154981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imino-imidazolidin-származékok előállítására

154981 19 20 ból. A H1 mágneses magrezonancia spektrum (CD3 ) 2 iCO-ban egy széles jelet mutatott tau 2,13-nál (NH), egy szingletet tau 3,72-nél (NH), egy tripletet (J = 7,5), tau 4,57-nél (OH), egy dub­letet (J = 6) tau 4,;92-nél (NCH20) és egy dub­letet (J = 7,5) tau 5,15-nél (OCH20). Elemzési eredmény C9 H 7 F 12 N30 2 -re vonatkoz­tatva : Számított: C 25,91; H 1,69; F 54,65; N 10,07 Talált: C 25,88; H 1,51; F 54,56; N 9,88 Ha a 14. és 15. példák szerinti eljárást olyan 4-imino-2,2,5,5-tetrakisz^(polifluor-metil)-imid­azoüdinekkel ismételjük meg, amelyekben tri­fluor-metil-csoportok helyett difluor-metil-cso­portok vannak, az alábbi vegyületeket állíthat­juk elő: 4-hidroxi-metil-amino-2,2.5,5-tetrakisz-(difluor--metil)-3-imidazolin; 4-hidroxi-metil-amino-2,5-bisz-i(difluor-metil)--2,5-bisz-(trifluor-metil)-3-imidazolin; és 4-(hidroxi-metoxi-metil-amino)-2,2,5,5-tetrakisz­-'(difluor-metil)-3-imida zolin. A rokon vegyületek dialkil-amino-metil-szár­mazékait (vagyis azokat a vegyületeket, ame­lyekben az általános képlet X és R gyökei hid­rogénatomot jelentenek) úgy állíthatjuk elő, hogy 4-imino-2,21.5,5-tetrakisz-(po'liiiluor-metil)­-imidazolidineket formaldehiddel és ammóniá­val, egy primer vagy egy szekunder aminnal kondenzálunk a jól ismert Mannich-reakcióban. Ezeket a reakciókat úgy valósíthatjuk meg, hogy a 4-imino4midazolidin, az amin és form­aldehid (vagy egy formaldehid-elővegyület, így paraformaldehid) elegyét vízben vagy alkohol­ban, így etanolban vagy izoamilalkoholban, mint oldószerben melegítjük. Ezt az eljárást az alábbi 16., 18., 19., 20. és 23. példákban illusztráljuk. Ezeknek a dialkilamino-származékoknak szer­vetlen savakkal és alkil-halogenidekkel képe­zett sóinak az előállítását a 17., 21. és 22. pél­dákban mutatjuk be. 16. példa: 4-(N-Pirrolidil-metil-amino)-2,2,5,5-tetrakisz­-(trifluor-metil)-3-imidazolin előállítása R = H; X = N-pirrolidil-metil; az összes Z = F A szintézisnek megfelelő reakciókat a csatolt rajz szerinti 11. reakcióegyenletben adjuk meg. 10 ml pirrolidint adtunk 10 g 4-imino-2,2,5,5--tetrakisz-(trifluor-metil)-iinidazolidin 50 ml 37%-os vizes formaldehiddel készített forró (90 C°-os) oldatához. A kapott reakcióelegyet lehűtöttük, és az elkülönülő szilárd anyagot szűrőn összegyűjtöttük, vízzel mostuk, majd megszárítottuk. Pentánból végzett átkristályosí­tással 9,6 g 4-í(pirrolidil-metil-amino)-2,2,5,5--tetrakisz-i(trifluor-metil)^3-irnidazolmt kaptunk színtelen tűk alakjában, 127—128 C° olvadás­ponttal. A H1 mágneses magrezonancia spekt­rum (CD3 ) 2 ]CO-ban széles jelet mutatott tau 2,73-nál (NH), egy széles szingletet tau 3,90-nél (NH), egy szingletet tau 5,45-nél (N—CH2-^N) és multipleteket tau 7,3-nál (4H) és tau 8,3-nál (4H). Az F19 spektrum két szeptetet (J = 4,8) mutatott 71,0 és 77,2 p.p.m.-nél elhelyezkedő centrummal, CFCl3 -ból. Elemzési eredmény C12 Hi 2 F 12 N 4 -re vonatkoz­tatva : Számított: C 32,74; H 2,75; F 51,79; N 12,73 Talált: C 32,58; H 3,02; F 52,30; N 12,75 17. példa: 4-;(N^Pirrolidil-metil-amino-2,2,5,5-tetrakisz)­-(trifluor-metil)-3-imidazolin-hidroklorid előállítása A szintézisnek megfelelő reakciót a csatolt rajz szerinti 12. reakcióegyenlet mutatja be. 3,0 g 4H(N-pirrolidil-metil-amino)-2,2,5,5-tetra­kisz-i(trifluor-metil)-3-imidazol'in 50 ml éterrel készített oldatát telítettük száraz hidrogén-klo­rid gázzal. A képződött fehér csapadékot szűrőn összegyűjtöttük, és éterrel mostuk. Ilyen mó­don 3,1 g hidroklorid sót kaptunk fehér, kris­tályos por alakjában, 123—126 C° olvadáspont­tal. Elemzési eredmény C12 H 13 F 12 'N 4 Cl-re vonat­koztatva : Számított: Cl 7,44 Talált: Cl 7,00 18. példa: 4-)(N-Piperidil-metil-amino)-2,2,5,5-tetraki$z­-(trifluor-metil)-3-imidazolin előállítása R = H; X = N-piperidil-metil; az összes Z = F A szintézisnek megfelelő reakciókat a csatolt rajz szerinti 13. reakcióegyenlettel adjuk meg. ,10 ml piperidint adtunk 10 g 4-imkio-2,2,5,5--tetrakisz-i(trifluor-met£)-imidazolidin 50 ml 37%-os vizes formaldehiddel készített forró (90 C°-os) oldatához. A reakcióelegyet lehűtöttük, és 100 ml vizet adtunk hozzá. Az elkülönülő olaj éjjelen át tartó állás közben megszilárdult. A szilárd anyagot szűrőn összegyűjtöttük, víz­zel mostuk, és pentánból átkristályosiítottuk. Ilyen módon 8,9 g 4^(N-piperidil^metil-amino)­-2,2,5,5-tetrakisz-J(trifluor-metil)-3-imidazolint kaptunk színtelen prizmák alakjában, 87—88 C° olvadásponttal. A H1 mágneses magrezonancia spektrum (GD3 ) 2 CO-ban széles jelet mutatott tau 2,83-nál (NH), egy széles szingletet tau 3,92-nél, egy dubletet (J = 6) tau 5,57-nél (N—CH2—N), és multipleteket tau 7,4-nél (4H) és tau 8,55-nél 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom