154981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imino-imidazolidin-származékok előállítására

154981 7 8 Számított: C 23,00; H 0,77; F 65,49: Talált: C 23,21; H 0,91; F 65,23. B) 4-I;mino^.2,i2,,5,5-tetrakisz-(trifluor-;metil)­-imidazolidin előállítása R = X = H; az összes Z = F Az előállítás reakcióit a 3. reakcióegyenlet­ben a csatolt rajzon mutatjuk be. 47,1 g 4-[tl-amino-2,2,!2-tril fluor-:l-(trifluor-metil)­-etil-amino]-2,,l2',5,'5-tetra, k-isz-j{trifluor-i metil)-3--imidazolint, amelyet a fentebbi A) szakaszban leírtak szerint készítettünk, feloldottunk 100 ml tömény kénsavban, és a kevert oldatot lassan 1'50 C°-ra melegítettük, majd 10 percen át ezen a hőmérsékleten tartottuk. A melegítési perió­dusban habzás lépett fel. Ezután az oldatot 20 C°-ra hűtöttük, és 1 liter aprított jégre ön­töttük. A képződött fehér, szilárd anyagot a jég megolvadása után szűrőn összegyűjtöttük, majd vízzel mostuk. Alkohol és víz 1 : 2 arányú elegyéből végzett átkristályosítással 31,5 g (98 %-os hozam) 4-imino~2,2,5,5-tetrakisz-i(trifluor­~metil)-imidazolidint kaptunk hosszú, színtelen tűk alakjában, 158—159 C° olvadásponttal. 2. példa: 4-Imino-2,1 2,5,5-tetrakisz-(trifluor-metil)-imi­dazolidin előállítása R = X = H: az összes Z = F Ez a példa a polifluor-metil-etil-amino- szub­sztituensék a közbenső termékből való eltávo­lítását, vagyis az eljárás második lépését mu­tatja, amikor az első lépés reakcióelegyét at­moszferikus nyomáson végzett desztilláció köz­ben melegítjük az oldószer eltávolítása céljá­ból. 25 g (0,15 mól) hexafluoir-izopropilidén-imint lassan beledesztilláltunk 10 g (0,2 mól) nátrium -cianid 50 ml acetonitrillel készített kevert szuszpenziójába. Exotermikus reakció játszódott le. A reakcióelegyét hűtöttük, hogy a hőmér­sékletet 35 C° alatt tartsuk. A hozzáadás után a reakcióelegyét 30 percen át szobahőmérsék­leten kevertük, majd 50 ml vizet adtunk hozzá. Az oldat pH-ját kis mennyiségű sósav hozzá­adásával 7-re állítottuk be. A szerves réteget elkülönítettük, vízzel kétszer mostuk, majd víz­mentes magnéziumszulfáttal szárítottuk. A fo­lyadékot atmoszferikus nyomáson végzett desz­tillációval eltávolítottuk, és a szilárd maradé­kot kétszer átkristályosítottuk benzolból színte­lenítő csontszenet használva. Ilyen módon 4,1 g (az elméleti kitermelés 15%-a) 4-imino-2,2,5,5--tetrakiszH(trifluor-metil)-imidazolidint kaptunk, színtelen tűk alakjában, 159—160 C° olvadás­ponttal. A proton mágneses magrezonancia spektrum dimetil-szulfoxidban egy széles szingletet tar­talmazott +'7,2 p. p. m.-nél (2-es terület), és egy éles szingletet +6,06 p. p. m.-nél (l-es terület). Az F19 mágneses magrezonancia spektrum ace­tonban egy szeptet^párt tartalmazott (J = 4,7 c. p. s.) 71,5 és 76,5 p. p. m.-nél belső standard­ként használt triklór-fluor-metánból. Az infra­vörös spektrum 2,'85, 2,i9, 2,016, 3,04, 3,10, 3,16, 5,9 és 6,2, mikronnál tartalmazott sávokat. A nagyon erős sáv 5,9 mikronnál azt mutatja, hogy na­gyobb mennyiségben a 4-imino- tautomer van jelen. Elemzési eredmény C7 i H 3 F 12 N 3 -ra vonatkoz­tatva : Számított: C 23,55; H 0,;95; F 63,85; N 11,77 Talált: C 23,77; H 1,35; F 64,05; N 12,05 E vegyület izom-lazító hatását bizonyítja, hogy az egér eligazodási reflexe megszűnik [Domino, E.F., et al., J. Pharmacol. Exptl. The­rap., 105, 488—497 (1952)] és decerebrált macs­kák izommerevsége megszűnik (Goodman, L., Bull. New England Med. Center 5, 97—100 [1943]). A vegyületet 10—60-szor hatékonyabb, mint a klórdiazepoxid (a csontváz izomrend­szerének rendellenességei kezelésére széles kör­ben használt szer). Ezen túlmenően terápiás há­nyadosa 12 az egér-relaxációs próbában, szem­ben a klórdiazepoxid 6,5-ös terápiás hányado­sával. 3. példa: 4-<Imino-2,5-bisz:(difluor-metil)-2,5-bisz(trifluor­-metil)~imidazolidin R = X = H; Z = Z2 = F; Zl =Z3 = H Az előállítás reakcióit a csatolt rajz szerinti 4. reakcióegyenletben adjuk meg.. 24,1 g (0,163 mól) (alábbi módon készített) pentafluor-izopropilidén-imin 50 ml dimetil-for­mamiddal készített oldatát 0 C°-ra hűtöttük, majd 30 perc alatt 4,'9 g (0,1 mól) porított nát­rium-cianidot adtunk részletekben hozzá. A hű­tést úgy folytattuk, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen 5 C° fölé. A reakcióelegyét 2 órán át 25 C°-on kevertük, majd 200 ml 10%-os só­sav-oldatba öntöttük. Az elkülönülő olajat, vagyis a nyers 4-[l-ai mino-i 2,2-difluor-l-(trifluor­-metil)-etil-amino]-2',5-bisz(difluor-.metil)-;2,'5--bisz! (trifluor-metil)-3-i:midazolint 200 ml vízzel mostuk, majd 25 ml 20%-os füstölgő kénsav­ban oldottuk. A kénsavas oldatot ,150 C°-ra melegítettük, majd lehűtöttük és 25 g jégre öntöttük. A képződő szilárd anyagot szűrőn ösz­szegyűjtöttük és vízzel mostuk. 100- C°-on vég­zett szublimáltatás útján 2,9 g fehér, kristá­lyos port kaptunk, 118—11-9,5 C° olvadáspont­tal (lezárt kapilláris; A-t érmék). A szűredéket 200 ml vízzel tovább hígítottuk, és 50%-os vizes káliumhidroxid-oldattal kissé meglúgosítottuk. A képződött csapadékot szű­rőn összegyűjtöttük, vízzel mostuk, levegőn szá-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom