154977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-oxo-7-fenil-1,2,3,4,6,7-hexahidro-11bH-benzo(a)kinolizinek előállítására

5 154977 6 portok léhasítása akár savas szerekkel, mint ásványi savakkal, pl. vizes sósavval, akár al­kalikus szerekkel, mint alkálilúgokkal, pl. híg nátriumhidroxioldattal vató kezelés útján tör- _ ténlhet. Az 'eljárás egyik előnyös kiviteli alakja esetében a ketoésztert 3 n sósavval forraljuk. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek két, ill. ha R2 alkilcsoportot képvi­sel, három aszimmetrikus szénatomot tártai- . máznak. E vegyületek így a szintézis során többféle raeemát alakjában nyerhetők. Az al­kalmazott előállítási eljárásmódtól függően az ilyen alakok egyike vagy másika van túlsúly­ban. Sok esetben célszerű, ha csak a túlnyo- 15 mórészt képződött alakot különítjük el. Más esetekben, amikor kétféle alakot kapunk, ezek a szokásos módszerekkel, pl. a szabad bázisok vagy erre alkalmas sók kristályosítása útján, kro­matografálással vagy az ilyen elválasztási mód- go szerek kombinálásával szétválaszthatok. Az el­különített egységes raoemátok önmagában is­mert módon, optikailag aktív savak, pl. bor­kősav, kámforszulfonsav, mandulasav, almasav vagy tejsav segítségével választhatók szét op- 25 tikailag aktív komponenseikre. Az ilyen szét­választás általában az irodalomban leírt mód­szerek szerint történhet. Eljárhatunk oly mó­don is, hogy az olyan (II) ill. (Ill) általános képletű kiindulási vegyületet, amely legalább ,1Q egy asszimetrikus szénatomot tartalmaz, előbb optikai antipodusaira választjuk szét, majd ezek egyikét vagy másikát reagáltatjuk to­vább, amikor is a megfelelő optikailag aktív (I) általános képletű végtermékhez jutunk. 35 A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű (racem vagy optikailag aktív) keton valamely savval kezelve, a szokásos mó­don átalakítható a megfelelő addíciós sóvá. Ilyen átalakítás céljaira olyan savak jönnek te- 40 kintetbe, amelyek fiziológiai szempontból ár­talmatlan sókat adnak. Ilyen célra szerves vagy szervetlen - savak, mint alifás, aliciklusos, arali­fás, aromás vagy heterociklusos egy- vagy több-bázisú karbonsavak vagy szulfonsavak, pl. 45 hangyasav, ecetsav, propionsav, pivalinsav, di­pimelinsav, fumársav, szulfaminsav, benzoesav, szalicilsav, maleinsav, tejsav, .borkősav, alma­sav, aminofcairbonsawak, fenilpropionsiav, cit­romsav, glukonsav, aszkorbinsav, izonikotin- 50 sav, metánszulfonsav, etándiszulfonsav, béta­-hidroxietánszullfonsav, p-toluolszulfonsav, naf­talin-mono- és diszulfonsavak, kénsav, salét­romsav, halogénhidrogénsavak, mint sósav vagy brómhidrogénsav, foszforsavak, mint ortofosz­forsav stb. alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek továbbá valamely 1—'8 szénatomos alkilezőszerrel való kezelés *>0 útján a megfelelő, fiziológiai szempontból ár­talmatlan kvaternér sóvá is. átalakíthatók. Al­kilezőszerként ilyen célra alkilhalogenidek, mint metiljodid, metil-, etil-, propil-, izopropil-vagy 65 butilbromid, dialkilszulfátok,, mint dimetil­szulfát, továbbá benzilhaíogenidek, mint benzil­klorid vagy benzilbromid alkalmazhatók. Az (I) általános képletű bázisok savakkal ké­pezett addíciós sóiból a bázis természetesen fel is szabadítható, valamely erősebb bázissal, mint nátrium- vagy káliumhidroxiddal való kezelés útján. A találmány szerinti eljárással előnyösen a csatolt rajz szerinti (l/a) — (1/1) általános kép­leteknek megfelelő vegyületeket és ezek savak­kal képezett addíciós sóit ill. kvaternér ammó­niumsóit állítjuk elő; e képletekben R1, R 2 , megfelel a fentebb adott meghatározásnak, az (l/a) — (l/e) képletekben a benzolgyűrűk a fentebb megadott módon helyettesítve is lehet­nek, a további képletekben pedig R', R'' és R'" egyenlő vagy különböző jelenté­sűek lehetnek, mégpedig hidrogén-, fluor-, klór- vagy brómatomot, 1—4 szénatomos alkil­gyököt vagy 1—3 szénatomos alkoxigyököt je-^ lenthetnek, R' és R" együtt egy metiléndioxi­-csoportot is képezhet. A (II) és (III) általános képletű kiindulóanya­gok mind új vegyületek; előállításuk az analóg ismert vegyületeikhez hasonló módszerekkel történhet. Így pl. a (II) általános képletű 3,4-diihidro­-izokinolinok oly módon állíthatók elő, hogy egy (Ce H 5 ) 2 CRiCHR2NH 2 általános képletű 2,2-diaril-etilamint (amely­ben a két fenil-csoport a fentebb megadott mó­don helyettesítve is lehet, az o-helyzetek lega­lább egyikében azonban hidrogénatomnak kell lennie) hangyasavval reagáltatva a megfelelő N-jformil-származékká alakítunk, majd ezt va­lamely szokásos ciklizálószer (pl. polifoszforsav) segítségével gyűrűzárásnak vetjük alá. A (III) általános képletű észterek pl. oly mó­don állíthatók elő, hogy egy fenti általános képletű 2,2-diaril-etilamint malonsavészterrel reagáltatunk, a kapott félészteramidot ciklizál­jnkJ a7 így kapott 3,4-dihidroizokinolin 1,2-ket­tőskötését katalitikusan hidrogénezzük és a ka­pott szekundér aminoésztert valamely akrilsav­vagy béta-ihalogénpropionsavészterrel a nitro­génatomon alkilezzük. t • ^ A találmány szerinti eljárással előállított új vegyületek a szokásos gyógyszer-vivőanyagok­kal kombinálva alfoalmazlhatóik emlber- vagy ál­latgyógyászati célokra. Vivőanyagként parente­rális, enterális vagy helyi alkalmazásra megfe­lelő oly szerves vagy szervetlen anyagok jö­hetnek tekintetbe, amelyek az új vegyületek­kel nem lépnek reakcióba; ilyenek pl. a víz, növényi olajok, polietilénglikolok, zselatin, tej­cukor, keményítő, magnéziumsztearát, talkum, vazelin, koleszterin stb. Parenterális alkalma­zásra különösen oldatok, előnyösen olajos vagy vizes oldatok, továbbá szuszpenziók és emul-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom