154975. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás helyettesített fenil-alfa-metil-alfa-ciánpropionsav és észterei optikai izomerjeinek előállítására

154975 észter, vagyis az a-cián-a-metil-/J-i(4-alkoxifenil)-propionsav rövidszénláncú alkilészterének előállítására. A következő példák a találmány szerinti eljárást közelebbről szemléltetik. 5 1. példa: A) 3,4-dimetoxibenzilklor id B) 4^metoxibenzilklorid B) ia-metil-:aHcián-/?H(4-metoxifenil)-propionsav metilészterének előállítása 10 138 g (1,0 mól) veratrolt 500 ml benzolban feloldunk és az oldatot sósavval 10 C°-on.telítjük. Ezután 37,6 g (0,42 mól) paraformaldehidet [(H,CHO)3

] adunk hozzá. A szuszpenziót 10 C°on keverjük, majd hőmérsékletét 40 C°-ra emel- 15 jük, .miközben 90 percig sósavat buborékoltatunk a reakcióelegyen keresztül. A kapott oldatot leszűrjük és csökkentett nyomáson bepároljuk. A visszamaradt olajat 1 Hgmm nyomáson 115—118 C°-on frakcionáljuk. A desztillált ter- 20 mék fehér termékké megszilárdul, amely 3,4-jdimetoxibenzilklorid. 25 108 g metoxibenzolt i(l,0 mól) 500 ml benzolban oldunk és a benzoics oldatot sósavval telítjük, majd 10 C°-on 37,6 g (0,42 mól) paraformaldehidet adunk hozzá. A szuszpenziót 10 C°-on keverésben tartjuk, majd hőmérsékletét 40 C°- 30 ra emeljük, miközben 90 percig sósavat buborékoltatunk keresztül. Az oldatot szűrjük és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradék olajat frakcionáljuk, amikoris a desztillált termékből megszilárduló fehér végtermék forma- ?5 jában 4-metoxibenzilkloridot kapunk. 2. példa: A) ia^metil^a-cián-/?H(3,4-dimetoxifenil)-propion- 40 sav metilészterének előállítása 11,5 g (0,5 mól) fémnátriumot 400 ml vízmentes metanolban oldunk. Az így kapott nátriummetoxid oldathoz 1 óra leforgása alatt, 45 25 C°-on 60 ml metanolban 56,5 g (0,5 mól) a-ciánpropionsav-rnetilésztert adagolunk. Az így kapott ciánészter-enolát oldathoz 100 ml metanolban oldott 93,3 g (0,5 mól) 3,4-dimetoxibenzilkloridot adunk 30 perc leforgása alatt, és a 50 képződő reakciókeveréket visszafolyató hűtő alatt 4 óra hosszat forraljuk. A reakcióelegyet forralás után lehűtjük, a kivált sót szűrjük, a szűrletet pedig csökkentett nyomáson betöményítjük. A maradék olajhoz 200 ml hexánt 55 adunk, majd hűtés közben a terméket kikristályosítjuk. Ily módon jó hozammal az a-metil-a-cián-/?-i(i3,4^dimetoxifenil)-propionsav metilészterét kapjuk. 60 A 2. A) példa szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy 0,5 mól 3,4-dimetoxibenzilklorid 65 helyett 0,5 mól 4-metoxibenzilkloridot használunk és így a megfelelő a-metil-a-cián-/?-i(4--imetoxi:fenil)-propionsav metilészterét kapjuk. A 2. A) példa szerinti eljárással a 4-metoxibenzilklorid alkoxi-analóg-származékainak, mint etoxi-, n-propoxi-, i-propoxi-, n-butoxi- és t-butoxi-analó'gok ekvimolekuláris mennyiségeinek felhasználásával az a-metil-a-cián-/

8-(4-etoxifenil)-propionsav, a-metil-«-cián-/

SM(4-n-propoxifeml)-propionsav, o-metil-«-cián-/

8-í(4-i-propoxifenil)-propionsav, a-metil^GHCián-/P(4-n-butoxifenil)-piropionsav, végül az a-metil-a-eián-/J-i(4-t-butoxifenil)-propionsav metilészterei állíthatók elő. Hasonlóképpen készíthetők a 2. példa szerinti eljárás felhasználásával a különböző alkilészterek, így a metil-oc-eián-propionát helyett a megfelelő etil-, i-propil-, n-butil-, hexil-, oktil- és hasonló c-Hciánpropionátok a megfelelőalkilészter-származékok előállításához. Az a-rövidszénláncú alkil-a-ícián-/S-i(p-alkoxilezett-fenil)-propionsavészterek előállítása tulajdonképpen nukleofil átrendeződésből áll, amely úgy folytatható le, hogy a halogenidtől éltérő labilis funkciósszármazékot használjuk. Pl. a p-alkoxibenzilhalogenidek helyett a megfelelő benzilalkohol tozil- vagy mezil-származékai alkalmazhatók. A megfelelő p-hidroxil-származékok előállítása' azonban a fentiektől eltérően megy, végbe, mivel az eliminációs-addiciós (az intermedier kinonmetiden keresztül) reakciót igényel és nemcsak a fentiekben felsorolt labilis származékok használhatók, hanem az N-di-rövidszénláncú alkilszármazékok, pl. N-dimetil-vanillilamin is. A 2. példában használt nátrium és metanol helyett más alkálifémek és alkoholok is számításba jöhetnek, attól függően, hogy végtermékként .milyen rövidszénláncú alkilészter kinyerését célozzuk. Az alkálifémekre példaképpen megemlítjük a kálium, lítium, rubidium és cézium fémeket, míg alkoholként etanol, propanol, butanol és hasonló alkoholok használhatók. A fenti nukleofil átrendeződések kivitelezése során — mivel a reakció sztöchiometriailag végbemegy — általában sztöchiOimetrikus menynyiségű reafciciókomponansek használata előnyös. A p4údroxibenzilamin vegyületeknél azonban a bekövetkező autokatalitikus folyamat miatt a dialkilaminra számítva kb. 5—10% alkálifémalkoxidot, vagyis 0,05—0,1 : 1 alkoxid-dialkilamm arányt alkalmazunk. Az alkálifémalkoxidokon kívül egyéb enolizáló szerek is használhatók. Ezek közül felsoroljuk az alkálifémhidrideket, pl. nátriumhidrid, káliumhidrid vagy lítiumhidrid, alkálifémport vagy diszperziót, mint a kálium vagy lítium port, ül. diszperziókat, vagy más szokásos enolizálószert. A nukleofil átrendezési reakció lefolytatásánál alkalmazott hőmérséklet nem döntő jelentőségű. A reakció beindítására alkalmas hőmérsékleti érték a reakció lefolytatására is általában megfelel, arra ügyelünk, hogy ez a reakciókomponensek és a reakciótermék elbomlási 3