154936. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ACTH-hatású peptidek előállítására

./ 3 nézium-, alumínium-, kobalt- és főként cinkfémből leszármaztatható vegyületek, ezek közül is a fenti fémek nehezen oldható sóit, mint foszfátokat, piroíoszfátokat, valamint hidroxidokat emeljük ki. A nyújtott hatást kiváltó szerves anyagok közé pl. a nem antigén zselatinok, mint oxiipolizselatin, polivinilpirrolidon és kafboximetilcellulóz, továbbá alginsavak szulfonsavas vagy .foszforsavas észterei, dextrin, polifenolok és-polialkoholok, főként polifloretinfoszfát és fitinsav, továbbá aminosavak polimer és kopolimer származékai, így pl. protamin tartoznak. Az aminosavas polimerek közül a túlnyomó részben savas jellegű a-aminosavakat, mint glut aminsavat vagy aszparaginsavat tartalmazó származékok előnyösek. Az új vegyületeknek erős adrenokortikotrop és lipolitikus hatásuk van, ennek megfelelően az ember- és állatgyógyászatban, pl. a természetes hormonok helyett alkalmazhatók. Az új peptideket a hosszúszénláncú peptidek előállításánál ismeretessé vált eljárásokkal nyerhetjük. Az előállítás során az aminosavakat a már említett sorrendben egyenként vagy kisebb peptid-egységek előzetes képzése után kapcsoljuk össze. A szintézis végén az alkalmazott védőcsoportokat egyenként vagy adott esetben több lépésben lehasítjuk. A találmány szerinti előállítási eljárásra az jellemző, hogy az ACTH terminális aminocsoportjától számítva 18—24 aminosav-gyökből álló' ACTH-hatású peptidekről, amelyekben a 17- és l^helyzetű arginin^gyäkök lizin^gyökökkel vannak kicserélve és amelyekben legalább az a-ammocsoport és az oldallánc aminoesoportjai, valamint a terminális karboxil-csoport és adott esetben az oldallánc karboxil-csoportja is védve van, az alkalmazott védőcsoportofcat lehasítjuk, adott esetben pedig a kapott vegyületeket savas addíciós sokká, származékokká vagy komplexekké átalakítjuk. Az aminosav- és/vagy peptidegységek összekapcsolását akként végezzük, hogy egy aminosavat vagy védett a-amino-csoportot, továbbá aktivált terminális karboxil-csoportot tartalmazó peptidet egy aminosavval vagy szabad a-amino-csoportot és szabad vagy védett, pl. észterezett vagy amidált terminális karboxil-csoportot tartalmazó pepiiddel reakcióba viszünk, vagy egy aminosavat vagy aktivált a-amino-csoportot és védett terminális karboxil-csoportot tartalmazó peptidet egy aminosavval vagy szabad terminális karboxil-csoportot és védett a-amino-csoportot tartalmazó peptiddel reagáltatunk. A karboxil-csoport aktiválása céljából azt pl. savhalogeniddé, -aziddé, -^anhidriddé, -imidazoliddé, -izoazoliddé átalakítjuk vagy aktivált észter-csoportot, mint ciánmetilészter, karboximetilészter, p-nitrofenilészter-csoportot alakítunk ki, vagy egy karíbodiimiddel (adott esetiben N-hidroxi-szukcinimid beadagolással) vagy N,N'-karbonil-idiimidazollal aktiváljuk. Az amido-csoportot pedig pl. egy foszfitamiddal való reagáltatással aktiválhatjuk. A legismertebb módszerek közé 4 • tartoznak a következők: a karbodáimides-, azides-, aktivált-észteres- és anhidrides-imódszer. Kiemeljük továbbá az ún. szilárd hordozóanyagos szintézis módszert is, amelynél az észter-5 szerűen egy polimerihez kapcsolt peptidet a karböxil-icsoportot építjük fel oly módon, hogy az aminosavakat a megadott sorrendben egymás után rákondenzáljuk. A reakcióban részt nem vevő, szabad funk-10 ciós csoportokat célszerűen védjük. Védőcsoportokként hidrolízissel vagy redukcióval könynyen lehasítható gyököket alkalmazunk. A karboxil-csoportot előnyösen pl. metanol, tercier-butanol, benzilalkohol, p-nitro-benzilalko-15 hol segítségével észterezzük vagy amiddá átalakítjuk. Az aminoesoportokat pl. tozil-, tritil-, formil-, tritfluoracetil-, o-nitrofenilszuMenil-, ftalÜH(Pht) vagy karbobenzoxi-esoportokkal (2) vagy színezékes védőcsoportokkal, mint p-fenil-20 azo-benziloxikarbonil-csoporttal és p-í(p'-metoxifenilazo)-benziloxikarbonil-csoportokkal, főként pedig tercier-butiloxikarbonil^(BOC)-gyökökkel védjük. Az argininben levő guanidocsoport ami-r nogyökének védelmére főként a nitro-csoport 25 alkalmas, az arginin nevezett amino-csoportját azonban reakció közben nem okvetlenül szükséges védeni. A hisztidin imino-csoportja benzil- vagy tritil-gyökkel védhető. A védett amino- vagy imino-csoportok sza-30 bad csoportokká való átalakítása, valamint funkciósán átalakított karboxil-csoportok szabad kanboxil-csoportokká való átalakítása az eljárás folyamán önmagában ismert módon végezhető, éspedig hidrolizáló-, illetve redukáló-35 szerek segítségével. Az említett tetrakozapeptid előállítása céljából pl. az L-szeril-L-tirozil-L-szeril-L-'metionil-L-glutamil- (vagy L-glutaminil)-L-hisztidil-40 -Lnfenilalanil-JLHarginil-L-triptofil-glicin öszszetételű dekapeptidet, amelyben a szeril a-amino-csoportja és adott esetben a glutamil Y-karboxil^csoportja védve van, az L-lizil-L-propil-L-Valil-rglicil-L-lizil-L-lizil-L-lizil-L-lizil-45 -L-prolil-L-valil-L-lizil-L-iVialilHL-tiroziWLr-prolin összetételű tetradekapeptiddel reagáltatjuk, amely utóbbi tetradekapeptidnek a lizin-gyök oldalláncban álló amino-csoportjai védve vannak, a kondenzáció során nyert tetrakozapep-50 tidszármazékról pedig a védőcsoportokat lehasítjuk. Ennél a kondenzációnál kapcsolási módszerként előnyösen a karbodümides-, vagy az aktivált észteres-, főként pedig a p-nitrofenilészteres-módszert alkalmazzuk. Utóbbi eset-55 ben nem szükséges a dekapeptid p-nitrofenüészterét önmagában izolálni, hanem ezt a kondenzációs lépésiben szabad fcarboxil-csoportot tartalmazó dekapeptidből, p-nitrofenolból és diciklohexilkarbodiimidből a reakciórendszerben 60 képezhetjük. A dekapeptid tehát szabad karboxil-csoportot és a-amino-csoportjában védett peptidként, vagy p-nitrofenilészter-csoportot tartalmazó formában kerül reakcióba. A szerin GHammo-iCsoportjának és a lizin oldallánc-65 ban álló amino-csoportjainak védőcsoportjai-2