154911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilsíkalakzatok mechanikai tulajdonságainak javítására

17 154911 18 lényegesen magasabb volt ,ami sokkal magasabb elszappanosoldási fokra enged következtem. fo) Ugyianazt a szövetet lánoirányban húzásnak vetettük alá (rovátkolt hengerek). Az említett direkt festékkel való festés alkalmával a festék-felvétel a felületi elszaippanosítás után itt is jelentősen magasabb volt, mint az előzetesen nyújtott minta esetében. A lánc irányaiban való kisíhatókörű nyújtás végrehajtása: Az alkalmazott készülék két egymáson szaladó végtelen gumiszál ágból állott (a szövet meg volt erősítve, a gumi vastagsága 2,5 cm, Shore keménység 60), amelyeket az érintkezési helyen hengerek segítségével egymásra préseltünk (a hengereikre ható nyomás 12 to). A gumiszalagok között mozgó árut a nyomási élre kifejtett nyomással és a gumi ezáltal fellépő felület megnagyobbodása folytán hosszirányban erős nyújtásnak vetettük alá (a nyújtás hatóköre végtelenül kiesi). A felületi hidrolizissel és utána következő, már említett direkt festékanyaggal való festéssel ugyanazokat az eredményieket kaptunk., mint a vetülék irányban történő nyújtással. Azáltal, hogy a bedolgozást messzemenően a láncról a vetülékre vittük át, az áru nagy vetülékirányu rugalmasságot mutatott. 9. példa: Nylon 6-ból font Toile-t (38/36 fonal cm-ként) kimostuk és fehérítettük. Ezután fűtött rovátkolt hengereik között kishatókörű nyújtásnak vetettük alá (henger hőmérséklete 190°, nyújtási sebesség 210'%/sec), amikoris egyidejűleg (a forró rovátkolt hengerek által az érintkezési helyeken bekövetkező plasztikus deformáció következtében) mairadaradó mechanikai alakváltozás állt elő. Ezt a kezelést többször megismételjük ügy, hogy a szövet ezek után lániciirányban nagyszámú 'finom rovátkáikat, ill. bordázatott mutatott. Az ezután következő festésnél, amely forrási hőmérsékleten történt, ez a jelenség még csak megerősödött, mivel a forró hengerrel való érintkezési helyeket konfigurációikban rögzítettük, miközben a rostok többi részeit nem rögzítettük és ennek következtében a forró fürdőben zsugorodási hajlamot mutattak. Ezt követően az egész szövetet hőkezeltük (200°/l5 sec). Ez a szövet jelentős felületi növekedés mellett mosásálló mechanikai elváltozást (textúra) mutatott. ezután pedig vetülék irányiban rovátkolt hengerek közötti kisíhatókörű nyújtás.következett. Mivel a rostok felületi tórlhálósítása következtében a rostok felületéneik a szakadási nyúlását az előkezelésnél jelentősen csökkentettük (5—10%, a rostok belseje 25%), és mivel a kisíhatókörű nyújtás 15^20% között volt, ennek következtéfo-en a (rostok felületén feilrepedezés és hasadásképződés következett be, ami a rost felületét sokkal durvábbá és ' strukturáltaihbá tette. A rostok között fellépő súrlódás jelentősen megnövekedett és az áru jelentősen megváltozott fogást mutatott. 11, példa: _ Pamutgabardimt irtelenítés, fehérítés, mercerezés és festés után, előzetes szárítás nélkül, vetülékirányban kishatókörű nyújtásinak vetettük alá: 'A kezeléshez olyan rovátkolt hengereiket használtunk, amelynek viszonylag éles éle volt (az anyag: bronz, a rovátkákat kimartuk, a száleket enyhe lecsiszolással simítottuk le, azonban nem gömlbölyitettüikle). A paniutszövet, amelyet előzetesen 30 g/liter koncentrációjú és önmagától térhálósodé aferilpolimeriizátummal appretáltunk és nedvesen nyújtottuk, 6%-ot nyúlt (ez a szakadási nyúlás 70%^ának felel meg). Ezután megszárítottuk és 4 percig 13ö°-ra hevítettük, hogy az akrilpoliimerizátum térhálót képezzen. Eközben a rosttal nem lépett reakcióiba. A szövet 17%-os szilárdságnöveikedést mutatott, és hosszirányban csíkok keletkeztek, amelyeknek szövés jellege volt. A hatás forró mosásálló volt annak ellenére, hogy a pamutrost semmilyen térháló képző kezelést nem kapott. Ugyanazt a hatást 'kaptuk, mintha a pamutszövetet nyújtáskor csak vízzel kezeltük volna. 12. példa: Tiszta pamut puplán irezés, lefőzés, fehérítés és festés után, nedves állapotban, két lépcsőben két-két pár rovátkolt henger között vetülékirányban kishatókörű nyújtásnak vetettük alá. A nyújtás a szövet szakadási nyúlásának öszszesen 65%-a volt úgy, hogy a nyújtás 2/3-át az első rovátkolt hengerpárral, az utolsó harmadot pedig a második nyújtási lépcsőben adtuk. A vetülék szakítószilárdsága 18%4íal nőtt meg-Ezt követőSeg a szövetet a 'kishatókörű nyújtás következtében nyert szélesség fenntartása mellett három Változatban kezeltük. a) szárítás, utána térhálót képző szerrel való appretálás, ismét ugyanazon szélességben történő szárítás, majd a cellulóz és térhálót képző anyag közötti reakció létesítése céljából 150°-ra hevítés 4 percen keresztül, majd kimosás. Ib) merearezés láncos meroerezőgépen (a kishatókörű nyújtás 'következtéibem nyert szélességet lényegében megtartottuk), semlegesítés után szárítás a szélesség fenntartása mellett és az a) változat szerinti térhálósítás. 55 10. példa: Nylon kretont (Nylon 6,6, végtelen szál 31/16 fonal om-eniként) kimosás után olyan kezelésnek vetettülk alá, amelyik következtében a rost fe- 60 lülete rideggé vált (aimimónszulfát jelenlétében aminoplaszt előkondenzátummal kezeltük igen energikus (feltételeik közepette). Ezt követőleg lánioirányiban kiislhatókörű nyújtásnak vétettük alá (a berendezést a 8/b példában isimertettük), 65 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 9