154911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilsíkalakzatok mechanikai tulajdonságainak javítására

23 jellemezve, hogy a legalábbis enyhén képlékeny állapotban lévő síik alakzat keskeny szakaszát a közel, ill. végtelenül közel fekvő erőátadási pontokon nyújjtóerők hatásának vetjük alá, mimellett a nyúlás mértéke a nyújtás irányában 5 a isik alakzat szakadási nyúlásának legalább ,10%-a, előnyösen azonban legalább 30%-a, és a nyújtás sebessége legalább 10% másodpercenként. (Svájci 1965. III. 6.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato- 10 /átási módja azzal jellemezve, hogy a sík alakzatú textiliát, előnyösen teljes felületén a nyújtásra kerülő számrendszer bedolgozásának legalábbis időleges megszüntetése folyamán fcisihatókörön belül, legalálbib egy fokozatú nyújtás- 15 nafc vetjük aM, amelynél a nyújtást kifejtő erő minden időpontban csupán egy kis területen belül, különösen az árupályához képest keresztirányban levő keskeny csíkon íbelül és messzemenően csak a nyújtandó szálrendszer iránya- 20 ban hat, és a nyújtást kifejtő erő átadási pontjai közel, illetve végtelenül közel fekszenek egymáshoz, a nyúlás pedig a nyújtásnak kitett sík alakú textília szakadási .nyúlásának legalább, 30%-a, előnyösen azonban legalább 50%-a, 25 a nyújtás sebessége legalább 10% másodpercenként, előnyösen, legalább 50% másodpercenként, és a nyújtás folyamán a rostanyagban a molekulák közötti összefüggést előnyösen lecsökkentjük, a nyújtás, végeztével pedig ismét legalább so is az eredeti .állapotba hozzuk. .(Svájci 1995. III. 8.) 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a natív vagy regenerált cellulózból, cellulóz^szárimazékiból, mint pl. cellulózészterből, fehérjerostból, S5 poliamidokból, akril- vagy vinilnpolimerizátumokból, kopolimerizátamoklból vagy keverék polimerizátuimokból, .poliészterekből, poliuretánokfoöl, polikaribonátokból, polikarlbamidokból vagy különböző rosttípusoknak a keverékeiből 40 álló sik alakú textíliákat a nemesítési eljárás tetszőleges állapotában, előnyösen azonban a rostok vagy fonalak mosásálló rögzítését célzó kezelés előtt, kishatókörű nyújtásnak vetjük alá —10 C° és +'250 C° hőmérsékletek között, 45 a nyújtási kezelést pedig legalább egy fokozatban eszközöljük, illetőleg adott esetben egy már ismert nemesítési eljárás után megismételjük, mimellett a textilanyagok a nyújtás pillanatában festék, ül. festékanyagot képező pig- 50 menteket, a rostanyag molekulák közötti öszszefüggésének utólagos növelésére szolgáló reagenseket, duzzasztószereket vagy reagenseket tartalmaznak, amelyek a rostok és a fonalak közötti súrlódást vagy a fogást befolyásolják, 55 és amelyek előnyösen nem kevesebb, mint 30% vizet tartalmaznak. (Ausztriai 1885. III. 31.) 4. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a sík alakzat egyes részeit azok síkjából 60 kitérítjük, miközben a sík alakzat .méreteit lényegileg ugyanazon az értéken tartjuk és a nyúlás a nyújtás irányában kis, ill. végtelenül kis tartományban következik be, és ez a sík alakzat szakadási nyúlásának legalábbis 30%^át gs 12 11 24 hozza létre a nyúlás irányában, és a nyúlás alatt előnyösen a rostanyag molekulák közötti összefüggését fellazítjuk, majd a molekulák közötti összefüggésnek legalábbis az eredeti állapotra való. megnövelése, előtt a sík alakzatot isimét simára húzzuk ki, miközben a síkból kitérített részeket ismét a sík alakzat síkjába hozzuk vissza. (Svájci: 1965. III. 08.) 5. Az 1—2. ós 4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy árupálya formájú sík alakzatot a mozgás irányához képest keresztirányban folyamatosan egyenletes nyújtásnak vetjük alá, miközben a sík alakzatot minden időpontban az árupálya irányához képest keresztirányban haladó keskeny csíkban megfogjuk, és ez utóbbinak az árupálya mindkét széle közötti távolság fenntartása mellett és az árupálya részeinek a sík alakzat mindkét szélének irányában egy keskeny csíkon belül történő kitérítése mellett hullámvonal formájú haladást biztosítunk, a hullám alakzatú kitérésnek a hullámhosszát és amplitúdóját pedig előre meghatározott méretű kishatókörű nyújtás elérése céljából változtatjuk. (Svájci: 1965. III. 08.) 6. Az 1—2., ill. 4—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy ilyen sík alakzatoknál a rostok illetőleg fonalak, ill. rost és fonalkomponensek újra rendezését a sík alakzat nyúlás irányába eső szakítási nyúlásának legalább 30%-ának megfelelő kishatókörű egyenletes nyújtással érjük el, és a nyújtás folyamán eíőnyösen a rostanyag molekulák közötti összefüggését lecsökkentjük, majd a rostok, ill. fonalak, ill. a rost vagy fonalak komponenseinek a nyújtás folya--. mán előálló konfigurációját legalább az eredeti állapotban rögzítjük, miközben a makromolekula láncok közötti kovalens vagy riemkovalens hidak képzését segítjük elő olyan reagensekkel, amelyeket a textíliára viszünk fel, vagy in situ alakítunk ki, és a makromolekulák közötti kötési fok megnövelésére alkalmasak vagy adott esetben fizikai kezelésekkel, mint hőkezelésekkel vagy sugárbehatásokkal, amelyek a rostanyag molekula közti összefüggését növelni tudják. .(Svájci: 1965. III. 08.) 7. Az 1—2., ill. 4—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy ilyen textilanyagon a fonalaik és rostok, ül. ezek komponenseinek újrarendeződését ezek egyenletes, a sík alakzat nyújtás irányába eső szakadási nyúlásának legalább 30%-óval, előnyösen legalább 50%-ával történő megnyújtásával érjük el, a nyúlás pedig kis, ül. végtelen kis területen jön létre, mivel a nyúlást kifejtő erők átadási pontjai közel, ill. végtelen közel fekszenek egymáshoz, és a rostanyag a nyújtás folyamán előnyösen legalábbis duzzasztott állapotban van, majd a megnyújtott rostanyag molekulák közötti összefüggését a makromolekulák közötti kovalens és nemkovalens hidak képzésével növeljük, felhordott vagy in situ kialakított, az illető rostanyag makror