154911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilsíkalakzatok mechanikai tulajdonságainak javítására

25 154911 26 molekulái közötti kötés növelésére szolgáló rea­gens segítségével, és a sík alakzatnak a nyújtás - folyamán elért méreteit- térhálósodás létrejöt­téig lényegében fenntartjuk, ill. újra létrehoz­zuk. (Ausztriai: 1965. III. 31.) 5 8. Az 1—2., ill. 4—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jel­lemezve, hogy a sík alakzatot a nyújtás előtt duzzasztószerrel kezeljük, adott esetben nyújtás előtt zsugorodni hagyjuk. (Svájci: 1965. III. 08.) 10 9. Az 1—2., ill. 4—'8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jel­lemezve, hogy a sík alakzatot a nyújtási keze­lés után duzzasztószerekkel kezeljük, adott eset­ben legalább egy irányban zsugorodni hagyjuk. 15 (Svájci: 1965. III. 08.) 10. Az 1—2., ill. 4—9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jel­lemezve, hogy a sík alakzatú textíliákat külö­nösen a legalább részben cellulóz rostokból álló 20 sík alakzatú textíliákat legalább egy fokozatú, kishatókörű nyújtásnak vetjük alá, és legalább az egyik nyújtási fokozat alkalmával a sík alakzatok erős duzzasztószert tartalmaznak és a bekövetkezett nyúlás után a rostanyag mo- 25 , lekulák közötti összefüggésének eredeti álla­potát ismét helyreállítjuk, ill. az összefüggést a makromolekulaláncok közti új hidak beveze­tésével növeljük. (Svájci: 1965. III. 08:) 11. Az 1—2., ill. 4—10. igénypontok bármelyi- 30 ke szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a textilanyagban jelenlevő rostanyag molekulák közötti összefüggése a kis­hatókörű nyújtás után legalább kismértékben, további műveletek végrehajtása után, különö- 35 sen mechanikai deformációk és konfekció mű­veletek után pedig erősen megnő. (Svájci: 1965. III. 08.) 12. Az 1 —.2,., ill. 4—11.. igénypontok bármelyi­ke szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal 40 jellemezve, hogy az eszközölt kishatókörű nyújtás után a rostok és fonalak konfiguráció­ját hőkezeléssel, adott esetben térhálósítássíal is, mosásállóan rögzítjük. (Svájci: 1965. III. 08.) 13. Az 1—2., ill. 4—12. igénypontok bárme- 45 lyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a Mshatókörű nyújtást nem tökéletesen párhuzamos, hanem a nyújtandó szálrendszerhez képest kis szögben eszközöljük, és a nyújtást előnyösen a gyengébb fonalak 50 irányában végezzük. (Svájci: 1965. III. 08.) 44. Az 1—2., ill. 4—13. igénypontok bárme­lyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szétválasztandó szálrend­szert a zsugorítólag ható kezelés előtt, adott 55 esetben utána is, előnyösen azonban mind a kezelés előtt, mind pedig Utána kishatókörű nyújtásnak vetjük alá, a szétválasztódás után pedig célszerűen a fonalak és rostok kapott konfigurációját mosásállóan rögzítjük. (Svájci: 60 1965. III. 08.) 15. Az 1—2., ill. 4—14. igénypontok bárme­lyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a sík alakzatot kishatókör­ben az árupályához képest keresztirányban 65 egymásba kapcsolódó rovátkolt hengerek se­gítségével nyújtjuk, miközben az árupályát sík­jaiból kitérítjük és az árupálya szélei közötti távolságot fenntartjuk, majd az ily módon de­formált és megnyújtott sík alakzatot ismét az árupálya szélek közötti távolságnak a fenn­tartása mellett simára préseljük és a fonalak és rostok kapott konfigurációját és méreteit előnyösen mosásállóan rögzítjük. (Svájci: 1965. III. 08.) 16. Az 1—2., ill. 4—15. igénypontok bárme­lyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a rostok, ill. a fonalak felü­letének a szakadási nyúlását a külső rétegben levő rostok, ill. fonalak molekulák közötti összefüggésének növelésével csökkentjük, majd a sík alakzatú textíliát olyan erősségű kisható­körű nyújtásnak vetjük alá, hogy a nyújtás nagyobb, mint a külső rostoknak, ill. fonalak­nak a szakadási nyúlása, azonban kisebb, mint a rost, ill. fonalmag szakadási nyúlása, majd ezután adott esetben a rostanyagot rögzítési kezelésnek vetjük alá. (Svájci: 1965. III. 08.) 17. Berendezés az 1. igénypont szerinti el­járás foganatosítására azzal jellemezve, hogy legalább egy pár egymásba kapcsolódó rovát­kolt hengerből áll, amelyek közül legalább egy meg Van hajtva, és a hengerek közötti résben és/vagy annak közelében ható eszközből áll, amely eszköz a rovátkolt hengerek tartomá­nyában a nyújtás irányában a sík alakzat összehúzódása ellen hat, a hengerek közti rés­ben működő eszköz pedig előnyösen a henge­rek végén a vájatokba elhelyezett rugalmas anyagból készült gyűrűkből áll, a behelyezett gyűrűk vastagsága pedig legalábbis á rovátkolt hengerek egymásbanyúló részei közötti távol­sággal egyenlő. 18. A 17. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden rovátkolt hengerpár után szélesítő szerkezet van beépítve. 19. A 18. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja azzal jellemezve, hogy minden­egyes rovátkolt hengerpár két szélesítő szerke­zet között van elrendezve. 20. A 18. és 19. igénypontok szerinti szer­kezet kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szélesítő szerkezet meghajtott hengert tar­talmaz, amelynek palástján ellentétes irányú csavarvonalszerű menet van. 21. A 17. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja azzal jellemezve, hogy a gyűrűk tömlő formájúak és nyomás alatt levő folya­dékkal vannak megtöltve. 22. A 17. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja azzal jellemezve, hogy a hengerek közötti rés szélessége beállítható. 23. A 17—22. igénypontok bármelyike sze­rinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemez­ve, hogy a gyűrűk miniden hengerpár rovátkolt hengerei közül az egyik henger rovátkáiba van­nak elhelyezve. 24. A 17—23. igénypontok bármelyike sze­rinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemez-13

Next

/
Oldalképek
Tartalom