154911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilsíkalakzatok mechanikai tulajdonságainak javítására
3 154911 4 A szokásos nyújtási eljárásoknál nagy nyújtási távolságok, vagyis a nyújtó erőik átadási pontjai között nagy távolságok vannak (a feszítőráma esetében a nyújtási távolság az áru szé- lességének felel meg). Ezért a nyújtás az egész sík alakzaton nem egyenletes (a fonalak a nyúlásukat illetően egész hosszuk mentén sohasem teljesen egyenletesek; A könnyelben nyúló részek erősen megnyúlnak, a nehezebben meg-, nyújthatók pedig messzemenően változatlanok maradnak), és ezen túlmenően a nyújtóerő átadási pontja közelében a megnyúlás nagyobb, mint attól nagyobb távolságra. A nyúlásnak ebből az egyenlőtlenségéből adódik., hogy a szakadási nyúláshoz közeli értékű nyújtást nem lehet elérni: a rostok és fonalak könnyebben megnyúló és erősebben megnyújtott részei elszakadnak még mielőtt azok elegendő mértékben megnyúltak volna. A szokásos nyújtási eljárásoknak még további hátrányai vannak: a nagy nyúlási felületek következtében nagy erőfelihasználást igényelnek, és nem tesznek lehetővé nagy nyújtási -sebességeket. A legtöbb rostnál a,szakító súly a növekvő nyúlási sebesség eseteiben a nagy sebességi tartományokban megnő anélkül, hogy eközben a szakadási nyúlás ennek megfelelően csökkenne (lásd pl. Journal of the Textile Institute 50 (1959) T. 41—54). Éppen ezért nagy nyújtási sebességek esetéiben pl. a ható mechanikai erők korlátozásával és szabályozásával a nyújtási folyamat kontrollja segítségével a nyújtást jobban lehet irányítani és differenciálni, és ezáltal nagyobb biztonsági köz alkalmazásával nagyobb nyúlásokat lelhet elérni akkor, fala nagyon nagy nyújtási sebességekkel dolgoznak, amit szokásos nyújtási eljárásoklkai egyáltalán nem lehet megvalósítani. Az 'egyes szálak nyúlásának ellene ható, a fonalakat alkotó komponenseknek egymáson való elcsúszását is .csökkenti a nagyon nagy nyújtási sebesség alkalmazása, és ezzel olyan ihat ásókat lehet elérni, amelyeket 50— 1000-szer kisebb nyújtási sebességgel érthető módon nem lehet megvalósítani. Ha azt kívánjuk, hogy sík alakú textiliák formájában a rostok tulajdonságai gazdaságos körülmények között iparilag kiértékelhető változáson menjenek keresztül, az ideális nyújtási eljárás a következő feltételeknek kell hogy eleget tegyen: A nyúlásnak kis, esetleg végtelenül kis nyújtási távolságon belül kell bekövetkezni, ez azt jelenti, hogy a nyújtást előidéző erő átadási pontjai közel, illetőleg végtelenül közel kell hogy egymáshoz essenek abból a óéiból, hogy a fonal minden tartománya pontosan egyforma nyúlást szenvedjen. A nyújtásnak a fonal, ha lehetséges a rost tengelyével gyakorlatilag teljesen párhuzamosnak" kell lennie. Ez azt követeli, hogy a megnyújtott felületen belül nyúlásnak gyakorlatilag csak a megnyújtásra kerülő szálrendszer irányában szabad létrejönnie, ugyanakkor a másik irányban a nyújtási hatáshoz viszonyítva csak igen kis nyúlás léphet fél; ez azt jelenti, hogy a nyújtást előidéző erőhöz képest csak csekély mechanikai húzás állhat elő. Ezért kell a nyújtási távolság mellett a nyújtási felületnek 5 is kicsinek lennie. Az illető sík alakzat nyúlásának a szakítási nyúlása legalább 3'0l0 / 0 -4t, azonban előnyösen legalább 50%-át kell a nyúlási irányban elérni. Emellett ahogy már említettük, a nyúlásnak a XO fonal egész hosszában egyenletesnek kell lennie. A nyújtás sebessége nagy legyen és'legalább 10% másodpercenként azonban előnyösen 50% másodpercenként, vagy ennél több legyen, a nyújtás tehát ütésszerű legyen. 15 Azt találták, hogy sík alakú textiliákat alkotó rostok, illetőleg fonalak tulajdonságai lényegében a fonal, ill. a rost tengelyével párhuzamosan történő nyújtás következtében megjavulnak egyben a mechanikai szilárdságot is meg lehet 20 növelni azzal, hogy a sík alakzatot előnyösen a teljes felületén legalább egy fokozatban kis hatókörben nyújtásnak vetik alá, ez alatt a nyújtandó szálrendszer bedolgozását legalább is átmenetileg megszüntetik; a nyújtást előidéző erő 25 pedig minden időpontban az árupályának csupán egy keskeny csíkján belül, messzemenően csak a nyújtandó szálrendszer irányában hat, és a nyújtást előidéző erő átadási pontjai közel, illetőleg végtelen közel vannak egymáshoz, a 30 nyúlás pedig a nyújtás irányában a síik alakú textilia szakítási nyúlásának a 30%-át, előnyösen azonban legalább 50%-át teszi ki, a nyújtási sebesség legalább 10%/sec. előnyösen azoban legalább 40%/see, és a megnyújtott anyag 35 intermolekuiáris összefüggését a nyújtás alatt előnyösen lecsökkentjük, és a nyújtás befejeztével legalább is az eredeti állapotba hozzuk viszsza. Ez a kishatókörű nyújtási eljárás, az ideális 40 nyújtási eljárással szemben az előzőkben támasztott követelményeknek eleget tesz, és olyan hatásokat hoz létre, amelyeket különben legfeljebb fonalak, sőt egyes rostok nyújtásánál lehet elérni: 45 A nyújtási hosszok és nyújtási tartományok kicsik, illetőleg végtelen kicsik. Ennek következtében a szálrendszer egész hossza és a sík alakzat egész felülete mentén a nyúlás egyenletes. 50 A nyújtási felület kicsi, és a nyújtás praktikusan csak a nyújtandó szálrendszer irányában jön létre, ugyanakkor a másik szálrendszer a nyújtott felületen belül a .nyújtandó hu-55 zásfaoz képest kis mechanikai nyújtás hatása alaltt van. Ennek következtében a nyújtásnak alávetett felületen belül a megnyújtott szálrendszer bedolgozását praktikusan tökéletesen kiküszöböljük, a fonalak a nyújtóerő átadási 60 helyei között kerülnek nyújtásra, és a nyúlás a fonal, ill. a rost tengelyével párhuzamosan jön létre. A nyújtás egyenletessége miatt a szakadási nyúláshoz közeli megnyúlásokat lehet elérni. 65 A nyújtás sebességét -a sík alakzatokon a szo-2
