154877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített 1,2-dihidrokinolin-N-karbonsav-származékok előállítására

154877 13 14 Aktivitás Ez a termék CPZ Része pin esetében, alkohol esetében + + + Adrenergikus blokkolás + + — Vérnyomáscsökkentés 4-+ + Hatás-megfordulás MAOI hatására — — + 9. példa: A legtöbb kísérletiben ez a vegyület kevéssel hatékonyabbnak bizonyult súly-alapon, mint a CPZ, de kevésbé aktív, mint a reszerpin. A hatás időtartama mintegy 24 óra állatok ese­tén, és a kipróbált összes állatfajnál, vagyis egér, patkány, tengeri malac, macska, kutya és majom esetében aktivitást mutatott. 8. példa: Etil-l,2-dihidrokinolin-N-karboxilát előállítása 48 g kinolint adtunk cseppenként diizobutil­alumíniumhidridnek azonos mennyiségű n-Jhexánnal és dietiléterrel készített, 550 ml 12,5%-os oldatához 5 C°-on, nitrogén^atmoszfé­ra alatt. A kinolin hozzáadására az oldat mély­vörös színe eltűnt. A reakcióelegyet 2 órán át 5 C°~on hagytuk állni, majd lassan, egy óra alatt hűtés és keverés közben 100 ml 20 súly %-os vizes nátriumhidroxid-oldatot adtunk hozzá 5—10 C°-on, nitrogén-atmoszféra alatt. Az éteres oldatot dekantáltuk és nátriumszul­fát fölött szárítottuk, majd az oldószert vá­kuumban eltávolítottuk. Ilyen módon 47 g (95 %) kristályos l,2Hdihidrokinolinit kaptunk, ame­lyet azonnal felhasználtunk a következő reak­cióiban. 13,1 g (0,1 .mól) 1,2-dihidrokinolint oldottunk 30 ml olyan kloroformban, amelyet nitrogén­átáramoltatással oxigéntől mentesítettünk, és az oldatot szilárd széndioxid és aceton elegyé­vel —20 C°-ra lehűtöttük. Az oldathoz 10 ml trietilamint és 24 g etil-iklórformiátot adtunk. A reakcióelegyet 1 óra alatt szobahőmérsék­letre hagytuk felmelegedni, majd 18 órán át állni hagytuk. 30 ml 3 n sósavval mostuk az elegyet, majd háromszor 30 ml vízzel semle­gesre mostuk, nátriuniszulfát fölött szárítottuk és ledesztilláltuk. Ilyen módon 11,0 g etil-1,2-^dihidrokinolin-N-karboxilátot kaptunk, 105— 107 C°/0,04 Hg mm forrásponttal. A vegyület szerkezetét a X képlet adja meg. Ezt a vegyületet majmok esetében 2,5 mg/kg dózisig orális adagolással szedatív hatásúnak találtuk. A szedálásra az volt jellemző, hogy az állat aggresszivitása és félelme megszűnt, ka­tatónia lépett fel, és a hatás hosszú időtarta­mú (közelítőleg 48 óra) volt. Az aggresszív majmokat kesztyű nélkül is könnyen lehetett kezelni. 10 15 50 55 5,3 g 1,2-dihidrokinolint 50 ml kloroformban —10 C°-on 2,5 g etilklórtioformiáttal reagáltat­tunk. Az oldatot 25 C°-on 5 órán át hagytuk állni, majd 50 ml 3 n sósavval és ezt követően vízzel semlegesre mostuk, majd magnézium­szulfát fölött szárítottuk és bepároltuk. A visz­szamaradó anyag 3,77 g (85%) etilHl,2-dihidro­^kinolin-N-tiokarboxilát volt, 140—144 C°/0,1 Hg mm forrásponttal és 52—54 C° olvadás­ponttal. A vegyület szerkezetét, a XV képlet adja meg. A vegyület 10 mg/kg dózisok esetén ha­tékony depresszánsnak bizonyult. 10. példa: 20 Etil-1,2-di! hidro-7-metilkinolin-N-karboxilát elő­állítása \ 14.3 g 7-metilkinolint adtunk cseppenként 120 ml azonos súlyrész n-hexánból és dietil-25 éterből álló 12%^os diizobutil-alumíniumhidrid­-oldathoz nitrogén-atmoszféra alatt, és a reak­cióelegyet 20 C°-on tartottuk 14 órán át nit­rogén-atmoszférában. Ezután élénk keverés és 5 C°-ra való hűtés közben 100 ml 20%-os vizes 30 nátronlúgot adtunk óvatosan hozzá, majd az éteres réteget elkülönítettük, magnéziuimszulfát fölött szárítottuk és vákuumban bepároltuk. Ilyen módon 14,5 g l,2-dihidro-7-metilkinolint kaptunk, amelyet 100 ml kloroformban oldot-35 tunk. Az oldatot —20 C°^ra hűtöttük, majd 20 ml etilklórformiátot adtunk hozzá. 30 perc eltelte után hűtés közben 1.5 ml trietilamint adtunk cseppenként a reakcióelegyhez. Szoba­hőmérsékleten egy napon át való állás után a 40 terméket a 12. példában ismertetett módon el­különítettük, így 14,0 g etil-1,2-dihidro-7-me til­kinolin-N-nkarboxilátot kaptunk, 108—110 C°/ /0,05 Hg mm forrásponttal. A termék szerkezetét a XVI képlet mutatja. 45 Elemzési eredmény C^H^NC^-re vonatkoz­tatva : Számított: C: 71,85%, H: 6,96%, N: 6,45%, Talált: C: 72,19%, H: 6,81%, N: 6,53%. Ez a vegyület 10 mg/kg dózis esetén haté­kony depresszánsnak bizonyult. 11. példa: A 10. példában kiindulási anyagként hasz­nált 7Hmetilkinolint ekvimolekuláris mennyi­ségű , 6-klórkinolinnal, g0 6-metilkinolinnal, ill. 6Hmetoxiikimolinnal helyettesítettük, és ilyen módon az alábbi ve­gyületeket kaptuk: etil-1,2-dihidro-6-klórkinolin-Tí-k arboxilát 65 <fp. 133—135 C°/0,1 Hg mm), 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom