154873. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet forgórésszel és merev ütközőlapokkal ellátott őrlőmalomhoz

3 154873 4 közelebb kerül a malom forgórészének függőleges tengelyéhez és az utolsó elfordítható gerendaléc felületével vízszintes helyzetbe jut. Ezen elfordítható gerenda szabályozása önmagáiban ismert módon rugókon és szögemelőkön keresztül nyomóorsók révén tolórudákkal, az ellenibiztosítás pedig visszatartó orsók segítségével történik. Az elfordítható gerenda verőkörének folytatásában egy második forgatható gerenda is van ágyazva, amely az elsőtől teljesen függetlenül szabályozható, minek eredményeként ennek mind vízszintes, mind függőleges mozgatása, tehát emelése és süllyesztése a szükséges mértékben lehetséges. Ezenkívül azonban az elfordítható gerenda átlós irányú helyzetváltoztatásait (forgórészhez való és forgórésztől való elfordításait) gyorsan és biztosan végre lehet hajtani. Az elfordítható gerenda szabályozását például úgy végezhetjük, hogy a forgórész-szegmensek egy részét, vagy vasiamennyit az adagolásoldali hátfalon keresztül egy vezérlőszekrénybe vezetjük, amely esetben a kilépési helyeket e homlokfalon megfelelően tömítjük, és ennek belső szerkezetét elfordíthatóan ágyazzuk. A második elfordítható gerenda pontos szabályozása lehetővé teszi az első elfordítható gerendától való bármilyen kívánt távolság beállítását;, de lehetővé teszi a forgórész felé és forgórésztől való állítást is. Erre a következő okokból van szükség. A második elfordítható gerendát az első elfordítható gerenda helyzetéhez illesztve mindig annyival mélyebbre kell beállítani, hogy az első elfordítható gerendától .majdnem vagy közvetlenül vízszintes pályán érkező durva részek (kövek) a .második lécein felütközzenek és a forgórész verőlécei segítségével továbbőrölhetők legyenek. Annák a körülménynek kihasználásával, hogy az őrlemény legkisebb szemcséi (homok) az első elfordítható gerenda végén lefelé hullni törekednek, a második elfordítható gerendának elsőtől, illetve elsőhöz való távolság^beállítását úgy választhatjuk meg, hogy lehetőleg az egész szemcsés rész, például a 3, 5 vagy 8 milliméteres szemcsék ezen a helyen, azaz a két elfordítható gerenda közötti nyílásokon az őrlőtérből lefelé át tudjanak esni. E lehetőségek találmány szerinti alkalmazásánál a telirostélyos ütközéses malmoktól eltérően a következő előnyöket nyerjük: a) Félig normális viszonyoknál (abnormálisnak azokat a viszonyokat tekintjük, amikor több agyag jut a malomba, mint kőtörmelék vagy zúzott kő) a második elfordítható gerenda lényegesen tehermentesíthető. b) A teljesítményihez viszonyítva jelentős energiamennyiség takarítható meg, és a megtakarítást még az is növeli, hogy ebben az esetben a második elfordítható gerenda első háro'm léce úgyszólván csak golyófogóként szolgál és hogy ez anyaggal mindig könnyen befedhető. e) A kopásból származó költségek kb. 50%kal csökkennek. Ezek az új előnyök még sokkal jelentősebbek akkor, ha nedves vagy erősen szennyezett anyagot kell őrölni, mert ebben az esetben a találmány szerinti malomnál üzemzavar nem keletkezik, ezzel szemben rostélyos malomnál komoly eltömődések lépnek fel. d) A második elfordítható gerenda oly mértékben szabadon állítható, hogy az a használó, aki csak egyetlen gép fölött rendelkezik, a második elfordítható gerendát szükség esetén az első elfordítható gerendától és forgórésztől is oly mélyen és oly messze tudja beállítani, hogy a most mélyen fekvő elfordítható gerendaléceken keletkező anyagfelhalmozódás következtében majdnem az egész első elfordítható gerendától érkező anyag változtatható résben kiválasztható és csak a például 30 mm (fölötti méretű köveket kell tovább őrölni. Kemény kőzetnek nagy mennyiségű meddő kőzettel való kevertsége esetén e két elfordítható gerendás malom alkalmazásánál semmi problémát nem okoz a meddő kőzet és nemes zúzalék keveredése. A lágy anyagrészek a homokiban tűnnek el, ahol ezek töltőanyagként a minőséget nem csökkentik. A találmány szerinti malom aránylag nagy órateljesítmény mellett az utóaprításban a lehet legnagyobb aprítási fokot adja. A példaképipeni nagyságú malomnál a beadagolt darabnag.yság 30 és 150 mm között lehet. Az őrlemény átszitálása után a nem kívánatos nagyságú, például 5 mm fölötti szemeket könnyen vissza lehet vezetni a malomba a kívánt nagyságra, például 0,5 mm méretre való végleges őrlés céljából, mert az elfordítható gerendák helyes beállításánál csak kevés ilyen megengedettnél nagyobb méretű szemcse keletkezik. Kb. 130 kW-os motor alkalmazása esetén a beadagolt anyagból tob. 60 tonnát lehet 0,5 mm méretűre, vagy kb. 80 tonnát 0—8 mm közötti méretűre őrölni óránként, ami ,20—30-szoros aprításnak felel meg. Mivel ez a gép rendkívül finom szemcseméretre is beállítható, idegen testekkel szembeni védelmül az adagoló-szállítószalagon egy önmagában ismert fémkereső szerkezet van elhelyezve. Ez a szerkezet mindenesetre úgy állítható be, hogy fél kg alatti súlyú darabok nem tudják a szállítószalagot beállító szerkezetet működésibe hozni, mivel valamennyi fontos szűk hely a lengőgerendán rugózva van. Azonkívül ez a rugóbiztosítás azért is célszerű, mert a malom hanyag kezelése és karbantartása esetén a csavarok ott is oldhatók. Abból a célból azonban, hogy mereven zárt konstrukciós kialakítás esetén az ilyen alkatrészek ne vándoroljanak körben a malomban, a második elfordítható gerenda felső vége és az anyagot bevezető csúszda, illetve a vibrációs anyagadagoló között egy pl. 10—30°-os hajlású kéregöntvénylap van elhelyezve, úgyhogy az el-10 15 50 25 SO S3 40 45 oC 55 60 ?,