154780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szikraforgácsoló gépek munkafolyadékának, célszerűen petróleumnak javítására
• 3 tásunk szerint •— ennél lényegesen kisebb, adott esetben rövid használat után alig haladja meg a szobahőmérsékletet. Ezért, ámbár hígfolyós és a hőbomlási és eróziós termékek szeparálása viszonylag egyszerűen lenne meg- 5 oldható, a zárttéri lobbanáspont nagymértékű csökkenése következtében a szeparálás művelete is tűzveszélyes. Tűzbiztonsági szempontból tehát különleges berendezést kell alkalmazni, amelynek előállítási és üzemelési költsége lé- 10 nyegesen meghaladja a nem, vagy alig tűzveszélyes folyadékok esetében használható, sorozatgyártású szeparátorokét. A találmány célja fokozott minőségű munkafolyadék, nevezetesen petróleum előállítása 15 szikraforgácsológépekhez. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a friss vagy használat közben bomlást szenvedett termékektől csökkentett lobbanáspontul munkafolyadék, nevezetesen petróleum 20 zárttéri lobbanáspontja lényegesen növelhető, ha a munkafolyadékot meghatározott körülmények között valamilyen iners gázzal, célszerűen széndioxid-gázzal kezeljük. E kezelés eredményeként egyúttal a leképezési pontosság 25 is megnövekszik. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a munkafolyadékban oldott vagy abba használat közben beoldódó gázokat feles mennyiségben alkalmazott iners gázzal, célszerűen 30 széndioxiddal kiszorítjuk úgy, hogy a széndioxid-gáz előírt aránya oldva maradjon a mu:ikafoly adékb a n. A találmányunk szerinti eljárás hatásmecha- ci> nizmusaként az a felismerés szolgál magyarázatul, hogy a gázoknak és/vagy a gőzöknek a szikraforgácsolás során fellépő hőhatásra való keletkezése olyan nagy mértékű, amely a gázok és/vagy gőzök oldódását a petróleumban 40 sokkal nagyobb mértékben okozzák, mint azt korábban feltételezni lehetett. Ezért az a fogás, amely a keletkezett és a petróleumban oldott állapotban lévő gázok és/vagy gőzök eltávolítására irányul, alkalmas a petróleum zárt- 45 téri lobbanáspontjának olyan mértékű növelésére, amelyen a szilárd szennyező részecskék eltávolítása már különleges tűzbiztonsági intézkedések foganatosítása nélkül hajtható végre. 50 A találmány szerinti eljárás foganatosítására különféle módszereket és berendezéseiket alkalmazhatunk. Eljárhatunk úgy, hogy illékony komponenseket forralással, levegő vagy iners gáz-árammal vízgőzzel vagy vákuum-szivatás- 55 sal űzzük ki. Amint említettük, legelőnyösebbnek a deszorbeáltatást találtuk, annak is széndioxidos változatát. A széndioxid alkalmazásának előnyét annak tulajdonítjuk, hogy ez a gáz sem a használt petróleummal való érint- 60 keztetése előtt, sem utána nem tartalmaz az égést elősegítő komponenst. További előnye, hogy az éghető gázok kiűzése után az égést tápláló levegőt is távol tartja a munkafolyadéktól azáltal, hogy annak felszínén elhelyez- 65 4 kedve kizárja a levegő oxigéntartalmának a petróleummal való érintkezését. A széndioxid alkalmazása azért is előnyös, mert így már a deszorbció során kizárjuk robbanásveszélyes elegy keletkezését. Levegő alkalmazása esetén ezzel szemben a távozó gázelegy ben jelenlevő oxigénnek a robbanásveszélyt fenntartó hatása van. Előnyösnek találtuk azt a módszert, ha a széndioxidos deszorbciót követően azonnal szeparáltuk, mert ezáltal elkerültük az oldott széndioxid állásközbeni szökését. Előnyösnek találtuk továbbá azt a kiviteli változatot is, ha a deszorbeálás és szeparálás mellett a széndioxidgázt magába a petróleumtartályba vagy a munkaasztal folyadéktartó edényébe vezettük be. Ez utóbbi esetben a szikraforgácsolás munkakörülményeit is előnyösen tudtuk befolyásolni. Azt találtuk ugyanis, hogy a munkafolyadékban előírt mennyiségben bevitt és abban oldott széndioxid-igáz előnyösen javítja a leképzési pontosságot, anélkül, hogy a pontosság növekedése a mennyiségi termelés rovására menne. A találmány további részleteit a rajzon feltüntetett berendezés felhasználásával végzett széndioxidos deszorbciós kezelés esetére az alábbi kiviteli példa kapcsán ismertetjük. A szikraforgácsoláshoz használt petróleum eredeti lobbanáspontja 46 C° volt. Erosimatszikraforgácsológépen az alábbi jellemzők mellett: Uc = 170 V, Ar = 3,5 A, C = 30i" F 1 órai nagyoló kettő fogással végzett szikraforgácsolás után vett petróleum minta zárttéri lobbanáspontját Pensky-Martens szerint meghatározva 23 C°-ot, tehát gyakorlatilag szobahőmérsékletet mértünk. A kísérlet során a petróleumot állandó áramoltatás helyett 8 liter űrtartalmú edényben állandóan kevertük. A használt petróleum zárttéri lobbanáspontját a munkafolyadékból vett mintával széndioxid deszorbeálással a rajzon feltüntetett berendezésen növeltük meg. A használt petróleumot tartalmazó 1 tartály 2 csappal elzárható 3 vezetékének végén elhelyezett 4 szórófeje a 9 deszorber oszlop felső légterébe nyúlik. A 9 deszorber oszlop a 10 töltettartó rácson elhelyezett 11 Rasehig gyűrűkkel van kitöltve. A Raschig gyűrűk 7x7x2,75 mm méretűek, a töltet fajlagos felülete tehát 2,1 m2 /in 3 , szabad térfogata pedig 0,45 m 3 /m 3 . A széndioxidot az 5 széndioxid palackból 6 rotaméteren és a 7 csappal ellátott 8 vezetéken keresztül vezetjük a 9 deszorber oszlopba. A kihajtott gáz és széndioxid elvezetésére a 9 deszorber oszlop felső végén lévő 12 csőtoldat, a 15 stabilizált petróleum elvezetésére pedig a 13 csappal ellátott folyadékszint beállító 14 hattyúnyak van beépítve. A fenti, berendezésen a petróleum zárttéri lobbanáspontjának növelését légköri nyomáson és 20 C° hőmérsékleten különböző kísérleti feltételek mellett. hajtottuk végre. A kísérletek során az oszlopban lévő töltet magas-2
