154747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aralkeniloxi-guanidinek előállítására

154747 gyógyszerként kerülhetnek alkalmazásra. Fel­használhatók továbbá közbenső termékként is további értékes, különösen farmakológiaüag aktív vegyületek előállítására. Különösen fontosak az oly (I) általános kép­letű vegyületek, amelyekben Rx helyén fenil-, (rövidszénláneú alikil)-fenil-, rövidszénláncú al­koxi)-ifenil-, (halogénfenil-, trifluormetillfenil-, (rövidszénláncú alkoxi-karboniloxi)-fenil-, rö­vidszénláncú alkanoiloxi)-fenü-, (rövidszénláncú alkanoü)-ífenil- vagy (di-rövidszénláncú alkil­-amino)Hfenil-esoport, R^, R3 , R 4 , R 5 , R 6 , R 7 és R8 helyén hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alfcilcsoport. vagy R7 helyén esetleg amino-, 1—4 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó mono­vagy dialkilamino-csoport áll. Értékesek továbbá a találmány szerinti eljá­rással előállítható vegyületek sorában a csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő — alhol Ph fenil-, (rövidszénláncú alkil)-fenil-, (rövidszénláncú alkoxi)-íenil-, halogénfenil- vagy trifluormetiMenil-csaportot, R9 , R 10 , R n és Rvi hidrogénatomot vagy metilcsoiportot, Ri2 azon­ban esetleg aminocsoportot képvisel — különö­sen pedig a csatolt rajz szerinti (III) általános képletnek (ahol Ri3 és R u egyike hidrogénato­mot másika fenilgyököt képvisel és m = 1 vagy ,2) megfelelő vegyületek, valamint ezek hidroklorldjai és hemiszulfátjai. Ezek a vegyü­letek Rhesus-majmokon intraperitoneálisan vagy orálisan beadott 5—50 mg/kg napi adag­ban kitűnő étvágycsökkentő hatást idéznek elő. E vegyületek közül különösen értékesnek bizo­nyult az 1-Cinnamiloxi-guanidin cisz-, még in­kább pedig e vegyület transz-izomérje. A találmány szerinti eljárás termeikéiként szereplő új vegyületek önmagukban ismert el­járási műveletekkel állíthatók elő, pl. oly mó­don, hogy a) valamely (IV) általános képletű aralkenil­oxiamint — e képletben Rx—R 5 jelentése meg­egyezik a fenti meghatározás szerintivel — egy (V) általános képletű vegyülettel — ahol X éte­rezett hidroxü- vagy merkaptocsoportot vagy egy pirazolil-(l)-<csoportot, Y pedig egy a fenti meghatározásnak megfelelő jelentésű R6 csopor­tot képvisel, vagy pedig X és Y a C=N kettős­kötéssel együtt egy CN-ihármaskötést képez, R7 és R8 pedig a fenti meghatározásnak megfelelő jelentésű — reagáltatunk, vagy b) valamely (IV) általános képletű vegyületet — ahol X' egy éterezett hidroxü- vagy mer­kapto-csoportot képvisel ha Xt és R 8 C—N-kö­tést képez, vagy X' és Xi az R6 és R 8 jelekkel együtt két C—ÍN-kötést képez — egy (VII)i álta­lános képletű aminnal — ahol R7 jelentése meg­egyezik a fenti meghatározás szerintivel, Ri5 pe­dig az RG jellel egyező jelentésű imimellett azonban az R6 , R 7 R 8 és Rj 5 jelek közül csak három képviselhet valamely helyettesítőt és ezek közül is csak egy lőhet amino-, mono- vagy di­-(rövidszénláncú alkil)-amino-csoport — reagál­tatunk, és kívánt esetben a szabad bázis alak­jában kapott vegyületet valamely sóvá, vagy a só alakjában kapott vegyületet a megfelelő bázissá vagy valamely más sóvá alakítjuk át és/vagy kívánt esetben az izomérelegy alakjá­ban kapott tenmélket az egyes izomerekre'bont­juk szét. 5 Az a) és b) alatt említett karbamid-, tiokar­bamid-, szemikarbazid- vagy tioszemikarbazid­-éterek pl. rövidszénláncú alkil-, mint metil-, etil-, propil- vagy butiléterek lehetnek. Az em­lített reagáló vegyületek helyettesítetlenek vagy 10 a fentemlített rövidszénláncú lalkilgyökkel meg­felelően helyettesítettek lehetnek, azzal a megszorítással, hogy az a) alatt említett aralke­niloxiaminok és a b) alatt említett aminők ül. hidrazinok nitrogénatomjukon legalább egy 15 hidrogénatomot tartalmazzanak. Az 1-guanil-pi­razolok helyettesítőket, pl. rövidszénláncú alkil­csoportokat is tartalmazhatnak, különösen a 3-és/vagy ÖHhelyzetben. A fentebb említett reakciók önmagukban is-20 mert kiviteli módszerekkel folytathatók le, ol­dószer nélkül vagy valamely oldószer alkalma­zásával; oldószerként különösen a reagáló anyagokkal szemben közömbös és ezeket oldó anyagok jöhetnek tekintetbe. Alkalmazhatók a 25 reakciók lefolytatására katalizátorok és/vagy kondenzálószerek is; dolgozhatunk adott eset­ben közömbös gázlégkörben, légköri vagy meg­növelt nyomás alatt, szobalhőfofeon vagy pedig hűtés vagy melegítés mellett. 30 Az eljárás végtermékét az alkalmazott kdin­dulóanyagoktól és az eljárási körülményektől függően vagy szabad bázis, vagy savval képe­zett addiciós só alakjában kapjuk; az utóbbiak előállítása szintén a találmány körébe tartozik. S5 így előállíthatunk bázisos, semleges, savanyú vagy vegyes sókat, továbbá adott esetben ezek hemi-, mono-, szeszkvi- vagy polihidrátjait is. A találmány szerinti új vegyületek savakkal képezett addiciós sóit önmagukban ismert mód-40 szerekkel alakíthatjuk át a megfelelő szabad vegyületté, pl. bázisos szereik, 'mint aKkáláák, vagy pedig ioncserélők segítségével. A szabad bázis alakjában kapott vegyületet viszont szer­ves vagy szervetlen savak segítségével alakít-45 hatjuk sókká. A savakkal képezett addiciós sók közül különösen a gyógyászati célokra alkal­mas sókat állíthatjuk elő; az ilyen sók példái­ként a halogénhidrogénsavakkal, kénsavval, foszforsavval, salétromsavval, perklórsawal, 50 alifás, aliciklusos, aromás vagy heterociklusos karbonsavakkal vagy szulfonsavakkal, mint hangyasavval, ecetsavval, propionsavval, boros­tyánkősawal, glikolsavval, tejsavval, almasav­val, bonkősavval, citromsavval, aszkorbinsawal, 55 maleinsavval, hidroximaleinsavval, piroszőlő­sawal, fenüeoetsawvál, benzoesawal, p-aimino­benzoesawal, antranilsavval, p-lh'idroxibenzoe­savval, szalicilsavval, p-aminoszalicüsavval, em­bonsavval, metánszulfonsavval, etánszulfonsav-60 val, hidroxietánszulfonsavval, etilénszulfonsáv­val, halogénlbenzolszulfonsavalktkal, toluolszul­fonsavakkal, naftalinszulfonsavakkal, szulfonü­savakkal, továbbá metioninnal, triptofánnal, Üzinnel vagy argininnal képezett sók említhe-65 tők. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom