154744. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiomorfolinszármazékok előállítására

154744 Oldószerként elsősorban tetrahidrofuránt vagy valamely savamidot, mint dimetilformamidot vagy kloroformot vágy dimetilszulfoxídot használunk. Az új vegyületek előállítására (további lehetőséget jelent, hogy ha a 2-helyzetben alábbi -N' ,et—X -et'—SH általános képletű gyököt tartalmazó 5-nitrotiazolokban, amelyben et és et' adott esetben szubsztituált etiléngyökök, X pedig reakcióképesen észterezett hidroxil-csoport, főként halogénatom, intramolekuláris kondenzáció útján HX képletű sav lehasítása közben a tiomorf olin» gyűrűt zárjuk. Ez utóbbi kondenzációt önmagában ismert módon folytatjuk le. Célszerűen akként járunk el, mint az előbbi kondenzáció során. A találmány szerinti vegyületek előállításának további változata abban áll, hogy a 2-helyzetben alábbi 10 i ^ 1 u 20 25 et —N H X-et'/ 30 gyököt tartalmazó 5-nitrotáazolt, amely képletben et és et', továbbá X a fenti jelentéssel rendelkezik, intramolekulárisan kondenzáljuk. A reakciót pl. az előbbiekben leírt kondenzáció 35 előírásai szerint végezzük. A találmány szerinti új vegyületek előállíthatók oly módon is, hogy ha a nitrogénatomon 5-Jielyzetben helyettesítetlen tiazolil-!(2)-gyököt hordozó tiomorfolinvegyületeket nitrálunk. A 40 nitrálást a tiazol-kémiában ismert módon, célszerűen enyhe körülmények között végezzük, arra ügyelve, hogy a tiomorfolingyűrű elbontása ne következzék be. Adott esetben a molekulában levő fenilgyökök szintén nitrálhatók. 45 A 2- és 6-ihelyzetben a tiomorfolingyűrűben alkil-csoportokkal szubsztituált vegyületeket szintén gyűrűzárással, adott esetben a fenti módon szubsztituált [5-nitro-tiazolil^(2)]-d;ialMl-aminokból kénhidrogénnel lehet előállítani. A gyű- 50 rűzárást hasonlóképpen ismert módon végezhetjük. A felsorolt reakciókat szokásos módon hígítószerek, kondenzálószerek és/vagy katalizátorok jelenlétében vagy távollétében, alacsony, normál 55 vagy emelt hőmérsékleten, normál vagy emelt nyomáson és/vagy iners gázatmoszférában folytatjuk le. A találmány szerinti eljárás oltalmi körébe 60 tartoznak azok a műveleti változások, amelyeknél valamely közbenső eljárási lépésben nyert vegyületeket közbenső termékként használjuk fel és a még hiányzó reakciólépéseket elvégezzük, vagy az eljárást bármely lépésben megsza- 65 kítjük, vagy az olyan eljárásváltozatokat is, amelyeknél a kiindulóanyagokat reakció közben képezzük, vagy sóik formájában használjuk fel. Ez az eljárásmód természetesen a felhasznált új kiindulóanyagokra is vonatkozik. A fentieknek megfelelően a 24helyzetben szabad amino-csoportot tartalmazó 5-nitrotiazolt az alábbi általános képletű X — et x X' — et' / vegyülettel reagáltatjuk, amely képletben X és X' reakcióképesen észterezett hidroxil-csoportokat, főként halogénatomokat, et és et' pedig adott esetben szubsztituált etiléngyököket jelentenek. A reakció során intermedier vegyületként az említett, 2-helyzetben az alábbi a) gyököt -^N—©t H X—et''" tartalmazó vegyületek képződnek, amelyeket az eljárás értelmében a kívánt tiomorfolingyűrűk kialakítására használunk fel. Oly módon is eljárhatunk, hogy a 2-Jhelyzetben —NH—et—SH gyököt tartalmazó 5-nitrotiazolokat, valamely X-et'-X' képletű vegyülettel reakcióba viszünk, amely képletben X, X', et és et' a fentieket jelentik. Ekkor közbenső termékként a fenti a) képletnek megfelelő, vagy pedig az alábbi b) képletű gyököt -N< ,et — X set' — SH 2-helyzetben tartalmazó 5-nitrotiazolokat nyerjük. A b) képletű gyököt tartalmazó és kiindulóanyagként felhasznált Snniítrotiazolokat közibenső vegyületként is kinyerhetjük, olyan 5-nitrotiazoloík kénhidrogénnel történő reakciója során, amelyek a 2-helyzetben az alábbi képletű ,et — X -Ns xet'

— X' gyököt tartalmazzák. A reakcióit önmagában isimért imódon, célszerűen savkötőanyagok, kiváltképp a kénhidrogénnel sókat képző bázisok, mint fém-, főként alkálifém-hidroxidok vagy előnyösen ezek sói, minit a fém-, főként alkálifémszulfidok jelenlétében folytatjuk le. Reakció közben ügyelni kell arra, hogy az 5-nitrotiazolgyűrű érintetlen maradjon. 2