154743. lajstromszámú szabadalom • Rosta
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. II. 11. (Cl—609) Közzététel napja: 1967. XII. 22. Megjelent: 1968. XII. 31. 154743 Szabadalmi osztály: 50 d Nemzetközi osztály: B 02 f Deci mái osztályozás: Csillag Zsolt oki. bányamérnök, Budapest Rosta A nedves ásványi anyagok osztályozása egy meghatározott szemcseméret alatt, — amely kísérleteim szerint mintegy 80 mm — nehezen megvalósítható, bonyolult feladat, különösen, ha az ásványösszletben agyagásványok is vannak. 5 A nedves anyagok osztályozásának két fő csoportja, a hőben való szárításra és a mechanikus osztályozás, az agyagásványok nagy tapadóképessége miatt ezek esetében nem alkalmazható. Hőben való szárítással a szemek összecementa- JQ lódnak, ezért a száraz anyag szemcséi nem választhatók szét. A vibrátorrosta szitaszövetének fűtése a szita eltömődését eredményezi. Emellett a módszer hőigénye nagy, berendezése költséges. 15 Az ismert mechanikai módszerek (hátránya a rossz hatásfok és a kis teljesítmény mellett, hogy csak korlátozott szemnagysághatárokon belül használhatók. A vibrátorrosta esetében a szitanyílások elszennyeződnek, emellett a rosta moz- 2 o gásviszonyai nem eredményezik a szemek és az agyagásványok különválását. A hárfa szita és a duó rosta csupán finom, 1—2 mm szemnagyságú, agyagásványoktól mentes ásványösszlet osztályozására alkalmas, mert a szitát alkotó 2 _ vékony acélhuzalok egymáshoz képest mindössze egy-két tizedimiilimétert mozdulnak el és csak egy irányban. Ez a kis intenzitású rezgés nem elegendő ahhoz, hogy a nyílásokat az agyagszennyezéstől megtisztítsa. 30 A nedves any;, nok osztályozására kifejlesztett kaliber-roste -••. '-"zetéből kifolyólag csak 20—30 mm felett „zemnagyságú halmaz osztályozására képes. Emellett a kis szabad szitafelület, valamint a nagy tömeg és áttétel miatti kis fordulatszám következtében a teljesítmény igen csekély, a vibrátorrosta teljesítményének legfeljebb a fele. Kis fordulatszáma és kis gyorsulása az agyagásványoknak a szemektől való elválasztására nem teszi alkalmassá. Ismert végül olyan szerkezet, amely két egymásba helyezett mozgó rácsból áll, amelyekiben a rácsrudak távolsága, az agyagásványoktól még könnyen elválasztható szemnagyságnak felel meg. Az ennél kisebb szemek a rácsrudak közé kerülnek, az egyik rácsrúdban levő nyílásokba s ott a másik rácsrúdon kiképzett körmök szétnyomják. A szemek sorozatosan kisebb nyílásokba kerülnek s egyre aprítódnak. Ez a berendezés tehát az osztályozás mellett hatásosan aprít és a szemcsehalmazt egy határméret feletti, valamint egy ennél sokkal kisebb aprított halmazra bontja, vagyis a szemcseszerkezetet lényegesen megváltoztatja. A jelentős törőerők miatt a két rács egyrészt igen szilárd, tehát nagy tömegű, másrészt kényszarkapcsolatban áll egymással, mert anélkül aprítást nem tudna végezni; a kényszerkapcsolat körmozgást eredményez, a nagy tömegek folytán kis fordulatszámmal. Ez a szerkezet tehát a kitűzött célnak 154743
