154743. lajstromszámú szabadalom • Rosta

3 154743 4 ugyanúgy nem felel meg, mint a többi ismerte­tett osztályozó berendezés. Találmányom célja olyan osztályozó berende­zés kidolgozása, amely az eddig ismert szerke­zeteknél lényegesen nagyobb teljesítménye ré­vén a száraz osztályozás mellett a nedves agyagásványokat tartalmazó szemcsehalmaz ha­tásos osztályozására alkalmas. Találmányom tárgya aktív rosta. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a nedves agyagásványokat tartalmazó ásványösszletben a szemcsék és az agyagásványok elválasztását a szemcsék igen nagy gyorsításával lehet elérni. A szemcsék nagy gyorsulása olyan osztályozó berendezéssel valósítható meg, mely két, egy­másbahelyezett és egymással rugalmasan kap­csolt rácsrendszerből áll. A rácsok olyan rugó­kon támaszkodnak, amelyek rugóállandója a rácsok síkjával párhuzamos irányú alakváltozás esetében nagy, miáltal a rácsok saját síkjukban nagy amplitúdójú és kis frekvenciájú, lágy rez­gést, erre merőlegesen pedig kis amplitúdójú és nagy rezgésszámú, kemény rezgést végeznek; emellett a két rács kitérése, sebessége és gyor­sulása egymással minden időpontban ellentetten egyenlő. A két rácsnak ezt a centrális szimmet­riában levő, a derékszögű négyszöget megköze­lítő alakú mozgását a közöttük alkalmazott ru­galmas kapcsolattal sikerült elérnem. A rugal­mas kapcsolatot gumibetétes mechanikus hajtó­művek, vagy villamos tengellyel kapcsolt moto­rok, vagy végül különleges, nagy légrésű mo­torok alkalmazásával lehet megvalósítani. Köztudott, hogy a rezgés legnagyobb sebes­sége a középhelyzetben, a legnagyobb gyorsulás a szélső helyzetben lép fel. Abban az időpont­ban, amikor mindkét rács a közös középsíkba esik, az egyik rács felülről lefelé, a másik rács alulról, felfelé halad, mindkettő a legnagyobb, de ellentétes értelmű sebességgel. ,A rácsok, nagy tömegük folytán nem képe­sek a szélső helyzetek nagy elméleti gyorsulás­értékét if elvenni s ezáltal a rugókban energia halmozódik fel. Ennek eredményeként a sebes­ségeloszlás függvénye oly módon torzul el, hogy a sebesség a középhelyzetben nagyobb, míg a szélső helyzetek felé haladva kisebb lesz, az el­méletinél. Ily módon a két rács találkozásánál az ellentétes értelmű sebességek abszolút értéke még nagyobb lesz, mint a szabályos rezgőmozgás esetében. A felülről lefelé haladó rácson fekvő szemcse nagy lefelé irányuló sebességgel mozog, de bele­ütközik a nagy sebességgel felfelé haladó másik rácsba s kénytelen ennek ellentétes irányú, ugyancsak maximális sebességét átvenni. Sebes­sége tehát hirtelen előjelet vált s ez elméletileg végtelen, gyakorlatilag igen nagy gyorsulást je­lent. Ez a nagy gyorsulás alkalmas arra, hogy a szemcsét az őt körülvevő agyagásványtól el­válassza. Emellett a rácsoknak a saját síkjukba eső rezgése a szemcséket a rácsok mentén tova­mozgatja mindaddig, amíg azok a rácsrudak közé rendeződnek — amit a rosta aktívan elő­segít — és a rácsok között átesnek, vagy a rosta végén lehullanak. '•.•"'•'••' " A rosta lejtősre állításával a teljesítmény, emelkedősre állításával az elválasztás élessége növelhető. Befolyásolható továbbá a rosta mű­ködése az osztályozási feladattól függően beál­lított amplitúdókkal és amplitúdó-arányokkal, valamint frekvenciákkal és; ezek arányaival; ezért célszerű ezek beállítását ill. változtatását lehetővé tenni. Találmányom olyan rostára vonatkozik, amely két, egymásba helyezett rácsból és a rácsokat mozgató szerkezetből áll. Lényege, hogy a rá­csokat hordozó rugóknak a rostafelületre merő­leges rugóállandója legalább a kétszerese a ros­tafelülettel párhuzamos rugóállandónak, továbbá a rosta meghajtóműve olyan excenter, amely­ben — az excentricitás váltakozásának lehetővé tételére — rugalmas alaktváltoztató elem van. Ennek rugóállandója a hordozó rugók kétféle rugóállandója közötti értékű és előfeszítés alkal­mazásához közrefogó szorító keretei vannak. A rosta további változatának meghajtóműve a rá­csok mindegyikén alkalmazott, önmagában is­mert villamoshajtású forgótömeges rázómű és a meghajtóművek között rugalmas kapcsolat van. Ez a rugalmas kapcsolat célszerűen a villamos hajtások közötti villamos tengely. A találmány két példaképpeni kiviteli alakja közül az 1. ábra a mechanikus hajtóművel ellá­tott rosta elölnézetét, a 2. ábra ugyanennek ol­dalnézetét, a 3. ábra a forgótömeges rázóművel ellátott rosta elölnézetét, a 4. ábra ugyanennek oldalnézetét, az 5. ábra a mechanikus hajtómű és az egyik rács kapcsolatát oldalnézetben, a 6. ábra a mechanikus hajtómű hosszmetszetét, a 7. ábra a mechanikus hajtómű és a másik rác? kapcsolatát, a 8. ábra a forgótömeges rázómű vízszintes metszetét, a 9. ábra ennek függőleges hosszmetszetét, végül a 10. ábra ennek függő­leges keresztmetszetét ábrázolja. A találmány szerinti. rostát két egymásba he­lyezett 1 és 2 rács képezi. Mindkét rács a 3 rudakból áll, amelyet a 4 távtartó hüvelyekkel váltakozva az 5 összefogó rudakra vannak fel­húzva. Az azonos tömegű 1 és 2 rácsok mind­egyike négy-négy 6 rugón nyugszik. A 6 rugó alakja olyan, hogy rugóállandója függőleges alakváltozás esetén sokkal nagyobb, mint víz­szintes alakváltozás esetén. Az egyik kiviteli példa esetében (1., 2., 5., 6. és 7. ábra) a két 1 és 2 rács mozgatására szol­gáló mechanikus hajtómű feladata a rácsok centrálisán szimmetrikus mozgatása és a két rács közötti rugalmas kapcsolat biztosítása. A 7 hajtómű fő részei: a 8 gumikorong, a 9 köz­pontosító gyűrű, ennek 10 agya, a külső erőfor­rásról hajtott 11 tengely és a 10 agyban elhe­lyezkedő 12 csap. A 8 gumikorong többféle. méretben és rugó­állandóval készíthető, vagy pedig előfeszítést adó határoló keretek közé szorítható. A 27 ten­gelykapcsolóban több, különböző — 50 . .. 150 mm közötti — excentricitású furatot készítve, a 12 csap excentricitása változtatható. 10 15 20 25 o0 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom