154707. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gumicsövek fémszálból készült betéteinek felépítésére

3 J§47p7 4 félni és az egyes orsókon maradt sodrony­mennyiség teljes egészélben veszendőibe megy. Az orsók méretének a növelése érdekében megkísérelték az orsók számát csökkenteni. Eb­ben az esetben egy réteget két vagy három menetben építettek fel. Ez a megoldás a sod­ironykühasználást javította ugyan, de ebben az esetben változatlanul fellépnek a kézifelépítés már tárgyalt hátrányai. A gépi felépítésnél eddig nem sikerült még megoldani a megfelelő szálfelvezetést sem. Az általaiban használatos szálvezetők ugyanis sík­ban helyezkednek el és ezekről a csőmag < hen­gerpalástjára történő felvezetés térbeli felület mentén történik, ami időnkint a szálak egy­másra csúszásához vezet. Megkísérelték az" erősítő betéteket henger­palást mentén is felvezetni úgy, hogy a szála­kat az előre felépített szövetváz felületén sima vezetőgyűrűvel kényszerítették egymás mellé. Az így végzett kísérletek azt mutatták, hogy csak ekkor lehet megfelelő eredményt elérni, ha, a felvezetett erősítőbetétek külső átmérője és a sima felületű vezetőgyűrű közötti hézag legfeljebb 0,4 mm. Figyelembe véve, hogy olyan gumiipari termékre történik a felépítés, amelyiknél a lélek és az alsó szövetváz felépí­téséhez használt nyersanyagokat átlapolással végtelenítik és az egyes alkatrészek méretelté­rése összeadódik, ilyen méretpontosság a szó­banforgó, nagyméretű, szabadon felépített ter­mékeknél nem valósítható meg. Tovább nehe­zíti a helyzetet az a körülmény, hogy a vége­ket teohnológiai okokból a legtöbb tömlőnél fel kell bővíteni. A felbővítés mértéke fob. 8 mm, ami azt jelenti, hogy a mérétpontatlansá­gokat is figyelembe véve a 8—10 mm átmérő­ingadozás mellett kellene tökéletes szálvezetést biztosítani. Ez a követelmény az említett, hasz­nálni javasolt sima vezetőgyűrűvel nem elégít­hető ki. Mindezen nehézségek és hátrányok mellett az eddig ismert gépeknél a sodronyfelvezetésre fordított tényleges idő cslak töredákét tette ki a mellékműveletek — esévecsere, huzalvéglekö­tözés, sodronyíhuzalelvágás stlb. — elvégzéséihez szükséges időnek, így a felépítőgépek foaipcitá­sát lényegéiben ezek a műveletek szabják meg. A. találmány tárgyát képező gép kialakítása azon a felismerésen alapszik, hogy a hatásos­ság és a minőség növelésére a mellékidőket és a keletkező sodronythuzal-fhulladékot kell csök­kenteni. Ennek érdekében a találmány értel­mében a sodronyokat a gyárak által használt nagyméretű, kto. 3000 m sodronyt tartalmazó dobokon tárolva olyan elrendezésben helyez­zük el, hogy azokról a betétekhez szükséges valamennyi sodronyt olyan vezetőhornyos vagy vezetőcsapos gyűrűvel vezetjük a szövetváz felületére, amely nagyobb átmérőválítozásokra sem érzékeny. A találmány megvalósíthatósága érdekében olyan méretű anyagleeresztő berendezést kel­lett kiialakítani, amely a nagyméretű dobok el­helyezését és mozgatását, továbbá keresztező­désmentes szálelrendezését és szálvezetést tesz lehetővé. Szükséges volt az összes sodronyszál egyidejű gyors és egyszerű rögzítésének a meg-5 valósítása is, valamint a (húzóberendezés hatá­sának olyan kialakítása, amely a magra felépí­tett szövetváz megcsúszását indításkor is ki­zárja. A dobok fékezését és a szálak vezetését emellett úgy kellett megoldani, hogy a szálhú-10 zásból adódó kerületmenti nyomás a lelket a megengedettnél nagyobb mértékben ne nyújtsa meg. Meg kellett még valósítani a magok egy­másfoakap-csolásának a lehetőségét és az alá­támasztó görgősor helyzetének a gyors szabá-15 lyozását. A találmány .tárgya olyan gép a nagynyo­mású sodronybététes gumicsövek vázának a felépítésére, amelynél a sodronybetétek felve­zetésére szolgáló szövetváz átmérő-ingadozása 20 8—10 ,mm is lehet. A .találmány lényege, hogy a gép felépítőré­szének a síkjaitól eltérő síkban elrendezett nagy­méretű soidronyofoat tároló dobrendszere és a dobokhoz csatlakozó sodronyvezetőrendszere, ja 25 felépítő szakaszban pedig élőrendezője, szálren­dezőjé, felvezető gyűrűje és görgős vezetővel ellátott, állíthaltó magasságú asztala, továbbá láncrendszerű előtoló vezérlőeszköze van. S0 A találmány példakóppeni kiviteli alakját és működését a rajzok kapcsán együttesen ismer­tetjük részletesen. Az 1. ábra a berendezés oldalnézete, a 2. ábra a felépítőgép szálfelvezetésének részle-35 teit tartalmazó kinagyított oldalnézete, résziben metszete, a 3. ára a szálfelvezető honilolknézete, a 4. ábra a húzószerv oldalnézete. A célszerűen több napi üzemelésihez szüksé-40 ges mennyiségű sodronyokat tároló 1 dobok a tulajdonképpeni felépítőgép szintje felett, egy-egy állványban csapágyazott tengelyen van­nak elrendezve. Az 1 dobok fékezettek. A fé­kek automatikusán biztosítják, Ihogy a sodro-45 nyolk felvezetése .egyenlő erővel történjék. Az 1 dobok mozgatásait a 2 daruval végezzük. Az 1 dobokról a sodronyszálak a 3 kiegyen­lítő vezetőn keresztül a 4 előrendezőtbe kerül­nek. Ebben a körkerület mentén, az itt nem 50 ábrázolt vezetőgyűrűk helyezkednek el. A sodroriyleeresztő 1 dobok és a 4 előrendezőben lévő vezetőgyűrűk elrendezése olyan, hogy az egyes sodronyszálak a lehető legkisebb törés­sel helyezkedjenek el. Ezzel az elrendezéssel 55 biztosítjuk, hogy a sodronylefejltés minden szálnál azonos, viszonylag kis erővel és ke­reszteződésmentesen történjék. A továbbvezetés során szükséges iránytörés legkisebb értékűre történő csökkemtését a 4 60 előrendezőnek a tengelye körüli elfordításával lehet elérni. A szálak a 4 előrendezőből az 5 szálrendezőbe kerülnek, majd a szálak végleges elrendezését a 6 felvezetőgyűrűvel valósítjuk meg. A részletéket alább a 2. és 3. ábrák kap-65 csán világítjuk meg. «>

Next

/
Oldalképek
Tartalom