154677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazol-származékok előállítására
3 154677 4 -met oxi-pr opán); 1,2-epoxi-3-hidr oxi-propán; epihalogénhidrinek (pl. epiklórhidrin, epibrómhidrin, epijódhidrin, epifluorhidrin); 1,2-epoxi-3-toziloxi (vagy -meziloxij^propán. A 2-nitro-imidazol és a (II) képletű vegyület reakciójának termékeként pl. az alábbi (III) képletű vegyületek keletkeznek: l-(2-nitro^l-imidazolil)-3-halogén-2-propanolok [mint pl. az l-(2-nitro-il-imidazolil)-^3Hklór•3-propánöl]; l-(2-nitro-4-imidazolil)-2-pr<opanol; l-(2-nitro^l-imidazolil)-3-ikisszénatomszámúalkoxin2-jpropanolok [pl. az l-(2^nitrio-l-imidazolil)-3->metoxi-i2 jpropanol]; l-"(2-nitroJ l-imidazolil)-3-hidroxi-2-propanol. Közbülső termékként továbbá az alábbi szulfoniloxi-származékokat kaphatjuk: l-{2-nitro-l-imidazolil)-3-tozik>xi-2-propanol és a megfelelő 3-meziloxi- vagy 3-fenilszulfoniloxivegyületek. Ha a (III) képletű vegyületekben az X1 szubsztituens szulfoniloxi-csoport (mint toziloxi-, meziloxi- vagy fenilszulfoniloxi-csoport), e csoportot lehasítjuk, amikoris l-(2,3-epoxipropil)-2--nitro-imidazol keletkezik. A lehasítást előnyösen vizes alkálifémhidroxiddal, pl. vizes nátriumhidroxiddal hajthatjuk végre. Az oly (III) képletű vegyületeket, amelyekben X1 halogénatom, kívánt esetben, azonos reakciófeltételek mellett dehidrohalogénezhetjük, amikoris ugyan csak l^(2,3-epioxipropil)-i2-nitro-imidazol keletkezik. Az l^(2,3-epoxipropil)-2-nitro-imidazolt kívánt esetben hidrolizálhatjuk vagy hidrogénezhetjük, amikor l-(2-nitro-l-imidazolil)-3-(hidroxi vagy kisszénatomszámúalkoxi vagy halogén)-2-propanol, illetve l^(2-nitro-d-imidazolil)-2^propanol keletkezik. Erős oxigéntartalmú ásványi savval, előnyösen vizes híg kénsavval végzett hidrolízis esetén pl. az l-(2-nitro-4-imidazolil)-2,3-propándiol keletkezik. Kis szénatomszámú alkanol használata esetén az l-(2-nitro-l-imidazolil)-3--kiisszénatomszámúalkoxá-2-propanolihoz j uthatunk. Ha halogénhidrogént használunk, az l-(2--nitro-l-imidazolil)^3-thalogén-2-propanolt kaphatjuk meg. Az ln(2,3-epoxipropil)-2-tnitro-imidazol hidrogénezését katalitikusan, pl. Raney-nikkellel, platinafeketével, palládiumszénnel stb. hajthatjuk végre, minek során l-*(2-nitro-l-imidazolil)^2-propanolt kapunk. A kapott hidroxil-tartalmú vegyületet kívánt esetben kis szénatomszámú alkánkarbonsavakkal, pl. az észterképzésre alkalmas kis szénatomszámú alkánkarbonsav-származékokkal a megfelelő O-alkanoil-származékokká alakíthatjuk át. Az eszterképzésre alkalmas származékokként pl. a sávhalogemdeket, pl. a kloridokat vagy a savanhidrideket említjük meg. Ez eszterező szerek példái: az acetilklorid, ecetsavanhidrid, propionilklorid, izobutirilklorid és n-heptanoilklorid. A találmány szerinti eljárással előállítható termékek baktériumok, patagén élesztők és protozoák elleni hatásosságot mutatnak és ennek megfelelően használhatók fel pl. a Trychomonas vaginalis vagy Histomonas malegradis okozta fertőzések kezelésére. Az eljárás termékeit gyógyszerként, pl. gyógyászati készítmények alakjában hasznosíthat-5 juk, melyek azokat vagy sóikat az enterális vagy parenterális felhasználásra alkalmas gyógyászati, szerves vagy szervetlen közömbös hordozókkal, mint pl. vízzel, zselatinnal, tejcukorral, keményítővel, magnéziumsztearáttal, tal-IQ kummal* növényi olajokkal, gumival, polialkilénglikolokkal, vazelinnel stb. keverékben tartalmazzák. E gyógyászati készítmények szilárdak, pl. tabletta, drazsé, szuppozitórium, kapszula alakúak vagy folyékonyak mint oldatok, 15 szuszpenziók vagy emulziók lehetnek. Adott esetben sterilizálva vannak és, illetve vagy segédanyagokat mint konzerváló, stabilizáló, nedvesítő vagy emulgeáló szereket, az ozmózisnyomás beállítására sókat vagy puffereket tartal-20 mázhatnak. Még egyéb, gyógyászatilag értékes anyagokat is tartalmazhatnak. Az említett gyógyászati készítmények pl. orálisan, parenterálisan vagy helyileg alkalmazhatók. Az orális alkalmazásra pl. kb. 20—60 25 mg/kg dózis jöhet tekintetbe, a körülményektől és az egyéni sajátosságoktól függően. Az alábbi vegyületek pl. a Trychomonas vaginalis-iszal szemben különösen erős aktivitást mutatnak: l-(2-nitro-l-imidazolil)-3-(klór vagy 30 bróm)-2~propanol és az l-(2,3-epoxipropil)-2--nitro-imidazol. 1. példa: £5 52,3 g porított, szublimált 2-nitro-imidazol, 315 ml epiklórhidrin és 5,25 g vízmentes káliumkarbonát keverékét kavarás közben melegítjük. A keveréket 10 percig élénken forraljuk, majd megszűrjük. Az oldhatatlan anyagot forró 40 etanollal mossuk. A lehűtött szűrletből 65,3 g nyersterméket kapunk. E nyersterméknek 1100 ml forró etanolból való átkristályosítása után 59,1 g sárga, 156—158 C°-on olvadó kristályom kat kapunk. Az epiklórhidrin-szűrletet szárazra 45 pároljuk és a keletkező*' 12,5 g szilárd anyagot aktív szén hozzáadásával, etanolból átkristályosítjuk. A nyerstermék átkristályosításakor kapott etanolos szűrleteket szárazra pároljuk és a maradékot aktív szén hozzáadásával átkristá-50 lyosítjuk. Ily módon sárga, kristályos l-(2-nitro-l-imidazolil)-3-klór-2-prapanolt kapunk, olvadáspont 156—158 C°. Kitermelés: 78%. 2, példa: 55 250 ml 10%-os vizes nátriumhidroxid oldatot közönséges hőmérsékleten kavarunk és 38,13 g finoman porított l-(2-nitro-l-imidazolil)-3-klór-2-propanolt adunk hozzá. 1—2 percen belül ol-60 dódás következik be és 2—3 perc lefolyása alatt új, kristályos csapadék képződik. Az elegyet 5—15 percig közönséges hőmérsékleten kavarjuk, majd addig hűtjük szárazjégfürdőben, amíg dermedni kezd. Ekkor az elegyet megszűrjük. 65 A szilárd anyagot 40 ml jéggel hűtött vízzel
