154646. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyulladásgátló hatású vegyületek előállítására

154646 5 6 gyület nagyfokú gyulladásgátló hatása mellett igen jó terápiás arányt mutat és nem hat izga­tólag a gyomorra. A találmány szerinti eljárás kiindulóanya­gaiként felhasználásra kerülő (IV) általános kép­letű indolil-tetrazolok vagy már ismert vegyü­letek, vagy könnyen előállíthatók az ismertek­hez hasonlóan, az irodalomban már leírt szo­kásos szerves kémiai módszerek alkalmazásá­val, így pl. előállíthatók e vegyületek oly mó­don, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (X) általános képletnek megfelelő vegyületet — e képletben R1, R 2 , R 3 , R 4 és R 5 jelentése meg­egyezik a fenti meghatározás szerintivel — va­lamely azid legalább egyenértékű mennyiségé­vel reagáltatunk. Azidként e célra előnyösen valamely szervetlen azid, pl. nátriumazid, liti­umazid, ammóniumazid, alumíniumazid, to­vábbá tetrametilammóniumazid, trimetilammó­niumazid, morfolinazid, piperidiniumazid, vagy­pedig hidrazo-sav alkalmazható. A reakciót fo­lyékony, célszerűen vízmentes közegben, lega­lább 12 órai reakcióidővel, szobahőf októl elő­nyösen kb. 80—140 C°-ig terjedő hőmérsékle­ten folytathatjuk le. Kívánt esetben katalizátor­ként valamely Lewis-savat, pl. bórtrifluorid­éterátot, tetraalkilammóniumkloridot, anilinhid­rokloridot, ammóniumkloridot vagy lítiumklori­dot adhatunk a reakcióelegyhez. Folyékony re­akcióközegként pl. etilénglikol- vagy dietilén­glikol-monometiléter vagy -etiléter, tetrahidro­furán, n-butanol, elsősorban pedig dimetilszulf­oxid vagy dimetilformamid alkalmazhatók. Az azid-vegyületet kész állapotban adhatjuk a re­akcióelegyhez vagy „in situ" hozhatjuk létre. Ezt az eljárást pl. az 5-heIyettesített tetrazo­ldk előállításával kapcsolatban az alábbi iro­dalmi közleményekben ill. az ezekben idézett további helyeken ismertetett eljárásmódok sze­rint folytathatjuk le: 2 977 372, 3 155 666 és 3 123 615 sz. amerikai szab. leírás; McManus és mtsai, J. Org. Chem. 24, 1464 (1959); Finnegan és mtsai, J. Amer. Chem. Soc, 80, 3908—3911 (1958); F. R. Benson. Chem. Rev., 41, 1 (1947); E. H. Ródd, Chemistry of Carbon Compounds, IV, 481—486 [D. H. Van Nostrand Co. Inc., New York, (1957)]. A (X) általános képletű nitrilek előállítására felhasználandó kiindulóanyagok vagy jól ismert és a kereskedelemben beszerezhető anyagok, vagy pedig az irodalomban leírt szokásos szer­ves kémiai eljárásokkal könnyen előállíthatók. így pl. az "oly (X) általános képletű nitrilek, amelyekben R3 és R 4 helyén hidrogénatom áll, a (XI) általános képletű indolok — e képlet­ben R1, R 2 és R 5 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — Mannich módszere szerint formaldehiddel és dimetilaminnal (vagy N-metilaminnal) való reagáltatása útján állít­hatók elő. A kapott Mannich-bázist ill. annak kvaternézóját, pl. meto jodid ját azután alkáli­fémcianiddal reagáltatjuk és így jutunk a kí­vánt nitrilhez. Előállíthatók ezek a nitrilek oly módon is, hogy előbb a csatolt rajz szerinti (XII) általá­nos képletnek megfelelő indol-3-ecetsavat ill. észtert — e képletben R1, R 2 , RS, R4 és.Rs je­lentése megegyezik a fenti meghatározás sze­rintivel — állítjuk elő szokásos módszerekkél, pl. a jól ismert Fischer-féle indol-szintézis sze­rint. A kapott savat ill. észtert azután könnyen alakíthatjuk át a megfelelő nitrillé, oly módon, hogy előbb a megfelelő amidot állítjuk elő, az­után ezt nitrillé dehidráljuk. Ez az eljárásmód különösen az oly (X) általános képletű nitrilek előállítására alkalmas, amelyek képletében R3 és/vagy R4 valamely hidrogénatomtól külön­böző helyettesítőt képvisel. Számos (XI) képletű indolt ismertet a 3 161 654 sz. amerikai szaba­dalom leírása. . Az ilyenfajta nitrilek előállítására az alábbi közlemények is ismertetnek különféle módsze­reket : H. Wieland, W. Konz és H. Mittasch, Ann., 513, 1 (1934); . J. Szmuszkovicz, N. C. Anthony és R. V. Heinzeknan, J. Org. Chem., 25, 857 (1960); J. Thesing, S. Klussendorf, P. Ballach és H. Mayer, Ber., 88, 1295 (1955). A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek savas jellegűek; beadásuk szabid állapotban vagy nem toxikus sók alakjában történhet. Ezeket a vegyületeket a szokásos, orális, vagy parenterális beadásra alkalmas gyógyszer alakokban készíthetjük el, gyógysze­részeti szempontból elfogadható szerves vagy szervetlen, szilárd vagy folyékony hordozóanya­gok alkalmazásával. Ezek a gyógyszerkészítmé­nyek tabletta, por, szemcsézett készítmény, kap­szula, szuszpenzió, oldat stb. alakjában állítha­tók elő. Az ilyen gyógyszerkészítmények előál­lítása, szintén a jelen találmány körébe tarto­zik. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületeik a hatásos gyógyászati adagokban akár orálisan, akár parenterálísan alkalmazha­tók gyulladásos megbetegedések gyógykezelé­sére. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem­léltetik; megjegyzendő azonban, hogy a talál­mány köre egyáltalán nincs ezekre a példákra korlátozva. 1. példa: 5-metoxi-3-indolil-acetonitril előállítása. 19,5 g 40 súly/tf%-os formaiint (0,24 mól formaldehid) keverés közben, szobahőfokon hoz­záadunk 35,0 g (0,238 mól) 5-metoxi-indol és 26,8 g (0,25 mól) N-metilanilin 24 ml metanol­lal készített oldatához. A reakcióelegyet szoba­hőfokon 2 óra hosszat keverjük, azután 100,0 g (2,04 mól) nátriumcianid 600 ml víz és 1 liter 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 L

Next

/
Oldalképek
Tartalom