154644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomásálló tömlők folyamatos előállítására, és az annak foganatosítására szolgáló félautomatikus berendezés

154644 7 8 kamrától, annak érdekében, hogy ezen kamrák­ban levő közeg hőmérsékletét a 27 térben levő vulkanizálás hőmérsékletétől függetlenül lehes­sen szabályozni. Minthogy a 24 és 24a kamrák­ban elhelyezett tömlőhevederek hideg, vagy lan­gyos vízben üzemelnek, élettartamuk jelentős mértékben megnövekszik. A 25 vulkanizálókamrából kilépő tömlő hűté­séről és nyomás alól való kiléptetéséről a 24a kamrában elhelyezett lb tömlőheveder alkal­mazásával gondoskodnak. Az la és lb tömlő­hevederek a 24, ill. 24a kamrák 28, ill. 29 oldal­falainak megfelelő íveltségű kiképzésben fordul­nak meg és a 26, valamint a 26a kamrák belső tereiben uralkodó P2 nyomás hatására az át­fordulása helyéken biztosítják a tömítést. A vulkanizáló berendezés hosszúsága előnyö­sen összhangban van az elkészített tömlő vul­kanizálási, gelizálási, illetve térhálósodási idejé­vel, az alkalmazott hőmérséklettel, valamint az előrehaladási sebességgel. A tömlőhevedert elhelyezhetjük a 27 belső­térben a gyártandó tömlő köré is pl. a vulkani­záló berendezés teljes hosszában felfekvően, az átfordulást a 25 vulkanizáló kamra oldalfalai­ban kiképezett ívek útján biztosítva. Ez esetben a 24 be-, ill. 24a kiléptető kamrákat nem kell alkalmazni. Ezután a vulkanizált kész tömlőt a 30 tömlő­húzó mű, célszerűen csőhúzó profilhengerek, vagy szegmensekre osztott végtelenített mehfogó heveder segítségével egyenletes sebességgel to­vábbítjuk a technológiai folyamatot jelző 23 nyíl irányában. A húzómeehanizmus szegmensei elő­nyösen cserélhetők és a cserélhető szegmense­ken a tömlő mindenkori profiljának megfelelő . vagy ahhoz közelálló hornyokkal rendelkezik. A fémből vagy műanyagból készült 14 fém­cső a 30 hűzómechanizmussal szinkronban haj­tott —- itt nem ábrázolt — húzómű hatására egyenletes mozgással halad a rajta jelzett nyíl irányában, a technológiai folyamattal ellentéte­sen. A 14 fémcsövet húzó szerkezet a technoló­giai folyamatot beindító extruder előtt nyer elhelyezést. A 14 fémcsövet húzó szerkezetet előnyösen a 30 tömlőhúzó művel együtt közös hajtásról üzemeltetjük, a finomszabályozás le­hetősége miatt célszerű azonban a hajtómű és a húzóművek közé külön-külön fokozatmentes sebességszabályozót is beiktatni. A 23 nyíllal jelzett irányban haladó kész tömlőt -— miután az elhagyja az 1 tömlőheve­dert — a 32 késsel körkörösen elvágjuk. A da­rabolás a tömlőheveder végződése után abban a pillanatban megy végbe, amikor a 14 fémcső 33 összekötési helye legalább „a" távolságban van a 32 késtől. Az „a" távolság hosszát adott gyártási sebesség mellett a tömlő levágási ideje és a következő fémcső csatlakoztatási idejének összege határozza meg. A vágás ideje alatt a 32 kés a késtartó mechanizmussal együtt a technológiai folyamattal azonos sebességgel ha­lad. Az elvágás után a vágástól jobbra eső töm­lőrészt a 23 nyíl irányában elhúzzuk és mint gyártási készterméket félretesszük, majd az­alatt az idő alatt, míg a 14 fémcső az „a"-val jelzett további úthányadot megteszi a tömlő­hevederből még kiálló előző merev cső 33 vég­ződéséhez csavarmenettel vagy bajonettzárral újabb merev fémcsövet csatlakoztatunk. Az extruder előtt levő merev csőhúzó-mechanizmus által kihúzott és szétválasztott csöveket pl. gra­vitációs görgős pálya segítségével továbbítjuk a 3b. ábra szerinti helyre, ahol a folyamatos cső­táplálás történik. A 14 fémcsöveket a 33 össze­erősítési helyek közelében, valamely jelző anyag­gal, pl. betéttel, sugárforrással, mágnessel, lát­juk el; a jelzést előnyösen a 32 vágókésre sze­relt észlelő berendezésen észleljük és egyúttal a 32 vágókés itt nem ábrázolt vágómechanizmu­sának beindítására is használjuk. A merev cső­húzó mechanizmus után ugyancsak működtet­hető olyan oldószerkezet, amelyet a 14 merev cső 33 végződéseinél elhelyezett jelzőanyagok­kal vagy alkalmas helyen elhelyezett észlelő be­rendezésekkel működtethetünk. Ez esetben egy erre alkalmas — önmagában ismert — mecha­nizmus a merev csövet egymásból kicsavarja vagy elfordítja, majd pl. gravitációs görgős pá­lyára ejti, amely azt az utánpótlási helyre to­vábbítja. Hajlékony, üreges stb. mag alkalmazása ese­tén az összeerősítési helyeket ugyancsak jelző­anyaggal vagy betéttel láthatjuk el, és ennek helyét hasonló módon pl. mágnessel észlelhet­jük. A darabolást a vulkanizálás után a hajlé­kony mag palástjába épített és a magok köze­lében alkalmasan elhelyezett fémhüvelyen vé­gezzük. A 3a., 3b. ábrákon ismertetett maggal működő technológiai folyamattól függetlenül természe­tesen alkalmazható olyan eljárás is, ahol a fel­építést csupasz vagy tömlőhevederrel ellátott magon eszközöljük és az így felépített tömlőt a maggal együtt visszük végig a vulkanizáló és azt követő folyamatokon, illetve berendezéseken. Ennél az eljárásnál a tömlő darabolási és a mag szétválasztási műveletén kívül gondoskodni kell a tömlő magról való lehúzásáról is, amely egyébként önmagában ismert módon történik. A találmány másik példakénti kiviteli mód­ját magnélküli eljárás esetére a 4. ábra kapcsán ismertetjük, ahol a készítendő tömlő belső te­rébe a vulkanizáló kazánban levő nyomású és hőmérsékletű közeget vezetünk. A 4. ábra szerint — az itt nem ábrázolt extruder csigafuratában — olyan helytálló 42 hüvely van a tömlővel körkörösen elrendezve, amelynek 43 végződése az la. tömlőheveder 6 végének átfordítására szolgál. Az la tömlő­heveder belső terébe 44 acélhüvely van beépít­ve és a beépítéssel egyidejűen az acélhüvelyfal a tömlőhevederfal közé csúsztatóanyag van el­helyezve. Ugyancsak a csiga furatában foglal helyet az az lb tömlőheveder, amelynek belső terébe az előbbihez hasonlóan glicerines ágya­zással 44a acélhüvely van beépítve. Ez utóbbi acélhüvellyel ellátott tömlőheveder vége az 10 15 20 26 80 35 W 45 50 55 00 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom