154597. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-oxo-4,6-biszdehidro-9béta,10alfa-szteroidok előállítására
154597 9 10 ml trietil-aminban. Ezt az oldatot 2 óra 10 percen át besugároztuk nagynyomású 1500 wattos higanygőzlámpával (Philips H. O. P. 1500), A fényforrást oldalba merítettük és a besugárzás közben az oldatot folyamatosan cirkuláltattuk. A fényforrás és az oldat között olyan szűrőt rendeztünk el, amely a 290 m,«-nál kisebb hullámhosszú ultraibolya fényt elnyelte. Besugárzás után az oldószert lehajtottuk mindaddig, amíg a maradék el nem érte a 200 ml térfogatot. Ebiből az oldatból 11,85 g és további 100 imll-re való bepárlás után még 0,85 g változatlan kiindulási anyag kristályosodott ki. 20 iml térfogatra való további bepárlás után 20 ml 96%-os metanolt adtunk az elegyhez, majd —5 C°-ra lehűtöttük; ekkor a 9ß,10a-pregna4>,7-dién-3,20-dion~3,20-bisz-etílén-ketálja (o. p. 140—il43 C°) kristályosodott ki. A nyers terméket etil-acetátból átlkristályosítottuk.-A tiszta termék 155—165 C°-on olvadt. {«PD = +157,5° CHCVban; e (2műx = 271,5 m,"-nál) = 9400. Infravörös abszorpciós maximumok: 1665. 1610, 1250, 1230, 1105, 1070, 1050, 960, 870 és 815 cm_1 -nél. A fenti 9/J,10a-diketálból (tiszta anyagtartalom: 88,5%) 5,65 g-ot oldottunk 75 ml metiléndikloridban. Ezt az oldatot —10 C°-ra hűtöttük és keverés közben hozzáadtunk 75 ml olyan oldatot, aimely 53 g (hidrogén-kloridnak 100 g száraz etanolban való oldásával készült (—10 C°-ra hűtve.) A reakcióelegyet fél órán át —10 C°-on tartottuk, majd 160 ml víz ós 180 g jég elegyére öntöttük. A szerves fázist elkülönítettük és a vizes réteget 40 ml metiléndiMoriddial extraháltuk. Az egyesített szerves rétegeket egymás után mostuk a) 40 ml vízzel, b) 40 ml 2%-os vizes nátrium4údrogén-karbonát-oldattal és c) háromszor 40 ml vízzel. A szerves oldatot szűrtük, nátrium-szulfát fölött szárítottuk, majd az oldószert lehajtottuk. A maradékot azonos súlyrésznyi metilén-diklorid és dietil-éter elegyében felvettük. Ezt az oldatot olyan módon pároltuk be, hogy a metilén-diklorid legnagyobb része eltávozzon. A kristályosodás megkezdődése után —25 C°-ra hűtöttük le az elegyet a kristályosodás tökéletessé tétele céljából. Két frakcióit különítettünk el, az egyiket 162,5—Il66,5 C° olvadásponttal, a másikat pedig 160—166,5 C° olvadásponttal. A maradékot ismét izomerizáltuk —10 C° hőmérsékleten fél órán át 34 ml metálén-diklorid és 34 ml olyan oldat elegyével, amelyet 53 ml hidrogén-kloridból száraz etanollial készítettünk. Az izomerizálás termékét a fenti módon dolgoztuk fél, A metilén-diklorid lehajtása után a maradékot benzolban oldottuk, az így nyert oldatot aktív agyaggal való kezelés és ezt követő lepárlás útján be tömény ítettük. A maradékot azonos térfogatú matilén-dikloridból és dietil-éterből készített eleggyel felvettük, majd a kristályosodás megindulásáig bepároltuk. Ettől a pillanattól kezdve a kristályosítást —25 C°-on hajtottuk végre. 2. példa: 5 85%.-os kitermeléssel androsztén-diont állítottunk elő az Oppenauer-eljárással 3/J-hidroxi-and>roszt-5-én-17-onból benzolban és ciklohexianonban, alumínium-izopropilát katalizátorral. 10 10 g androszt—4-én^3,17-díoint szuszpendáltunk 200 ml glikolban és 20 mg p-toluol-szulfonsavban. Az elegyet vákuum-desztillációnak vetettük alá (a forrásbán levő folyadék hőmérséklete 104 C° volt). Három óra alatt 100 ml 15 glikol desztillált le. A maradékhoz 10 ml 2n etanolos (96%) kálium-hidroxid-oldatot és 2:00 ml benzolt adtunk. Az etilén-glikolos. réteget elkülönítettük és 50 ml benzollal egyszer extraháltuk. A benzoics rétegeket egyesítettük, víz-20 zel semleges reakoióig mostuk, az oldószert lehaj tottuk és a maradékot —5 C° etil^acetatból átkristályosítottuk. Ilyen módon 9,16 g (70,2%) androszt-5-én-3,17-dion-3,17-4)iszetilén-ketált kaptunk 172—173: C° olvadásponttal. A kiter-25 melést az anyalúg ketalizálása és ezt követő átkristályosítása útján 90%-ra növeltük. 7,48 g 3,17-Jbiszetilén-ketált 250 ml petroléterben (forráspont 60—80 Cf) és 1 ml kollidinben oldottunk. Az oldatot forrásig hevítettük és 30 3,04 g 'N.N'-dibróm-dimetiWhidamtoint adtunk hozzá. Az oldatot 5 perc alatt forrásig melegítettük. Az elegyet szobahőmérsékletre hűtöttük le. A képződött csapadékot szén-tetrakloriddal mindaddig mostuk, amíg már nem oldódott to-35 vábbi csapadék. 1,4 g dimetilnhidantoin maradék maradt vissza a szűrőn. Az összegyűjtött szürletekhez 30 ml kollidint adtunk és az így nyert elegyből az alacsony forráspontú oldószereket vákuum^desztillációval eltávolítottuk. 40 A maradékot 10 perc alatt nitrogén-atmoszférában 140 C°-ra melegítettük. Szobahőmérsékletre való lehűlés után dietil-étert adtunk a reakcióelegyhez, majd vízzel, háromszor 2n kénsav-oldattal (a kollodin eltávolítása céljából), 45 vizes nátrium-hidrogén-karlbonátjoldattal és háromszor vízzel mostuk semleges reakcióig. Ezután az oldatot nátrium-szulfát fölött szárítottuk, szűrtük, az didószert lehajtottuk és a maradékot —5 C°-os acetonfoól átkristályosítot-50 tuk. Olvadáspont: 153,5—155 C°; 5,7-biszdehidro-vegyület tartalom: 84,5% (ultraibolya spektrum alapján). 23,6 g androszta-í5,7-dién-3,17~dion-3,17-ibisz-etilén-ketált (ami 20 g tiszta 5,7-biszdehidro-55 vegyületnek felél meg) 20O0 ml dietiléterben oldottunk. Az oldatot az előző példában leírt módon sugároztuk be. A besugárzott oldatot vákuumlban 200 ml 60 térfogatra bepároltuk, majd —10 C°-ra lehűtöttük. Az oldat kikristályosítása után 8,24 g változatlan kiindulási anyagot kaptunk )(olvadáspont 156—1157 C°; tiszta anyag tartalom: 77%). Az anyalúgót 100 ml 96%-os metanollal 65 hígítottuk. Szobahőmérsékleten 3,25 g változat-5
