154568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konjugált diolefinek elválasztására
154568 5 6 ezt a frakciót ugyanazzal az oldószerrel, mint az első lépésben, ismét extraktívan desztilláljuk, és ily módon kivonatként eltávolítjuk az acetilénszerű és/vagy allénszerű telítetlen szénhidrogéneket. Ha 'kívánatos, a terméket közönséges desztillációval tovább tisztíthatjuk. A találmány céljára alkalmas N-alkil-ihelyettesített rövidszénláncú alifás savamidok az /Rí 11 -"2 o általános képlettel jelképezhetek — ebben a képletben R és Rí egy-egy hidrogénatomot vagy 1—3 szénatomos alkilcsoportot,. például metil-, etil-, propil- vagy izopropilcsoportot jelentenék. R2 pedig egy 1—3 szénatomos alkilcsoportot, például metil-, etil-, propil- vagy izopropilcsoportot jelent. Jellegzetes N-alkil-helyettesített rövidszénláncú alifás savamidok, a formamid, acetamid, propionamid és butiramid N-monoalkil- vagy N,N-dialkil-helyettesített származékai, nevezetesen a monometilformamid, dimetilformamid, dietilformamid, dimetilacetamid, metilpropilacetamid, dimetilpropionamid, monoetilbutiramid stb. Ezek közül különösen előnyösek a dimetilformamid, dietilformamid és dimetilacetamid nagy extrahálóképességük, kedvező forráspontjuk és könnyű beszerezhetőségük következtében. Legelőnyösebb a dimetilformamid. Azok a fent közölt képletű N-alkil-helyettesített rövidszénláncú alifás savamidok, amelyékben R, RÍ és R2 egyike több mint 3 szénatomot tartalmaz, nem alkalmasak extraktiv desztillációra csekély extrahálóképességük és magas forráspontjuk miatt. A szakértő előtt nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárásban oldószerként használt N-alkil-helyettesített rövidszénláncú alifás savamidokhoz bármilyen más alkalmas adalék hozzáadható az extraktiv desztilláció elősegítésére. Például előnyös egy polimerizációt gátló inhibitor hozzáadására, mivel időnként az adott üzemi körülmények között (például az üzemi hőmérsékleten) a telítetlen alkotórészek polimerizálódhatnak, eltorlaszolva a használt desztillációs berendezést. Olykor az oldószerrel együtt víz, metanol vagy bármely más alkalmas olyan adalék alkalmazható, amelynek a forráspontja magasabb, mint az extrahálni kívánt anyagé, de alacsonyabb, mint a felhasznált N-alkil-lhelyettesített alifás savamidé. Ez lehetővé teszi a kívánt extraktiv desztillációnak alacsonyabb hőmérsékleten való végrehajtását. Ennek megfelelően az ebben a leírásban és különösen az igénypontokban használt „főképp N-alkilnhelyettesített alifás savamidból álló oldószer" kifejezésen nemcsak magát az N-alkil-helyettesített sávamidot értjük, hanem ennek keverékét is bármilyen alkalmas adalékkal vagy segédanyaggal. Konjugált diolefinek extraktiv desztillációval való elválasztása során oldószerként általában egy poláris anyagnak kis mennyiségű vízzel alkotott elegyét használjuk az üzemi hőmérséklet növelésére, a szelektivitás fokozására és a polimerképződés megakadályozására. Azonban víznek és metanolnak egy találmány szerinti N-alkil-helyettesített alifás savamiddal együtt való használata nem mindig kívánatos, mert ez néha a berendezés korrózióját okozza, és csökkenti az egyes oldószerek oldhatóságát. Az oldószeradalékaként használt polimerizációs inhibitorként konjugált diolefinek és hosszabb szénláncú acetilének polimerizálódását gátló, illetve láncot átcsoportosító inhibitorok használhatók. Alkalmas polimerizációs inhibitorok például a tercier butilkatedhin, kén, nátriumnitrit, furfurol, benzaldehid, aromás nitrovegyületek stb. Ezek közül előnyösek a furfurol, benzaldehid és aromás nitrovegyületek egymagukban vagy kombinálva. Ezeket az adalékokat 30 súly%-nál kisebb arányban alkalmazzuk, hogy biztosítsuk az N-alkil-helyettesített alifás savamid hatásos működését. Ha az adalék polimerizációs inhibitor, az oldószerre számított 0,01—30 súly%-nyi mennyiség meg fog felelni. Előnyös az ilyen inhibitorból 0,1—10 súly% alkalmazása. Olykor túlárasztás (flooding) figyelhető meg az extraktiv desztillációs oszlopban polimer anyagnak a telítetlen szénhidrogénekből és/vagy adalékokból való képződése következtében. Ilyen esetben kis mennyiségű habzásgátló, például polidimetilsziloxán hozzáadása előnyös. A találmány szerinti eljárásban a konjugált diolefineket tartalmazó szénhidrogénelegyként alkalmas kiindulási anyag egy kőolajpárlat termikus krakkolásával kapott C4 - vagy C 5 -frakció, n-bután és/vagy n-butén dehidrogénezésével nyert butadién tartalmú frakció vagy egy izopentán és/vagy izoamilén dehidrogénezésével kapott izoprént tartalmazó frakció lehet. A találmány szerinti eljárás összekapcsolható a konjugált diolefinek extrahálásának különféle műveleteivel. Például a C4 -frakció esetében a telített szénhidrogéneket és monoolefineket ebből a frakcióból acetonitrillel, iN-metilpirrolidonnal és hasonlókkal való extraktiv desztillációval távolítjuk el, és így egy zömében 1,3-butadiénből álló frakciót kapunk, ezt a frakciót azután a találmány értelmében extraktívan desztilláljuk, eltávolítva belőle a hosszabb szénláncú acetiléneket (etilaeetilént, vinilacetilént, 1,2-butadiént stb.). Alernativaképpen a C4-frakciót a találmány értelmében extraktívan desztilláljuk a hosszabb szénláncú acetiléneknek kivonatként való eltávolítására, majd a desztillált részt az ismert műveletekkel kezelve 1,3--butadiént nyerünk. Az előző foganatosítási mód természetesen kényelmesebb az utóbbinál, minthogy abban a kezelendő gáztérfogat kisebb, mint emebben, úgyhogy az előbbihez szükséges készülék kisebb méretű, mint az utóbbi esetében. 10 15 20 25 ?,0 S5 40 45 50 55 60 3
