154568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konjugált diolefinek elválasztására
154568 8 Figyelemreméltó továbbá, hogy ha a fent elsőnek említett foganatosítási mód első extraktiv desztillációs fokozatában főképp N-alkil-helyettesített rövidszénláncú alifás savamidot tartalmazó oldószert használunk, elég tiszta 1,3--butadiént kaphatunk sztereospecifikus polibutadién előállítására, amellett közönséges oldószert szolgáltató és oldószert visszanyerő berendezést használhatunk, ami nagy gazdasági előnnyel jár. Ha egy paraffinszénhidrogéneket, monoolefinszénhidrogéneket, konjugált diolefineket és nagyobb szénatomszámú acetiléneket tartalmazó szénhidrogénelegyet egy főképpen N-alkil-helyettesített rövidszénláncú alifás savamidból álló oldószerrel extraktívan desztillálunk, aparaffinszénhidrogéneket és a monoolefinszénhidrogénéket az extraktiv desztillációs oszlop fejpárlataként kapjuk, a konjugált diolefineket és a hosszabb szénláncú .acetiléneket pedig kivonatként. Az extrahált szárihidrogénfrakciót ugyanazzal az oldószerrel ismét extraktívan desztillálva tiszta konjugált diolefineket kapunk fejpárlatként, a hosszabb szénláncú acetiléneket pedig kivonatként. Így a kétfokozatú extraktiv desztillációs eljárásban kinyerhetjük a konjugált diolefineket. Szigorúan véve, ha egy olyan szénhidrogénelegyet, amely a kívánt konjugált diolefinen kívül annál kevésbé oldható szénhidrogéneket is, és annál jobban oldhatókat is tartalmaz, az első fokozatbeli extraktiv desztillációnak vetünk alá, kivonatként megkapjuk a konjugált diolefin és az oldhatóbb szénhidrogének elegyét, a kevésbé oldható szénhidrogének pedig fejpárlatként különülnék el. Ezután az_ első fokozatban kapott kivonatot a második fokozatbeli extraktiv desztillációnak vetjük alá, amikor is a konjugált diolefint fejtermékként nyerjük ki, az oldhatóbb szénhidrogéneket pedig kivonatként távolítjuk el. Például egy C4 -frakciót extraktívan desztillálva először 1,3-butadiént, etilacetilént, vinilacetilént és l,2^butadiént kapunk kivonatként, és ez ismét-extraktívan desztillálva 1,3-butadiént ad fejpárlatként, a kivonatban pedig etilacetilén, vinilacetilén, 1,2-butadién és más hoszszabb szénláncú acetilének gyűlnek össze. A Cg-párlat extraktiv desztillációja valamivel bonyolultabb, mint a C4-párlaté, minthogy a kívánt konjugált diolefinen kívül más konjugált diolefineket is tartalmaz. A kívánt konjugált diolefint azonban a C5 -párlat esetében is kétfokozatú extraktiv desztillációval nyerjük ki. Ha például izoprént kívánunk kinyerni, a Cgpárlat extraktiv desztilláció jávai előbb izoprént, ciklopentadiént, 1,3-pentadiént, propilacetilént, ciklopentént és más hosszabb szénláncú acetiléneket kapunk kivonatként, majd ezek ismét extraktívan desztillálva izoprént szolgáltatnak fejpárlatként, a ciklopentadién, 1,3-pentadién, propilacetilén, ciklopentén és más hosszabb szénláncú acetilének pedig a 'fenékfolyadékban maradnak. A találmány szerinti eljárás tehát sikeresen alkalmazható a fent ismertetett kétfokozatú extraktiv desztillációra. Gyakran előfordul, hogy a kívánt konjugált diolefinétől eltérő szénatomszámú szénhidrogének vannak a találmány értelmében használt C4 - vagy Cg-párlatban kis mennyiségekben. E 5 szénhidrogének egy része olykor bennemarad az extraktiv desztillációval kapott konjugált diolefin frakcióban. Ilyen esetben az extraktiv desztillációt követő közönséges desztilláció gazdaságilag előnyös e szénhidrogének hatásos el-10 távolítására. Az utólagos desztillációval a kívánt konjugált diolefinekkel azonos szénatomszámú szennyezések eltávolíthatók, ha a szenynyezések forráspontja eléggé különbözik a diolefinétől. így például nem gazdaságos extrak-15 tív desztillációval teljesen elválasztani a metilacetilént (Ca -szénhidrogén) vagy az izopentánt (Cg-szénhidrogén) a kevés metilacetilént vagy izopentánt tartalmazó 1,3-butadién frakcióból, mert utólagos közönséges desztillációval ezek a 20 szennyezések könnyen eltávolíthatók a nyers 1,3-butadiénből. Kis mennyiségű visszamaradt etilacetilén és/vagy 1,2-butadién ugyancsak eltávolítható. A vmilacetilént azonban extraktiv desztillációval kell teljesen eltávolítani, mint-25 hogy az cisz- és/vagy transz-2-buténnel azeotrop elegyet alkot, amelynek a forráspontja igen közel van az 1,3-butadién forráspontjához. Hasonlóképpen a C5 -frakció esetében az utólagos közönséges desztilláció gazdaságilag előnyösebb .;0 tiszta konjugált diolefin nyerésére,' minthogy a C5-frakciónak sok az összetevője, és szenynyezve van C4 - vagy C 6 -szénhidrogénekkel. A találmány szerinti eljárással eltávolítható acetilénszerű telítetlen szénhidrogének azok a s5 vegyületek, amelyekben legalább egy szénatomok közötti hármaskötés van, például etilacetilén, dimetilacetilén, vinilacetilén, diacetilén, propilacetilén, allilacetilén stb. A találmány szerinti eljárással eltávolítható allénszerűen telí-40 tétlen szénhidrogének olyan vegyületek, amelyekben kumulált szénatomok közötti kettőskötések vannak, például 1,2-butadién, 1,2-pentadién stb. A találmány gyakorlati végrehajtása során ezek az acetilénszerűen és allénszerűen telí-45 tétlen szénhidrogének gyakorlatilag tökéletesen eltávolíthatók a konjugált diolefint tartalmazó frakcióból, úgyhogy olyan igen tiszta konjugált diolefin marad vissza, amilyen a sztereospecifikus polimer diolefin előállítására kívánatos. 50 A továbbiakban a csatolt folyamatvázlatra való hivatkozással magyarázzuk a találmány egyik jellegzetes megvalósítását, nevezetesen igen tiszta konjugált diolefin kinyerését olyan szénhidrogénelegyből, amely ezen a diolefinen j5 kívül paraffinszénhidrogéneket, monoolefinszénhidrogéneket és hosszabb szénláncú acetiléneket tartalmaz. Az elválasztást kétfokozatú extraktiv desztillációval végezzük. A folyamatvázlat jobb oldalán hosszabb szénláncú acetilé-00 neknek ilyeneket szennyezésként tartalmazó konjugált diolefin frakcióból való eltávolítását szemléltetjük. Egy konjugált diolefint tartalmazó szénhidrogénfrakciót betáplálunk az 1 első extraktiv 65 desztillációs oszlopba annak középső részén, a 4
