154547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiepin- és oxepinszármazékok előállítására

154547 4 gyógykezelésére alkalmazhatjuk; a vegyületek beadása orális úton történhet, sóik vizes oldata parenteráMsan is alkalmazható. Kívánt esetiben e vegyületeket más gyógyászati hatású terüle­tekkel is kombinálhatjuk. 5 Az (I) általános iképletnek megfelelő új vegyü­letekben X és Y pl. az 1-, 2-, 3- vagy 4-, ül. 6-, 7-, 8- vagy 9-ibelyzetben állhatnak, legelőnyö­sebbnek a 2- és 8-helyzet tekinthető. X és Y helyén pl. rövidszénláncú alkíil-, mint metil-, 10 etil-, propil-, izopropil-, butil- vagy terc.butil­-csoport, továbbá rövidszénláMcú alkoxi-, mint metoxi-, etoxi-, propoxi-, izopropoxi-, butoxi-, vagy szek.roiutoxicsaport állihat. Az A alkilén­csoport pl. etilén-, il-metü-ötilén-, 2-imetil-eti- 15 lén-, trimetilén-, l^metil-triimetilén-, 2-me:til-tri_ metilén- vagy 2-etü-trimetiléh-csoport lehet, R pedág pl. metil-, etil-, propül- vagy butilgyöfcot jelenthet. Az (I) éltalános iképletű új vegyületek előál- 20 lítása a találmány értelmében oly módon tör­ténhet, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (II) általános képletű vegyületet — e képletben X, Y, Z, A és R jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, R' pedig a cianoeso- 25 portot vagy valamely szerves sav acilgyökét, különösen valamely kaihonsav^gyäkät, továbbá a szénsav vagy tioszénsav valamely monoiCunk­cionális származékának maradékát képviselheti — hidrolízisnek vagy termolízisnek vetünk alá SO és kívánt esetiben az így kapott reakcióterméket valamely szervetlein vagy szerves savval (képe­zett sóvá alakítjuk át. A fenti reakció során alkalmazandó kiinduló- 35 anyagban R' helyén valamely "karbonsav acil­gyökeként pl. egy rövidszénláncú alkanoilgyök vagy egy benzoilgyök, a szénsav ill. tioszénsav monofunjkcionális származékának maradékaként pedig egy rövidszénláncú alkoxikartoonil- vagy 40 alkiltiokaflbonil-, fenoxJkarlboniil-, feniiitiokarbo­nil- vagy klonkanbonilgyok áHihat. Ezeket a gyö­köket savas vagy alkalikus hidrolízis útján ha­síthatjuk le. A savas hidrolízis előnyösen vala­mely szervetlen savval, pl. sósavval vagy kénsav- 45 val, az alkalikus hidrolízis pedig valamely alkáli­hidroxiddal, pl. káliumhidroxiddal, felemelt hő­mérsékleten, valamely oldószer jelenlétében tör­ténő kezelés útján folytatható le. Oldószerként pl. rövidszénláncú alkanolok, mint metanol, eta- 50 nol, továbbá etilénglikol vagy dietilénglikol-mo­noetiléter alkalmazhatók. 'A (II) általános képletnek megfelelő kiinduló­anyagok pl. diibenzoi[byf]tiepin-l'0(llH)-onlból vagy ernnék a íbenzolgyűrűklben a feniti ímegha- 55 tarozásoknak megfelelően helyettesített szárma­zékaiból, vagy pedig a megfelelő oxepinszárma­zékokiból kiindulva állíthatók elő. A dibanzo­[b,ifJtiepin-10(ll'H)-on és a megfelelő oxepinözár­mazék már isimert vegyületek; más ilyen típusú go vegyületeiket az ismertekhez hasonló módon ál­líthatunk elő. E vegyületeket nátriumszárma­zékukká alakítjuk át, majd az utóbbit a csatolt rajz szerinti (IIa) általános képletnek megfelelő vegyületeket — e képletben A, R és R' jelen- g^ tése megegyezik a fenti (meghatározás szerinti­vel — reakcióképes észterével hozzuk reakcióba. A (II) általános képletnek megfelelő kiinduló­anyagok előállíthatók továbbá oly módon is, hogy valamely, a csatolt rajz szeriinitä (IIb) álta­lános képletnek megfelelő vegyületet — e kép­letben X, Y, Z, A és R jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, R" pedig rövid­széniámcú alkilgyököt képvisel — brómeiántna!, valamely kárfbonsavlhalogeniddel vagy karbon­savanhidriddel, különösen ecetsavainlhidriddöl, acetil'bromiddal vagy . íbenzoilbromiddal, vala­mely szénsav- vagy tioszénsaivészterkloriddal, különösen iklórhangyasavetilésztenrel vagy Qolór­tiohangyasavetilészterrel, vagy pedig foszgénnel reagáltatunk. A (IIb) általános képletű vegyüle­tek a (II) általános képletű kiiindulóanyagok fentebb leírt előállítási eljárásával analóg mó­don (csupán R' helyett R" gyököt tartalmazó kiindulóanyaggal) állíthatók elő. A (II) általános képletnek megfelelő kiinduló­anyagok példáiként a következők említhetők: a N-metil-ciána-mid, N-etil-ciánamiid, N-propil­-ciánamid, N-hutil-ciánamid, N-metil-formaínid, N-metiil-ácetamid, N-eül-acetamid, N-propil­-benzamid, N^butil-lbenzamid, tN-anetil-karba­rninsav-etilésztar, N-etil-karbaminsav-etilészter, N-ipTopil-karbalminsav-feniiílészteir,; N-buftrl-ikar­baiminsav^fenilészter, N-imetiilntiokjaiibaminsav­-etilésztér és N-met'il-karbaminsavklorid N-[3--í(10,lil-idiihidiro-10-oxo-idiihenzq[b,!fl ]tiepin-ll-ü)­-propilj-szárimazéka, a megfelelő oxepinszárma­zékdk, valamint a benzo'lgyűrűkben X és Y fenti meghatározásának megfelelően helyettesí­tett analóg vegyületek. A termékek nem-toxikus sálként pl. a kö­vetkező savakkal képzett sók jöhetnék tökin­tetibe: sósav, brómhidrogénsav, kénsav, fosz­forsav, metánszulfonsav, etánszulíoinsav, béta­-hidroxi-etánszulfonsav, ecetsav, tejsav, oxál­sav, borostyánkősav, fumársav, maleinsav, al­masav, fooirkősiav, citromsav, benzoesav, szali­cilsav, fenilecetsav, mandulasav és embonsav. Az (I) általános képletű új vegyületeknek, valamint az ircdaloimlban eddig le nem írt köz­benső termékeiknek az előállítási módját köze­lebbről az aMíhfoi példák szemléltetik; meg­jegyzendő azonban, hogy az eljárás lehetséges kiviteli módjai egyáltalán nem korlátozódnak ezekre a példákra. A példákban megadott hő­mérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 1. példa: a) 210 g dibenz[b,f]oxepin-10(UH)-ont 1,70 liter absz. benzolban oldunk, az oldathoz 23 g litiumamid 69 ml afbsz. toluollal készített szuszpenzióját adjuk és az elegyet 2 óra ihosz­szat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. 50° hő­mérsékletre történő lehűlés után 152 g frissen desztillált 3-dimetiíaimino^propilklciridot adunk a reaikcióelegyhez és további 29 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután 20c hőmérsékletre hűtjük az elegyet, vizet adunk 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom