154489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás önbevonó kis utózsugorodású sajtolt formadarabok előállítására
1 1ft anyag alkatrészek villamos tulajdonságainak romlása szempontjából különösen a bő harmatképződésből kifolyólag keletkező vízfilm a legveszélyesebb, mert hatásában egyenértékű a vízáztatással 5 Az állandóan és periodikusan ismétlődő nedvesség-behatás a présanyag villamos tulajdonságainak nagymérvű leromlásai; .eredményezi. ' Ismeretes továbbá, hogy különösen a nedves igénybevételi helyeken nagyfontosságú a prés- 10 anyagok ún. kúszóáramszilárdsága. A felületen keletkező vízfilm anorganikus sókat, ionokat tartalmaz, ezért a présanyagokon levő áramvezetők között átvezetés jön létre, amely, ha a présanyagban alkalmazott gyanta nem kúszó- 15 áramálló, még kisfeszültségű igénybevételek esetében is maradandó átvezetést idéz elő a présanyag felületén, és ez a készülék teljes meghibásodását eredményezi. 20 A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy kúszóáramállóság szempontjából, a legkedvezőbbek a melamingyanták, egyes . epoxi és poliészter gyanták. E gyantatípusok közül eddig a legnagyobb elterjedésnek a melamin- és karbamid- 25 gyanták örvendenek, elsősorban kedvezőbb áruk miatt. ,,, . „,..,,. * ..-,-,.,, Sajnálatos azonban, hogy a kúszóáramállóság szempontjából kiváló tulajdonságú melamin-, ill. karbamidgyanták vízfelvétele, valamint utó- 20 zsugorodása nem a legkedvezőbb, különösképpen az epoxigyantáéhoz viszonyítva. Ezért minden olyan eljárás, mely a melamingyantákkal készített présanyagok vízfelvételét és utózsugorodását csökkenti, nagy műszaki és gazdasági előnyöket jelent az ipar részére. Ha a ^.vízfelvétel, körülményeit vizsgáljuk, különösképpen a szálasanyagokkal, így azbesztszállal, üvegszállal stb. töltött t rendszerek esetében megállapíthatjuk, hogy a vízfelvétel tulajdonképpen két összetevő egymásrahatásának következménye. Az egyik esetben a tiszta melamingyantán keresztül diffúzió folytán jön létre a vízfelvétel, .tehát az egyes melamingyanta részeket hidrát-burok veszi körül. Éz a folyamat a.felületről indul el, és igen lassan halad az, anyag belseje felé. Ezzel szemben — különösen t a szálasanyagokat tartalmazó rendszereknél — a szálaknak . a felületén kibukkanó végeinél, valamint a szálak belsejében fellel- 5Q hető, a gyanta által ki nem töltött kapillárisokon keresztül hatol be a víz vagy vízgőz: utóbbi a kapilláris nyomás következtében azonnal kondenzál a szálak belsejében, és így a gyanta, ill. présanyag belsejébe jut. A folya- ._ mat igen gyorsan lejátszódik, és a préselvény belsejének átnedvesítését idézi elő. Ezt a folyamatot még kedvezőtlenebbé teszi az a körülmény, hogy a kapillárisokon keresztül bejutott nedvesség még akkor sem tud a nagy kapilláris . nyomás következtében a préselvény belsejéből eltávozni, ha valamilyen úton a felületen lecsapódó vízhártyát, eltávolítjuk is.. A probléma csupán akkor oldható meg, ha valamilyen módon sikerül egyrészt teljesen 65 elzárni a, sajtolt darab felületét a levegő nedvességétől, ilyen módon megakadályozva a diffúziós vízfelvételt, másrészt sikerül kellő módon kitölteni a szálasanyagok rostjai és az egyes szálak közötti kapilláris tereket is egy olyan anyaggal, mely lényegesen kisebb vízfelvételű, mint a melamingyanta. .Erre: a célra lel. lehetne használni különböző víztaszító anyagokat, így szilikonolajat, vagy szilikonlakkot. Míg azonban a szilikonolajok esetében csupán rövid ideig tartó védelmet lehet elérni azáltal, hogy a préselvényeket szilikonolajba mártjuk vagy abban kifőzzük, a jó víztasztító,., tulajdonságú szilikonlakkok.. alkalmazása sem vezet célra, mert egyrészt.olyan.magas beégetési hőmérsékletet igényelnek,)melyet a préselvények.bomlás nélkül nem viselnek el, másrészt ez nem lenne gazdaságos. Ugyanígy nehézkes és egyben költséges lenne bármely más olyan eljárás is, melynek során a sajtolt darab felületen utólag, külön művelettel , alakítanánk ki a melamnvformaldehid gyantánál jobb. vízfelyéteiű védőréteget. Fentebb már említettük,...,hogy az aminoplasztok — többek között a melamingyanták — utózsugorodása nagymértékű. Ez a nagynaér^^^^^go^^^az^^^mésiy^^ hogy a présanyagbói készített darabok használat közben méreteiket megváltoztatják, a besajtolt fém-alkatrészek körül mechanikus feszültségek lépnek fel, melyek a préselvény megrepedését, törését eredményezik. Sokszor a repedés csak egész kismértékű, és így a préselvény tönkremenetele még nem következik be, de a felületen . jelentkező repedések azt eredményezik, hogy azokqn keresztül a nedvesség — főleg, a kapilláris hatások következtében — könnyen behatol a, préselvény belsejébe. Az utózsiigarodás csökkentése tehát nemcsak a mechanikai meghibásodás elkerülése .szempontjából fontos, de igen lényeges javulást biztosit a vízfelvétel csökkentése terén is. A karbamid. ill. melamin-formaldehid gyanták közismerten nagy zsugorodási hajlamát általában molekuláris módosítással, pl. fenol-melamin-formaldehid, -vagy anilin-meíamin-formaldehid kombinációs gyanták, készítésével szokásos csökkenteni. Ezek -a módszerek általában ismeretesek és széles körben elterjedtek, azonban hátrányuk, hogy megfelelő speciális kombinációs gyantákat kell készíteni, a módszer több munka és költségráfordítást igényel, továbbá hátrányt jelent, hogy e módosított gyantákkal készült termék rosszabb kúszóáramszilárdságú. Kísérleteink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy ilyen — a sajtolóanyag fő műgyanta komponensénél jobb nedvességállóságú — műgyantabevonat létrehozható a sajtolt darab felületén a préseléssel egyidejűleg is, ha a sajtóanyaghoz annak készítésekor epoxigyantát adagolunk. így egyrészt a présanyag vízCclvétele, másrészt utózsugorodása nagymértékben csökken. Azt találtuk, hogy,a préselvény utózsugorodása csupán 0,2—0,6%, 2
