154452. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 17-alfa-alkil-szteroidok előállítására

154452 3 4 nek megfelelő mennyiségével kezeljük, majd a Grigniard-komplexet a szokásos módon elbont­juk és a képződött 17a4ielyettesített szteroi­dot elkülönítjük. Ismeretes, hogy a kívánt eno­•látHSÓnak a zl^^O-kéta-szteroIdíból való képző­dését elősegíthetjük, ha ia GnLgnard-reagenssel való reagáltatást valamely erre alkalmas rezsó jelenlétében folytatjuk le. Az alkilezéslhez használható halogénvegyü­letek példáiként a metén, etán, propán, izopro­pán, bután, pentán, hexán, propén, butén és hexén halogénszáiranazékáit, valamint e vegyü­letek további helyettesítőt, pl. hidroxil-, aci­loxi- vagy kairbaloxwcsoportot vagy (kevésbé reakcióképes halogénatomot, pl. Móratomot is tartalmazó származékait említhetjük. A reakció lefolytatására oldószerként elő­nyösen valamely alacsony diielékitromos állan­dójú protont le nem adó és fel nem vevő szer­ves oldószert, pl. tetralhidrofuránt, dioxánt, ali­fás étereket Vagy szénhidrogéneket, pl. ben­zolt vagy toluolt, vagy pedig az alkilezési re­akcióhoz alkalmazott alkilhalogenidet használ­hatjuk. A találmány szerinti eljárással új, biológiai­lag aktív vegyületeket állíthatunk elő; előállí­tási eljárásuk lényeges lépése a Grignard-reak­ció útján kapott z(17<20> -enolát-só 17a-alki : lezé­se. így az eljárással új 17a-alkil-20~keto-preg-, nanokat és különösen 16a, 17a-d;ialMl-20-keto­-pregnámokat állíthatunk elő, amelyek 17a­helyzetű allkilcsoportja telített vagy telítetlen és/vagy helyettesített, lSa-helyzetű alkilcso­pontja pedig telített vagy telítetlen lehet. Az eljárás kíiindulóanyagaiként a 6-helyzet­ben alkilcsoporttal vagy halogénatommal, a 7-helyzetlten alkilcsoporttal és/vagy a 21-hely­zetben hidroxil- vagy aiciioxi-esoporttal helyet­tesített vegyületek is alkalmazhatók. Ez utób­bi esetben a Grignard-reakoiÓ útján közbenső, termékként a megfelelő 20,2| l-dioxi-i magné­ziumhalogenidet kapjuk, amelyet alkühaloge­niddel való kezelés után a kívánt 17a-alkil­pregnán-21-ol-2ű-on származékká alakítunk át. Az ily módon előállítható új szteroidok egy fontos csoportját a csatolt rajz szerinti (I) ál­talános képlet szemlélteti; e képletben R1 telített, telítetlen vagy helyettesített, elő­nyösen 1—6 szénaltomos alkilgyök, R2 hidrogénatom vagy pedig telített vagy te­lítetlen, előnyösen 1—6 szénatomos alkil­gyök, R3 hidrogénatom, alkilgyök vagy halogén­atom, R4 hidrogénatom vagy alkilgyök, X hidrogén- vagy fluoraltom, Y két hidrogénatom, vagy egy hidrogén­atom és egy hitíiroxilcsoport, vagy oxo­csoport, Z hidrogénatom, vagy szabad vagy acilezett hidroxilcsoport, mimellett a szteroid-Hváz a Ci—C2 és Cß—C7. helyzetben telített vagy telítetlen lehet. A fenti új vegyületek a megfelelő 20-fceto­-zl16 Hpregnén vagy 204keto-pregnán származé­kokiból állíthatók ölő, amelyekben a 16«-íhely­zet alíkil- vagy alkenilcsoporttal helyettesítve is lőhet és amelyek további kettőskötést, pl. z!5 -helyzetben, továbbá hidroxil- vagy aciloxi­csoporto'kat (pl. a 3-, 11- és/vagy 12-helyzet­ben) tartalmazhatnak, továbbá adott esetben gátolt vagy védett keto-^csoportot tartalmaz­hatnak, így pl. egy llJketo-csoportot vagy egy 3-aiMlidéndioxí-csopoiltot. E vegyületekből a 17a-alMl-heilyettesítőnek a találmány szerinti eljárással töirténő bevitele útján nyerhetjük a fent említett új szteroidokat. Az ily módon előállított 17a-alkil-, ill. 16a, 17a-dialkil-20-keto-pregnán származékok to­vábbi reakcióiknak is alávethetőfc, így pl. az adott esetben jelenlevő aciloxi-csoportok hid­rolizálhatók, a hidroxilcsoportok önmaguk­ban ismert módszereikkel oxidálhatok, vala­mint további kettőskötések létesíthetők a mo­lekulában, ugyancsak: önmagukban ismert módszerekkel A fenti új vegyületeknek a találmány sze­rinti eljárással történő előállítása számottevő előnyt jelent az eddig ismert 17-alkilezési módszerekkel szemben, amelyekkel 17a, 17a­-dialkil-i20-keto-pregnánok nem voltak elő­állíthatók. Az ilyenfajta 16,r7-diszubsztituált 20-keto-vegyületek előállítására eddig ismert módszer, a /l16 -16-alikil-20-iketo-piregnének re­duktív alkilezése a gyógyászati szempontból kevésbé fontos 16/?, 17a-didallkil-vegyületek képződésére vezet. A találmány szerinti eljárás gyakorlati ki­viteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: 7,5 g pregna^5,il7](20)-dién-3'/5-2'0^diol-diaice­-táto't éterben oldunk és ezt az oldatot keve­rés köziben hozzáadjuk 100 ml éteres 2 mólos metilmagnéziumibromid-oldathoz. A hozzáadás folyamán már egy szilárd csapadék kezd ki­válni; a keverést a hozzáadás befejezése után még 5 óra hosszat folytatjuk, majd a reakció­elegyét 16 óra hosszat állni hagyjuk 20 C° hő­mérsékleten. Az étert ezután ledesztilláljuk és azonos arányban tetralhidrof uránnal helyette­sítjük a desztilláciá folyamán mindaddig, míg a forrpont el nem éri a 62 C°-ot és teljes ol­dódás be nem következik. A lehűtött oldatot keverés ködben óvatosan 37,5 ml metiljodid­dal elegyítjük; némi szilárd csapadék képződik és a reakcaóelegyet ezután 12 napig 18—20 C°-on állni hagyjuk, időnkénti keverés mel­lett. Utána a reakoióelegyet 10%-os ammó­niumklDridoldatba öntjük és éterrel extrahál­juk. Az éteres oldatot elkülönítjük, híg só­savval, majd vízzel, azután nátriumhdrogén­szulfitoldattal, végül semleges reakcióig ismét vízzel mossuk, szárítjuk és szárazra bepárol­juk.. A kapott gyantaszerű terméket piridin és ecetsavanhidrid elegyével acetilezzük, éjjelen 10 15 20 25 S0 35 40 4.5 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom