154384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a vér koleszterinszintjét csökkentő gyógyszer előállítására

154384 7 butilketon; halogénezett szénhidrogének, mint kloroform, széntetraklorid vagy etiléndiklorid; szénhidrogének, mint ciklohexán, nJhexán, petroléter, benzin, benzol vagy toluol; továbbá víz. Az említett oldószerek egymagukban vagy tetszőleges arányú elegyek alakjában alkalmazhatók. A reakció gyakorlati lefolytatása a következő módon történhet: A természetes zsírsavat, az amint és az említett diszubsztituált karbodiimidet szobahőmérsékleten vagy szükség esetén hűtés közben elegyítjük, a fent említett kiindulóanyagok legalább egyikét valamely oldószerben oldott állapotban alkalmazva. Az elegyet azután — szükség esetén keverés közben — 3—24 óra hosszat reagálni hagyjuk. Ezután kismennyiségű ecetsavat adunk a reakcióelegyhez a karbodiimid feleslegének elbontása céljából, a levált karbamidszármazékot kiszűrjük és a szűredékben kapjuk a kívánt zsírsavamid-származékot. Ha a savhalogenid-módszerrel dolgozunk, akkor a kondenzációs reakció elősegítésére szükség esetén bázisos vegyületeket alkalmazhatunk. Az erre a célra alkalmazható kondenzálószerek jellegzetes példáiként az alábbiak említhetők: alkálifémek, mint lítium, nátrium vagy kálium, továbbá alkáliföldfémek, mint kalcium vagy bárium hidroxidja, karbonátja vagy hidrogénkarbonátja, tercier aminők, mint piridin, pikolin, lutidin, trimetilamin, trietilamin, dimetilanilin vagy dietilanilin. A reagáló anyagként alkalmazott amin feleslege is szolgálhat savlekötőszerként. A kondenzálószerként, ill. reagáló anyagként alkalmazott aminők feleslege visszanyerhető és újból felhasználható. E módszer esetében oldószerként pl. az alábbiak alkalmazhatók: víz; ketonok, mint aceton, metiletilketon, metil-izobutilketon; észterek, mint metilacetát, etilacetát, propilacetát vagy butilacetát; szénhidrogének, mint n-hexán, ciklohexán, benzol vagy toluol; éterek, mint dietiléter, tetrahidrofurán vagy dioxán; halogénezett alkánok, mint diklóretilén, kloroform vagy széntetraklorid; tercier aminők, mint dimetilformamid, piridin, trimetilamin stb., valamint az említett oldószerek tetszőleges arányú elegyei. Bár az alkalmazandó reakcióhőmérséklet természetszerűleg függ az alkalmazott oldószer minőségétől, általában —20 C° és az alkalmazott oldószer forrpontját megközelítő hőmérséklet között dolgozhatunk. A reakciót előnyösen valamely közömbös gázlégkörben, pl. nitrogén-, hélium- vagy hasonló légkörben folytathatjuk le. Így tehát a kívánt savamidszármazékokat viszonylag enyhe reakciókörülmények között, egyszerű módon és jó termelési hányadokkal nyerhetjük, a reagáló anyagok oxidálódásának veszélye nélkül. A természetes olaj vagy a természetes zsírsavbal képezett rövidszénláncú alkilészter valamely aminnal történő közvetlen reagáltatása esetén az alábbi módon állíthatjuk elő a kívánt amidszármazékokat: A kiindulóanyagként alkalmazott olajat 1 mólra számítva 1—100 mól-ekvivalensnek megfelelő 5 mennyiségű aminnal elegyítjük valamely oldószer, mint valamely alkohol, pl. metanol, etanol vagy hasonlók, aromás szénhidrogén, mint benzol, toluol, xilol vagy hasonlók, halogénezett alkán, mint metilénklorid, kloroform, széntetra-10 klorid vagy hasonlók, alkán vagy alkén, pl. petroléter, benzin, ligroin vagy ciklohexán, éter, pl. tetrahidrofurán, dioxán vagy hasonlók, vagy pedig ezek valamilyen elegye jelenlétében vagy oldószer alkalmazása nélkül; az elegyet azután 15 valamilyen kondenzálószer jelenlétében vagy enélkül reagáltatjuk; kondenzálószerként valamely alkálifémalkoholát, pl. lítium-metilát, lítium-étüát, nátrium-metilát, nátrium-etilát, kálium-terc.butilát és hasonlók katalitikus vagy az 20 alkalmazott aminnal ekvimolekuláris mennyisége alkalmazható; alkalmazhatunk savas kondenzáló katalizátort, pl. p-toluolszulfonsavat vagy hasonlókat is. A reakció folyamán képződő alkoholt a reakció-rendszerből folyamatosan el is 25 etávolíthatjuk. A szakértő számára nyilvánvaló, hogy az ilyen típusú reakció oldószerek és kondenzálószerek alkalmazása nélkül is jó eredménnyel lefolytat-30 hato

Ha e reakciókhoz alacsony forrpontú aminokat alkalmazunk, akkor autokláv használata lehet szükséges; más aminők esetében azonban a reakcióelegy légköri nyomás alatt történő keve-35 rése vagy esetleg hevítése lehet előnyös. A reakció gyakorlati (kivitele során a reakció;elegyet szobahőmérséklet és 400 C° közötti hőmérsékleten keverhetjük; a reakcióidő kb. 3 órától 1 hónapig is terjedhet. 40 Szükség esetén a reakciót közömbös gázlégkörben folytathatjuk le, a nem kívánatos melléktermékek képződésének és a reakciótermék elszíneződésének megelőzése érdekében; ilyen 4g közömbös gázlégkörként pl. nitrogén, hélium vagy hasonlók alkalmazhatók. A kapott reakcióterméket szükség esetén frakcionált desztillálásnak vethetjük alá, vagy valamely oldószerből, pl. ásványolaj-szénhidrogénből, 50 acetonból vagy hasonlókból átkristályosíthatjuk; a telített zsírsavamidok leválasztására a karbamidos módszer is alkalmazható. Ha kondenzálószerként alkálialkoholátot haszsg nálunk, akkor részben konjugált kettőskötésű izomereket kaphatunk. Az e téren folytatott kísérleteink bebizonyították, hogy a telített, valamint izomerizált zsírsavamidok nem fejtenek ki semmilyen nemkívánatos mellékhatást az emberi (|Q szervezetre. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre egyáltalán nincsen ezekre a példákra kor-S5 látozva. 4