154372. lajstromszámú szabadalom • Termoanalitikai berendezésekhez kapcsolható készülék anyagok hőbomlása során keletkező gázbomlástermékek mennyiségének, illetve a gázfejlődés folyamatának és a folyamat sebességének egyidejű automatikus meghatározására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. VI. 07. Közzététel napja: 1967. VIII. 22. Megjelent: 1968. VI. 15.­(PA—882) 154372 Szabadalmi osztály: 42 1 3—4 Nemzetközi osztály: G 01 n Decimái osztályozás: Feltalálók: Paulik Jenő tud. kutató, Paulik Ferenc tud. kutató, Erdey László egyetemi tanár, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Termoanalitikai berendezésekhez kapcsolható készülék anyagok hőbomlása során keletkező gázbomlástermékek mennyiségének, illetve a gázfejlődés folyamatának és a folyamat sebességének egyidejű automatikus meghatározására A termikus bomlásreakciók gyakran egymást résziben vagy egészben átfedve játszódnak le és ezért a hagyományos terimoanalitifcai mód­szerekkel, mint amilyen a ternaogravimetria (TG), differenciál termoamaMzis (DTA), vagy 5 dilatometria (TD) stlb. az egyes részreakciók le­folyását ill. a különféle gázbomlásterméfcak mennyiségét nem vagy csak közelítő pontosság­gal lőhet meghatározni. Ha a részreafceiók eltérő gázbamlástermékdk 10 keletkezésiéhez vezetnek, akkor .a találmány sze­rinti készülék lehetővé teszi, hogy a gábomlás­termékek mennyiségének, ill. a gázfejlődés fo­lyamatának meghatározásával a részreafceiók lefolyását külön-külön meghatározzuk és ezzel 15 a termoanalitikai vizsgálatok felbontóképességét és szelektivitását növeljük. A mangánammónhimfoszfátmonohidrát hő­boimlása közben pl. víz és ammónia szabadul fel. A hőbomlás lefolyásáról azonban még akkor 20 sem kapunk egyértelmű képet, ha a nagy fel­bontóképességű komplex termoanalitikai beren­dezéssel a derivatográffal vesszük fel. A deri­vatográffal .feltalálók korábbi 145 369 lsz. ma­gyar szabadalma, amellyel egyidejűleg egyetlen 25 minta hőmérsékletéit (T) és súlyváltozását (TG), valamint entalpiaváltozásának (DTA) és súly­változásának sebességét (DTG) lehet egyidejűleg mérni (1. ábra). Ha azonban a hőbomlás során távozó ammóniagázt a találmány szerinti módon 30 , vízben elnyeletjük és az abszorpciós oldatot sósav mérőoldattal folyamatosan automatikusan tátraijuk, akkor a nyert titrálási görbe (GA) alapján pontosan meg lehet állapítani, hogy milyen hőmérsékleten indult meg az ammónia fejlődése, hol fejeződött az be, általánosságiban milyen volt a hőbomlás lefolyása és mi volt az izzított anyag közbenső termékeinek összetétele. A találmány szerinti készülék a titrálási görbe (GA) első differenciálhányados görbéjiét az un. derivált titrálási görbét (DGA) is egy­idejűleg felveszi. Az utóbbi görbe felvétele nagy előnnyel jár, mivel az egyrészről, nagy felbon­tóképessége folytán az alapgörbe minőségi érté­kelésiének pontosságát nagymértékben növeli, másrészről lehetőséget biztosít arra, hogy a tit­rálás eredményét a bruttó reakció lefolyását áb­rázoló más derivált termoanalitikai görbékkel (DTA, DTG stlb.) összehasonlítsuk. Szálmos különféle megoldású automatikus tit­ráló berendezés ismeretes, amelyek potencio­metrikus, amperometriás, konduktometriás vagy fotoelekitoromos végpont jelzéssel működnek, de ezek mind egy adott koncentrációjú oldat össze­tételének meghatározására, ill. oldatsorozatok szériavizsgálatára alkalmasak. Folyamat vizs­gálatára, de szakaszosan működő automatikus titráló berendezést eddig csupán a biológiában alkalmaztak, hogy valamely tápoldat pH-ját, ame­lyet a mikroorganizmusok idővel megváltoztat-154372

Next

/
Oldalképek
Tartalom