154372. lajstromszámú szabadalom • Termoanalitikai berendezésekhez kapcsolható készülék anyagok hőbomlása során keletkező gázbomlástermékek mennyiségének, illetve a gázfejlődés folyamatának és a folyamat sebességének egyidejű automatikus meghatározására

3 154372 4 nak, konstans értéken tartsák. Erre utol a ké­szüléktípus „pH-Stet" neve is. Nem ismeretes viszont eddig olyan folyamato­san működő automatikus titrálő berendezés, amely alkalmas lenne valamely gázfejlődés fo­lyamatának oldószeres abszorpció útján történő meghatározására. így természetesen szűkebb értelemben véve nein ismeretes olyan berende­zés sem, amely termoanalitikai készülékekkel összekapcsolva működne, továbbá olyan sem, amely a vizsgált folyamat sebességének, illetve a titráiási görbe derivált görbéjének felvételére alkalmas lenne. A találmány lényegéhez tartozik az a körül­mény is, hogy a találmány szerinti készülék, azáltal, hogy egyetlen minta különböző súly, hő és dilatációs, stb. effektusait, valamint gáz­fejlődésének folyamatát határozza meg, a kí­sérleti körülmények és egyben az eredmények tökéletes standardizálását valósítja meg. Eddig ui. az volt az általános gyakorlat, hogy a minta termikus effektusait külön készülékeken, külön mintákkal vizsgálták (termomérleg, dilatométer, stb.). Az ilyen parallel vizsgálatok esetében a kísérleti körülmények azonosságát biztosítani nem lehet. A kísérleti körülmények (minta tö­mörítettsége, rétegvastagsága, mintatartó alak­ja stb.) legkisebb eltérése is a hőbomlás lefo­lyását viszont erősen módosítja. Az ilyen pa­rallel vizsgálatok tehát ritkán szolgáltatnak megbízható, összehasonlítható eredményeket. A találmány szerinti készülék tehát a követ­kező célkitűzéseket valósítja meg: A készülék valamely termoanalitikai berendezéshez csatla­kozva az egyetlen mintából távozó gázbomlás­termékeket mennyiségileg összegyűjti, oldószer­ben elnyeleti és egy automatikus, elektromet­riás vagy fotometriás végpontjelző berendezés­sel vezérelt titráló berendezésben megfelelő mérőoldattal folyamatosan titrálja és a vizsgá­lat eredményét jelző titráiási görbét (GA) és annak derivált görbéjét (DGA) az idő vagy a hőmérséklet függvényében a többi termoanali­tikai görbével együtt automatikusan regiszt­rálja. Találmány szerinti készülék egyik kiviteli alakját, példaképpen a derivatográfhoz kap­csolva az 1. ábra mutatja. A vizsgálandó mintát az 1 mintatartó tégely tartalmazza, amely a 2 elektromos kemence bel­sejében nyer elhelyezést. A kemence hőmér­séklete egyenletes sebességgel növekszik. Ha a minta súlya megváltozik a hőbomlásreakció kö­vetkeztében a 3 mérlegkar kitér és a 4 lámpá­val megvilágított és a mérleg karjára erősített 5 optikai rés képe 6 fotópapíron megrajzolja a terimogravimetriás (TG) görbét. A mérleg kar­ján 7 tekercs függ, 8 permanens mágnesek elő­terében. A tekercs sarkaira kapcsolt 9 galvano­méter az indukált áram feszültségváltozásának megfelelően tér ki. Mivel az utóbbi a súlyválto­zás sebességével arányos, a galvanométer a fotópapíron a derivált termogravimetriás (DTG) görbét is megrajzolja. A minta belsejébe 10 ter­moelem nyúlik. A termoelem sarkai közé kap­csolt 11 galvanométer tehát a minta hőmérsék­letváltozását jelző (T) görbét is rögzíti. A 12 té­gelyben inert anyag van elhelyezve. Ennek hő­mérsékletváltozását 13 termoelem méri. A 10 és 13 termoelemek egymással szemben vannak kap­csolva és így az áramkörbe iktatott 14 galvano­méter a minta és az inert anyag hőmérséklete közötti különbséget méri, ami a minta entalpia­változásánaK sebességével arányos. A 14 galva­nométer tehát a fotópapíron a differenciál ter­moanalitikai (DTA) görbét is magrajzolja. A találmány szerinti készüléknek eddig ismertetett része önmagában ismert és a fent említett deri­vatográffal azonos. A mintát és az inert anyagot tartalmazó 1 és 12 tégelyek kvarcból készült, egyik végén zárt 16 és 16 cső belsejében helyezkednek el. A vivő­gáz a 15 csőbe a nyitott alsó részéhez közel 17 csövön ömlik be. A vivőgáz a gázbomlástermék­kel együtt, a mintához közel 18 csövön távozik. A 15 cső nyitott végét 19 zárólap zárja le. Lé­nyeges, hogy a zárólap nyílásán keresztül levegő ne juthasson a 15 csőbe. Ez elkerülhető, ha kétszer, háromszor akkora a bevezetett mint az elszívott vivőgáz mennyisége. Így 19 záró­lap nyílásánál gázzár létesül. A hőbomlás során felszabaduló gázok a 23 vákuumszivattyú szí­vóhatására büborékolnak át a 20 abszorberben elhelyezett oldószeren. A gázok intenzív elnye­lődését finom pórusú 21 üvegszűrő biztosítja. A 20 abszorber a reagenst tartalmazó du­gattyús 22 fecskendővel van összekötve. A fecskendő dugattyújának mozgatását 24 szervo­motor végzi, amelyet 25 vezérlőberendezés mű­ködtet. A vezérlőberendezés működését viszont az abszorpciós oldatba merülő 26 indikátor illetve összehasonlító elektródok szabályozzák. A 24 szervomotor 27 potenciométerrel áll össze­köttetésben. A potenciométer csúszóján a fe­szültség a 22 dugattyús fecskendőből kiszorított reagens térfogatával arányosan változik. A po­tenciométer feszültségének változását 28 galva­nométer méri ill. regisztrálja. A fényérzékeny papírra rajzolt GA görbe tehát a vizsgált gáz­bomlástermék mennyiségének változását jelzi. A potenciométer 28 galvanométerrel párhuza­mosan megfelelően méretezett 29 transzformá­tor primer tekercsével is össze van kötve. A transzformátorok elvének értelmében a transz­formátor szekundér tekercsében a primer te­kercsben folyó áram feszültségváltozásának sebességével, közvetve pedig az oldószerben el­nyelődött gázbomlástermék mennyiség változá­sának sebességével arányos. A 3:0 galvanométer tehát a titráiási görbe derivált görbéjét (DGA) rajzolja meg a fényérzékeny papíron. A poten­ciométer feszültségének változása önmagában ismert kondenzátor-ellenállás rendszerrel, vagy elektronikus deriváló berendezéssel is derivál­ható. A titráiási görbe, a TG görbéhez hasonlóan indukciós rendszerű deriváló berendezéssel is deriválható. Ha a reagenst adagoló fecskendő dugattyúja nagymenetszámú 31 tekerccsel van kényszerkapcsolatban és a tekercs 32 perma-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom