154327. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibiotikum előállítására

154327 10 előnyös a melasz, bár használhatók a glükóz, fruktóz, maltóz, keményítő, inozit és hasonlók is. Nitrogénforrásként előnyösek a pepton, szójaliszt, aminosavelegyek és hasonlók. A táptalajba adagolható szervetlen tápsók a szokásosak lehetnek, amelyek nátrium-, kálium-, ammónium-, kalcium-, foszfát-, klorid-, karbonát- és hasonló ionok szolgáltatására alkalmasak. Az A3823 antibiotikum termelésére alkalmazott mikroorganizmus fejlődése szempontjából lényeges nyomelemeket is kell a tápközeghez adni. Az ilyen nyomelemek azonban rendszerint már szennyezésként is a mikroorganizmus fejlődéséhez elegendő mennyiségben jelen vannak a táptalajban alkalmazott különféle anyagok mellett. Az A3823 antibiotikum termelésére alkalmazott törzs jól tűri a fermentációs körülmények számottevő változásait. így pl. jól fejlődik a mikroorganizmus különféle olyan táptalajokon, amelyek kezdeti pH-értéke eléggé nagyméretű változásokat mutat. Előnyös azonban, ha a tápközegnek a pH-értékét a mikroorganizmussal való beoltás előtt kb. 6,5 és 7,5 közöttire állítjuk be; az optimális pH-érték függ az alkalmazott tápközeg összetételétől is. A fermentáció előrehaladása során — amint ez másfajta Actinomyces-kultúrák esetében is tapasztalható — a tápközeg fokozatosan alkálikusabbá válik és kb. 7 és 8 közötti vagy ennél is magasabb pH-értékeket érhet el az antibiotikum-termelő fejlődési szakasz folyamán. A végső pH-értéket, legalábbis részben, a tápközeg kezdeti pH-értéke, a tápközegben jelenlevő puffer-anyag és a mikroorganizmus fejlődési időtartama határozza meg. Az A3823 antibiotikum nagyobb méretű termelésére — ugyanúgy, mint más antibiotikumok esetében — előnyös a kultúrát nagyméretű tartályokban, alámerülő aerob fermentációval szaporítani. Kismennyiségű antibiotikum termelésére előnyösen alkalmazhatunk rázópalackos vagy lombikokban tenyésztett felületi kultúrákat is. Minthogy spóra-szuszpenziónak inokulumként való alkalmazása esetén késleltetett fejlődés tapasztalható, előnyösebb a kultúrát vegetatív alakban alkalmazni inokulumként. Ha ilymódon az említett késleltetett fejlődést kiküszöböljük, jobban használhatjuk ki a fermentációs berendezés kapacitását. Így tehát célszerű, ha előszöris vegetatív inokulumot tenyésztünk ki a mikroorganizmusból, olymódon, hogy a spóra-alakú mikroorganizmust viszonylag kismennyiségű tápközegre oltjuk, majd amikor fiatal, aktív vegetatív inokulum kifejlődését elértük, ezt aszeptikus körülmények között átoltjuk a nagyméretű fermentáló tartályba. A vegetatív inokulum kitenyésztésére alkalmazott közeg ugyanolyan lehet, mint amilyent az A3823 antibiotikum termelésére a nagyméretű tartályban alkalmazunk, tenyészthetjük azonban a vegetatív inokulumot a termelő kultúráétól eltérő táptalajon is. Az A3823 antibiotikumot termelő mikroorganizmus széles hőmérséklet-határok között képes fejlődni, kb. 25 C°-tól kb. 45 C°-ig. Maximális fejlődés és sporuláció azonban kb. 27 C° és kb. 37 C° között tapasztalható; a fermentációs hőmérsékletet célszerű kb. 27 C° és 30 C° közötti szinten tartani. A fermentáció során steril levegőt fúvatunk a tápközegen keresztül, amint ez az aerob alámerülő kultúrák esetében általában szokásos. A mikroorganizmus hatásos fejlődése és az ezzel járó jó hozamú antibiotikum-termelés érdekében, tartályban lefolytatott fermentáció esetén a befúvatott levegő mennyisége a tápközeg térfogatára számítva előnyösen percenként legalább 0,1 térfogat legyen. Jobb fejlődést és optimális A3823 antibiotikum-hozamot érhetünk el, ha a befuvatott levegő percenkénti mennyisége a tápközeg térfogatára számítva legalább 0,5 térfogat vagy előnyösen ennél még jóval nagyobb. Az antibiotikum koncentrációjának a fermentáció során való növekedése könnyen ellenőrizhető, ha a tápközegből mintákat veszünk és meghatározzuk ezek gátló aktivitását oly mikroorganizmusokkal szemben, amelyekről ismeretes, hogy az A3823 antibiotikum gátolja a fejlődésüket. E célra jól alkalmazhatónak bizonyult a Mycobacterium avium és a Bacillus subtilis. A minták vizsgálata a jól ismert turbidimetriás vagy esészés-lemezes módszerekkel történhet. Az A3823 antibiotikum maximális ' mértékű termelése általában alámerülő aerob kultúra esetén a beoltás után 2—5 napon belül, rázópalackos kultúra esetén kb. ugyanennyi idő alatt, felületi kultúra esetén pedig kb. 5—10 napon belül tapasztalható. A fermentáció során termelt antibiotikum a fermentációs lében, vagy a micéliumban, vagy pedig mindkét helyen gyülemlik fel. így az A3823 antibiotikum elkülönítésére alkalmazandó módszerek olymódon válásztandók meg, hogy e források bármelyikéből vagy mindkettőből maximális hatásfokkal nyerhessük ki a termelt antibiotikumot. így pl. eljárhatunk olymódon, hogy a fermentáció befejeztével a fermentációs levet leszűrjük és a szűredéket valamely erre alkalmas szerves oldószerrel extraháljuk a micéliumban vissza nem tartott antibiotikum kinyerése céljából. A leszűrt micélium-pogácsában maradt antibiotikumot alapos oldószeres extrakcióval nyerjük ki. Mindkét esetben azután az extraháló oldószerbe került antibiotikumot a szakmában jól ismert, szokásos módszerekkel nyerjük ki. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjainak részletesebb szemléltetésére az alábbi példák szolgálnak. Bár e példákban az eljárást az általunk talált új S. cinnamonensis ATC'C 15 413 törzsre vonatkoztatva ismertetjük, meg kell jegyezni, hogy a találmány körébe tartozik az A3823 antibiotikumnak a S. cinnamonensis más A3823-termélő törzseivel vagy ezek mutáns törzseivel (beleértve magának az ATCC 15 413 törzsnek a mutánsait is) történő termelése is. Az ilyen további törzseket vagy mutánsokat ismert eljárásokkal tenyészthetjük 10 15 20 25 £C Í5 40 45 50 55 60 5