154318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kisnyomású gázkisülőcsövek szivattyúzására

1 154318 4 szivattyúzáskor bekövetkező kisülési cső töré­sekor fellépő szennyeződésre, a higanyadagolás, áramhozzávetés a megfelelő pozíciókban. A fent felsorolt műveleteket az ismert szi­vattyúzási rendszereknél általában a következő módon oldották meg: az álló szeleptányér fura­taihoz különálló vákuumszivattyú egységeket csatlakoztattak. Esetleg két, vagy több pozíció leszívására használták egy közös szivattyút. Ezeknek a megoldásoknak általános hibája az, hogy igen sok szivattyú egység alkalmazását teszik szükségessé, ami üzembiztonság és kar­bantarthatóság szempontjából hátrányos. Elő­fordulhat, hogy valamelyik szivattyú egység vákuuma rosszabb, mint az előtte levőé, ily módon a fénycsőbe visszaáramlás történik és így a fénycső már viszonylag jó vákuuma ismét le­romlik, emellett a visszaáramláskor a csővezeté­ken keresztül szennyezett gáz is juthat a csőbe. A fénycső nagy térfogata és az egyébként szükséges vékony és hosszú szívócső nagy áram­lási ellenállása miatt a szükséges vákuum csak hosszú idő alatt érhető el, ami a szivattyúzási időtartam növekedését vagy a cső minőségé­nek romlását vonja maga után. A nemesgáznak a kb. 2—3 mm-es végnyo­másra való betöltéséhez a nagynyomású edé­nyékből, vagy nemesgázvezetékből a gáz nyo­mását már a szivattyú álló szeleptányérja előtt egy ata.-nál kisebb értékre állítják be. Csőletörés esetén a letört csőhöz tartozó szi­vattyú és vezetéke lelevegősödik és így a kö­vetkező belépő csövek vákuuma annyira le­romlik, hogy kedvezőtlen esetben a cső a teljes körfolyamat alatt nem is szivattyúzható le, és ezek a csövek minőségileg másodrendűek vagy selejtesek lesznek. * Ennek az eljárásnak további hátránya, hogy ha letört csőhely, vagy egy ata. nyomású veze­tékrész kerül a letöltő állás fölé, akkor a levegő benyomul a viszonylag kis nyomású töltőrend­szerbe. Az így elszennyezett töltőgáz kerül az­után a többi egyébként jól leszivattyúzott cső­be, ami minőségi romlást vagy selejtet ered­ményez. A katód elbontásához, formáláshoz, s aktiválá­sához szükséges áramszolgáltatáshoz rendszerint megfogó vagy akasztó szerkezetet alkalmaznak. Ezek a rendszerék lelassítják a fénycsőnek a szivattyúra való rárakási műveletét. Ezenkívül ezek a szerkezetek költségesek és rendszerint alapos karbantartást igényelnök. A higanyadagoló mozgó adagoló szervének működtetésénél általában elektromágneseket al­kalmaznak. A mágnestékercsek a csöveknek a pozícióikba való belépése után mechanikus szer­kezettel süllyednek és emelkednek fel a tovább­lépés megkezdése előtt. Az ilyen szerkezetek költségesek, komplikálták igen gondos karban­tartást igényelnek és még emellett is előfordul­hat .— tökéletlen működés esetén — géptörés. A fenti, általában ismert eljárások említett hibáinak kiküszöbölését szolgálja a találmá­nyunk szerinti szivattyúzási eljárás és az ezen eljárás foganatosítására szolgáló berendezés. Találmányunk eljárás, kis nyomású gáz­kisülőcsövek szivattyúzására és azzal van. jel­lemezve, hogy a csöveket oly szivattyúrendszer­rel szivattyúzzuk, amelynek végnyomása előnyö­sen 10~3 és 1 torr között van, a szivattyúzandó csöveket a szivattyúgépen elhelyezett vákuum­kazánra, vagy vákuumkazánokra csatlakoztat­juk és a szennyezések 10-4 Torr-nál kisebb par­ciális nyomását a nemesgázzal és/vagy indiffe­rens gázzal és/vagy higanygőzzel való ismételt öblítéssel biztosítjuk, oly módon, hogy a higa­nyon kívüli öblítő és töltőrészt 1 ata.-nál na­gyobb nyomású töltőrendszerről adagoljuk a gép egy lépésoiklusához képest rövid idő alatt. A találmányunk szerinti eljárásnál az öblí­téshez, ül. töltéshez szükséges gázmennyiséget 1 ata. feletti nyomású töltőrendszerből adagol­juk oly módon, hogy a gázbeáramlási időt a forgó szeleptányér elforgási sebességével állan­dósítjuk, a beármalási sebességet pedig a kí­vánt töltőgáznyomástól függően a töltőrendszer túlnyomása és a rendszerbe iktatott áramlási ellenállások beszabályozásával állítjuk be. A találmányunk szerinti eljárásnál a vákuum kazánokat, ill. a szivattyú rendszert a szivaty­tyúzott kisülőcsövek törése esetén a beáramló levegőtől pozíciónként beépített visszacsapó sze­leppel védjük. A találmányunk szerinti eljárás foganatosítá­sára szolgáló berendezés azzal van jellemezve, hogy a szivattyú törzsében vákuumkazán, ill. vákuumkazánok vannak elhelyezve az álló sze­leptányérral való csatlakozással s ezen vákuum­kazánok a gépen kívül elhelyezett szivattyúkkal vannak összekötve. A vákuumkazánok nyomá­sa 10-3 és 1 Torr között van, mely nyomást előnyösen Root-rendszerű szivattyúkkal tartjuk fenn. A találmányunk szerinti berendezésnél a for­gókoszorú csővezetéke a szeleptányér és a töl­tendő kisülőcső közti szakaszon visszacsapó szelepet tartalmaz. A találmányunk szerinti berendezésnél a forgókoszorú mindegyik szivattyú pozíciójának komplett, velemozgó higanyadagolója van, me­lyek külön-külön el vannak látva a működteté­sükhöz szükséges elektromágneses tekercsekkel, melyeknek gerjesztése rugalmas érintkező szer­veken át történik. A találmányunk szerinti berendezés az el­készítendő kisülőcső elektródáinak kifűtésére, formálására, valamint a kisülőcső széthajlított árambevezető elektródáihoz az aktiválására szükséges áramot szolgáltató, az előrehaladás irányában folyamatosan egymáshoz közelítő árambevezető sínekkel van ellátva, abból a cél­ból, hogy az érintkező sínekhez rugalmasan feszülő bevezető drótoknak a kályházás folya­mán történő lágyulása ellenére az áramszolgál­tatáshoz szükséges és elegendő érintkezés biz­tosítva legyen. A találmányunk szerinti berendezésnél a töltő rendszernek az álló szeleptányér előtti vezeték 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom