154318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kisnyomású gázkisülőcsövek szivattyúzására

5 154318 6 szakaszába áramlási ellenállás, — előnyösen ka­pilláris — és egy szabályozó szerv, — célsze­rűen tűszelep — van iktatva. Találmányunkat részletesen az alábbiakban ismertetjük: Eljárásunk alapját képezi az a tény, hogy az egyéb okból hosszú és vékony szívócső nagy szívási ellenállásán keresztül a fénycső nem szivattyúzható le a rendelkezésre álló rövid idő alatt 1CT4 • torr, vagy annál kisebb nyomásra. A kész termékben, azonban nincs szükség az igen alacsony abszolút nyomásra, hanem csak nagy gázrtisztaságra a fénycső egész élettartama folyamán. Mivel a szívócső vezetőképessége a súrlódásos áramlás tartományában lényegesen nagyobb, mint a molekuláris áramlás tartományában, és a nyomással arányos, lehetőség nyílik arra, hogy a töltőgázzal való öblítéssel, ill. öblítésekkel biztosítsuk ä szükséges gáztisztaságot. Az izzólámpatechnológiában szokásos öblítés azonban a fénycsöveknél nem alkalmazható, mivel ezt sem a katód, sem a fénypor nem tud­ja károsodás nélkül elviselni. Sikerült azonban az öblítéses eljárásnak egy olyan alkalmazási módját megtalálnunk, amely lehetővé teszi az öblítéses eljárás előnyeinek kihasználását, anélkül, hogy annak az előbb említett hátrányos tulajdonságai mutatkoznának. Találmányunk tehát egy olyan öblítéses el­járás és hozzá tartozó berendezés, ahol az öblí­tés nyomástartománya és alkalmazási módja úgy van megválasztva, hogy: egyrészt érvénye­süljön már a súrlódásos áramlás kis ellenállása, másrészt ne károsodjon sem a katód, sem a fénypor. így az öblítések célszerű nyomástartománya 50—10~2 torr között van. Az eljárás alkalmazhatóságának előfeltétele olyan gázbeeresztési eljárás, amely biztosítja, hogy a gáz betöltése csak minimális időre sza­kítja meg a szivattyúzás folyamatát és olyan rendszerű, hogy gázáramlás a kisülőcső irányá­ból a töltővezeték felé nem lehetséges és olyan szivattyúzási eljárás, amely biztosítja, hogy gázáramlás a szivattyú irányából a kisülőcső felé ne történjék. Találmányunkban a szivattyúzást úgy oldjuk meg, hogy néhány (célszerűen 2—3) vákuum­kazánt alkalmazunk, melyekben nagy szívás­sebességű, de 1! 0~ 3 torr-nál nem szükségképpen kisebb nyomású szivattyúkkal tartjuk fenn a szükséges nyomást. A vákuumkazánokat különböző, jól meghatá­rozott nyomáson tartjuk. Az egyes pozíciókat mindig arra a tartályra kötjük, amelynek nyo­mása a legmegfelelőbb az illető pozícióban el­végzett művelet számára. A vákuumkazánokat célszerűen a gép törzsé­ben helyezzük el. Az így kialakított szivattyúzási rendszer biz­tosítja, hogy ne lehessen áramlás a szivattyú rendszer felől a cső felé, mivel a megfelelő he­lyeken alkalmazott öblítéssel a lámpában a nyo­más a kazántérnél nagyobb nyomáson tartható! Ez a rendszer mentes a fentebb említett ko­rábbi rendszerek hibáitól, mivel csak néhány nagyméretű és nagy üzembiztonságú szivattyút igényel, szemben a régi rendszereknél alkalma­zott nagyszámú kisméretű és kis üzembiztonsá­gú szivattyúval. Ha egy fénycső szivattyúzás közben törést szenved, a vákuumrendszert meg kell védeni a törés közben levegőssé vált fénycsőből beáramló *" levegő ellen. Hasonló célra különböző visszacsapó szelepe­ket szoktak alkalmazni. Ha pozíciónként külön szivattyú egységeket alkalmaznak, akkor gyak­ran előfordul, hogy a visszacsapó szelep mögötti 15 térben előbb nő meg a nyomás, mint hogy a szelep működésbe jönne és így a lezárás egy­általán nem jön létre. A találmányunk szerinti eljárásnál a nagy tér­fogatú vákuumkazánok, — amelyeket nagy szí-20 vasi sebességű szivattyúk szívnak, nyomása nem tud hirtelen megnövekedni, ennek következté­ben üzembiztos visszacsapó szelep alkalmazható. A találmányunk szerinti eljárás nemcsak lehe­tővé teszi, hanem feltétlenül meg is kívánja 25 üzembiztos visszacsapó szelepek alkalmazását. Ugyanis enélkül fénycsőtörés esetén a közös vákuumkazánok oly mértékben lelevegősödné­nek, hogy a többi pozíciókban levő fénycsövek vákuumértékei is leromlanának. Az egyik visz-30 szacsapószelepmegoldás, mely találmányunknál alkalmazható a 145.425 sz. magyar szabadalmi leírásunkból ismert. A nemesgáz öblítés és töltés találmányunk 35 szerint ún. repülőállásban, ill. állásokban tör­ténik. Ez azt jelenti, hogy az álló szeleptányé­ron két üzemi állás között, külön erre a célra készített, kis furaton keresztül, juttatjuk az öblí­tésre vagy töltésre szánt nemesgázt a fénycsőbe, 40 lépés közben, a felette elhaladó forgó szelep­tányérba fúrt lyukakon át. A rendelkezésre álló igen rövid idő alatt a szükséges gázmennyiség célszerűen oly módon juttatható a töltendő ki­sülőcsőbe, hogy az álló szeleptányér alatti sza-45 kaszban viszonylag nagy nyomást, célszerűen 1 ata.-nál nagyobb nyomást állítunk elő. Abból a célból, hogy az öblítéshez, főleg pedig a töl­téshez szükséges kis gázmennyiség szűk nyo­máshatárok közötti adagolható legyen, az álló 50 szeleptányér alatti vezetékrészt kis köbtartal­múnak képezzük ki és a gyors hozzááramlás meggátlására a vezetékben célszerűen kapillárist, valamint a kellő nyomás beállításához szabá­lyozó tűszelepet alkalmazunk. 55 A töltés időtartama a gép szabályszerű és mindig azonos időtartamú elhaladása vagy moz­gása következtében azonos értéken tartható. A kapillárisok és a forgó szeleptányér előtti tér megfelelő méretezésével elérhető, hogy a 60 repülőállásban való átáramlás időszakában a gőzutánáramlás a vezetékben igen csekély. A szivattyúzás közbeni állásidőszak alatt elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kapilláris és az álló szeleptányér alatt levő kis köbtar-65 talmú részből felhasznált gázmennyiség pót-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom