154268. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzocikloheptén-származékok előállítására

154268 rén" c. cikkében van leírva (Hel. v. Chim. Acta, 36, 1489—1499 oldal, 1963). A szokásos módszerek szerint láncvégi éter-csoportot tartalmazó Grignard reagenssel végezzük a kondenzálást. Az R szubsztituens célszerűen rövidszénláncú, legfeljebb 6 szénatomos alkil-csoport lehet. A képződött Grignard reagenst a szokásos, célszerűen semleges körülmények között ammoniumklorid segítségével hidrolizáljuk. A kapott termékről az oldószert lepároljuk, majd valamely oldószerben pl. ecetsavban vagy ecetsavanhidridben hidrogénjodiddal kezeljük. A jódozott származékot valamely oldószerrel pl. benzollal extraháljuk és az oldószer elpárologtatása útján izoláljuk. A nyert jódvegyülethez oldószeres pl. dimetilformamidos káliumftalimidet adagolunk, majd a reakciósebesség növelésére a reakcióelegyet melegítjük.A ftalimid-származékot extrakcióval elkülönítjük. A kapott ftamilid-származékot hidrazinhidráttal metanol- vagy etanol oldószer jelenlétében tovább reagáltatjuk és a reakció meggyorsítása céljából forrpont hőmérsékleten dolgozunk. A ftalhidrazidot izoláljuk és a (la) általános képletű primer amint az oldatból kinyerjük. A hidrazinnal való kezelés helyett a ftalimid-származékot hidrolízis útján is arninná átalakíthatjuk. A lefolytatott reakció során nyert (la) általános képletű primer amin amino-propil származékát pl. a B reakcióvázlaton feltüntetett módszerrel (I b') általános képletű szekunder arninná átalakíthatjuk. A B reakcióvázlaton leírt módszer szerint az (la) általános képletű primer amint a jelölt általános képletű aldehiddel vagy ketonnal reagáltatjuk, a B reakcióvázlaton szereplő R. szubsztituens hidrogént, alkil- vagy cikloaikil-csoportot jelent. Ezt a reakciót oldószeres közegben pl. benzolban vagy toluolban folytatjuk le és forrpontig való felmelegítést alkalmazunk. A képződő alkuidén- vagy ciklo-alkilidén-aminopropil-számazékot az oldószer elpárologtatása útján izoláljuk és katalitikus hidrogénezéssel redukáljuk. A közbenső vegyület izolálása helyett olymódon is eljárhatunk, hogy az (la) általános képletű primer amint és a kiválasztott karbonil-vegyületet valamely megfelelő oldószerben pl. rövidszénláncú alkoholban feloldjuk, majd az oldatot katalitikus hídrogénezésnek vetjük alá. Ha az oldalláncban metilaminopropil vagy etilaminopropil szubsztituenst kívánunk bevinni, akkor ezt célszerűen úgy végezzük, hogy a megfelelő dialkilamin-^származékot ciánhalogeniddel való kezelés útján átalakítjuk. Ezt a monodezalkilezési módot a „C" reakciovázlaton szemléltetjük. A kiinduló anyagként használt tercier amint hidroxil-csoportot nem tartalmazó oldószerben mint benzolban vagy éterben feloldjuk, a kapott oldatot a ciánhalogenid ugyanazon oldószerben készített oldatához adagoljuk keverés közben és a képződő alkilhalogenidet eltávozni engedjük. A reakció teljessé tétele után a kapott bázisos anyagot hígított savval való kezeléssel elválasztjuk és a ciánamidot oldószer lepárlása útján izoláljuk. A ciánamidból a szekunder amin savas vagy lúgos közegben történő hidrolízissel nyerhető. A kiinduló anyagként felhasználható 5—(3-di-5 alkilamino-propil)—5H-dibenzo (a, d)-cikloheptének és 10,11-dihidro-számazékaik a kiválasztott 5H-dibenzo (a, d)-ciklophetének 5-halogénszármazékaiból és valamely dialkilaminopropil-Grignard-vegyület kondenzálása útján állíthatók 10 elő. Ezt a módszert a D reakcióvázlaton szemléltetjük. A kiindulóanyagként használt 5-balogén-5H-dibenzo (a, d)-cikloheptén, illetve 10,11-dihidro-származóka illetve ezek X szubsztituenst tar-15 talmazó további származékai G. Berti, Gazz. Chim. Ital. 87, 293—309 oldalain (1957) megjelent cikk szerint készíthetők el. A Grignard reagens a szokványos módszerekkel készíthető el. A Grignard reagenst vagy va-. 20 lamely szokványos oldószerben, mint éterben, tetrahidropiránban, 2-metiltetrahidrofuránban és tetrahidrofuránban, valamint hasonló oldószerekben készíthetjük, azonban a tetrahidrofurán felhasználása előnyösebb. 25 Ezek az oldószerek a reakció közben is a rendszerben jelen lehetnek. Mivel a reakció exoterm, a reagensek összekeverése csak igen lassan történhet. Ha azonban a reagenseket gyorsabban keverjük össze, j0 akkor külső hűtést kell alkalmazni, hogy a rendszer hőmérsékletét a környezeti hőmérséklet közelében tartsuk. Ha a beadagolást befejeztük, akkor hőt alkalmazunk, hogy a reakcióelegyet a forrpont közelében tartsuk 15—60 percig, a 35 maximális hozam érdekében. Az oldószer csökkentett nyomáson való desztillálással eltávolítható. A rendszert benzollal hígítjuk és a Grignard reagens feleslegét hidrolizáljuk. Mivel a kívánt végtermék benzolban oldható, így a fá-4Q

zist elkülönítjük és a terméket abból izoláljuk. További tisztítást úgy végezhetünk el, ha híg savval való extrakciót és lúggal való semlegesítést alkalmazunk. A termék ebből valamely oldószerrel, mint benzollal vagy hexánnal nyer-45 hető vissza, melyet azután ledesztillálunk. A bázistermék sóvá alakítható át szokványosán használt savakkal, mint sósavval, foszforsavval, ecetsavval, maleinsawal és hasonló savakkal. A hidrokloridsó elkészítésére célszerű, ha a sósavas oldatot a végtermék vízmentes alkoholban készített oldatához adagoljuk. Az „A" reakcióvázlaton feltüntetett módszer egy további változatát az E reakcióvázlaton szemléltetjük primer aminők előállítására. A 55 reakcióvázlat szerint a kiválasztott 5H-dibenzo (a, d)-cikloheptén 5-halogén (célszerűen klór vagy bróm) származékából indulunk ki. A további reakciólépéseket az E reakcióvázlaton ismertetjük. 60 A reakciókomponensként alkalmazott Grignard reagens R-szubsztituense célszerűen rövidláncú alkil- vagy aralkil gyök lehet, amely hidrogénjodiddal reakcióba lép és az étercsoport jódatommal való kicserélésére alkalmas. Az így 65 kapott, 5-helyzetű szénatomon jódpropil-csopor-50 2