154186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás immunokémiai reagensek előállítására
154186 -inhibitálás előfordulására. Megfigyelték pl., hogy az antigént hordezó részecskék maguktól is agglutinálódhatnak, antiszérum távollétében1 • is. Más esetekben azt tapasztalták, hogy az ilyen részecskék nemcsak a specifikus antiszár 5, rummal való elegyítés után agglutinálódnak, hanem normális.; szérummal vagy más antigénekkel szembeni antifezérummal való érintkezésbe jövetel esetén is. Ismét más esetekben előfordul, hogy a teljes agglutináeió eléréséhez 10 rendellenesen ; nagy ntennyiségű antiszérumra van szükség. Eáák a jelenségek valószínűleg az alkalmazott hordozó-részecskék fizikai-kémiai tulajdonságaival, különösen pedig azok elektrokémiai jellemzőivel magyarázhatók. FehérjeT . 15 szerű anyagok adszorbeálása nagymértékben befolyásolhatja e tulajdonságokat; az adszorbeált anyag mennyisége és minősége nagy szerepet játszik ebből a szempontból. ---— " •• - ••- -20 Meglepő módon azt találtuk, hogy specifikus és érzékeny reagens állítható elő immunokémiai reakciók céljaira, ha a szuszpendált hordozó-részecskékre először egy a szóbanforgó meghatározási módszer szempontjából inert fehérjét 25 adszorbeálhatunk és azután az így előkezelt "hordozóra adszorbeáltatjuk az antigént, ül. az antitesteket. Ily módon olyan immunokémiai , reagenshez jutunk, amellyel má^'afz aritigén, ill. az antitestek igen csekély mennyiségei is sze- £0 lektíven meghatározhatók. Inert fehérje alatt ebből a szempontból oly fehérjéket értünk, amelyek nem vesznek részt a szóbanforgó immunokémiai reakcióban és nem gyakorolnak káros hatást az antigénre, ill. az antitestekre. Ehhez 35 a módszerhez konjugált vagy nem-konjugált fehérjék, továbbá különböző molekulasúlyú peptidek és növényi eredetű fehérjék is alkalmazhatók. A találmány szerinti módon kezelt részecskék 40 specifikus agglutinációt mutatnak a megfelelő antiszérumnial, már ennek viszonylag igen nagy hígítása esetén is. Ez azt is jelenti, hogy agglutináció-inhibitálást is már sokkal kisebb antigén-mennyiségeknek a vizsgálandó folyadék- 45 ban való jelenléte esetén is elérhetünk és így pl. már igen kis mennyiségű humán chorion gonadotrop hormon (HCG), pl. 1 nemzetközi egység (NE) 1 m-l folyadékban jól kimutatható. 1 NE hormon gyakorlatilag 0,1 gamma meny- 50 nyiségnek felel meg. A találmány szerinti módszer további előnye, hogy kisebb mennyiségű antigén szükséges az érzékenyítéshez, az agglutináeió minősége nagymértékben megjavul és így könnyebben észlel- 55 hető, végül pedig az érzékenyített részecskék előállítása kevésbé kényes műveletet képez és könnyebben reprodukálható. További előny még az is, hogy az agglutmáció-inhibitálási reakció az alábbi 1. példában [leírt módszer szerint 60 könnyen lefolytatható egy tökéletesen nedvesíthető felületű üveg-tárgylemezen. A reakció végbemenetele után az elegyet a vízszintes helyzetű tárgylemezen megszáradni hagyhatjuk. A vizsgálat eredménye a megszáradt lemezről is 6 5 ' leolvasható és a vizsgálati eredmény így, a megszáradt lemezzel tartósan megőrizhető. A hordozó^részecskéknek a találmány szerinti kezelése, amelyet az alábbiakban előérzékenyítésnek nevezünk, előnyösen az alábbi módon folytatható le. r A részecskéket szuszpenziójukból centrifugálás útján kiülepítjük, majd az inert protein oldatában — előnyösen:egy puffer-oldattal készített oldatában — ismét szuszpendáljuk, amikoris bekövetkezik a fehérjének a hordozó-részecskéken való adszorbeálódása. Ezután az inert fehérje feleslegét eltávolítjuk, pl. a részecskék; kicentrifugálása. útján. Ezután' folytatjuk le az antigénnek, ill. az, antitesteknek a szokásos módon történő adszorbeáltatását (érzékenyítés).. Lehetségesnek bizonyult azonban olyan eljárásmód is, amelynek során az érzékenyítést az inert fehérje oldatában folytatjuk le, amikoris a hordozó-részecskéknek az inert fehérje oldatában; való homogenizálása után közvetlenül hozzáadjuk az antigént,' ill. antitesteket is. A jelen találmány szerinti eljárás igen előnyösen alkalmazható olyan esetekben, amikor szintetikus látex, pl. polisztirol-látex, sztirol-butadién-látex vagy akrilát-látex (előnyösen kb. 0,5—1,3 mikron méretű részecskékkel) kerül hordozóként alkalmazásra. Ismeretes, hogy az ilyen látexeket valamely felületaktív anyag alkalmazásával stabilizálják és bár a szuszpendálásra alkalmazott folyadékot az antigén adszorbeáltatása előtt eltávolítják, bizonyosnak tekinthető, hogy a felületaktív anyag ilyenkor nem teljesen tűnik el a részecskék felületéről. Az ilyen anyagok — amint ez ismeretes — denaturálhatják a fehérjéket, ami hátrányosan befolyásolhatja az 'ilyen fehérjék immunokémiai tulajdonságait. A találmány szerinti eljárás alkalmazása esetén az ilyen látexekkel nem tapasztalunk nem-specifikus agglutinálódásokat vagy inhibitálást, így arra lehet következtetni, hogy a találmány szerinti előérzékenyítés során alkalmazásra kerülő inert fehérje semlegesíti a hordozó-részecskék felületén viszszamaradt felületaktív anyag káros befolyását és így a találmány szerint előérzékenyített részecskékre adszorbeáltatott antigén teljes egészében rendelkezésre áll az agglutinációs reakció céljaira. Azt találtuk továbbá, hogy kiváló eredményeket érhetünk el szérum^albumin, pl. bovin szérum-albumin, valamint tojás-albumin és lakt-albumin alkalmazása esetén. Alkalmazhatók azonban a találmány szerinti eljárásban inert fehérjeként más fehérjék, pl. szérum-globulin, hemoglobin vagy laktoglobulin is. Alkalmazhatók továbbá különféle inert fehérjék elegyei is. Az adott esetben alkalmazandó inert fehérje megválasztása a lefolytatni kívánt immunokémiai meghatározás természetétől függ. Az alkalmazandó inert fehérjének a hordozóanyaghoz viszonyított mennyiségi aránya is alkalmazandó koncentrációja az illető inert fehérje minőségétől, valamint a hordozóanyag 2
