154186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás immunokémiai reagensek előállítására

154186 -inhibitálás előfordulására. Megfigyelték pl., hogy az antigént hordezó részecskék maguktól is agglutinálódhatnak, antiszérum távollétében1 • is. Más esetekben azt tapasztalták, hogy az ilyen részecskék nemcsak a specifikus antiszár 5, rummal való elegyítés után agglutinálódnak, hanem normális.; szérummal vagy más anti­génekkel szembeni antifezérummal való érintke­zésbe jövetel esetén is. Ismét más esetekben előfordul, hogy a teljes agglutináeió eléréséhez 10 rendellenesen ; nagy ntennyiségű antiszérumra van szükség. Eáák a jelenségek valószínűleg az alkalmazott hordozó-részecskék fizikai-kémiai tulajdonságaival, különösen pedig azok elektro­kémiai jellemzőivel magyarázhatók. FehérjeT . 15 szerű anyagok adszorbeálása nagymértékben be­folyásolhatja e tulajdonságokat; az adszorbeált anyag mennyisége és minősége nagy szerepet játszik ebből a szempontból. ---— " •• - ••- -20 Meglepő módon azt találtuk, hogy specifikus és érzékeny reagens állítható elő immunokémiai reakciók céljaira, ha a szuszpendált hordozó­-részecskékre először egy a szóbanforgó meg­határozási módszer szempontjából inert fehérjét 25 adszorbeálhatunk és azután az így előkezelt "hordozóra adszorbeáltatjuk az antigént, ül. az antitesteket. Ily módon olyan immunokémiai , reagenshez jutunk, amellyel má^'afz aritigén, ill. az antitestek igen csekély mennyiségei is sze- £0 lektíven meghatározhatók. Inert fehérje alatt ebből a szempontból oly fehérjéket értünk, ame­lyek nem vesznek részt a szóbanforgó immuno­kémiai reakcióban és nem gyakorolnak káros hatást az antigénre, ill. az antitestekre. Ehhez 35 a módszerhez konjugált vagy nem-konjugált fehérjék, továbbá különböző molekulasúlyú peptidek és növényi eredetű fehérjék is alkal­mazhatók. A találmány szerinti módon kezelt részecskék 40 specifikus agglutinációt mutatnak a megfelelő antiszérumnial, már ennek viszonylag igen nagy hígítása esetén is. Ez azt is jelenti, hogy agglu­tináció-inhibitálást is már sokkal kisebb anti­gén-mennyiségeknek a vizsgálandó folyadék- 45 ban való jelenléte esetén is elérhetünk és így pl. már igen kis mennyiségű humán chorion gonadotrop hormon (HCG), pl. 1 nemzetközi egység (NE) 1 m-l folyadékban jól kimutatható. 1 NE hormon gyakorlatilag 0,1 gamma meny- 50 nyiségnek felel meg. A találmány szerinti módszer további előnye, hogy kisebb mennyiségű antigén szükséges az érzékenyítéshez, az agglutináeió minősége nagy­mértékben megjavul és így könnyebben észlel- 55 hető, végül pedig az érzékenyített részecskék előállítása kevésbé kényes műveletet képez és könnyebben reprodukálható. További előny még az is, hogy az agglutmáció-inhibitálási reakció az alábbi 1. példában [leírt módszer szerint 60 könnyen lefolytatható egy tökéletesen nedve­síthető felületű üveg-tárgylemezen. A reakció végbemenetele után az elegyet a vízszintes hely­zetű tárgylemezen megszáradni hagyhatjuk. A vizsgálat eredménye a megszáradt lemezről is 6 5 ' leolvasható és a vizsgálati eredmény így, a meg­száradt lemezzel tartósan megőrizhető. A hordozó^részecskéknek a találmány szerinti kezelése, amelyet az alábbiakban előérzékenyí­tésnek nevezünk, előnyösen az alábbi módon folytatható le. r A részecskéket szuszpenziójukból centrifugá­lás útján kiülepítjük, majd az inert protein oldatában — előnyösen:egy puffer-oldattal ké­szített oldatában — ismét szuszpendáljuk, ami­koris bekövetkezik a fehérjének a hordozó­-részecskéken való adszorbeálódása. Ezután az inert fehérje feleslegét eltávolítjuk, pl. a részecs­kék; kicentrifugálása. útján. Ezután' folytatjuk le az antigénnek, ill. az, antitesteknek a szoká­sos módon történő adszorbeáltatását (érzéke­nyítés).. Lehetségesnek bizonyult azonban olyan eljárásmód is, amelynek során az érzékenyítést az inert fehérje oldatában folytatjuk le, amikor­is a hordozó-részecskéknek az inert fehérje oldatában; való homogenizálása után közvetlenül hozzáadjuk az antigént,' ill. antitesteket is. A jelen találmány szerinti eljárás igen elő­nyösen alkalmazható olyan esetekben, amikor szintetikus látex, pl. polisztirol-látex, sztirol­-butadién-látex vagy akrilát-látex (előnyösen kb. 0,5—1,3 mikron méretű részecskékkel) kerül hordozóként alkalmazásra. Ismeretes, hogy az ilyen látexeket valamely felületaktív anyag al­kalmazásával stabilizálják és bár a szuszpen­dálásra alkalmazott folyadékot az antigén ad­szorbeáltatása előtt eltávolítják, bizonyosnak tekinthető, hogy a felületaktív anyag ilyenkor nem teljesen tűnik el a részecskék felületéről. Az ilyen anyagok — amint ez ismeretes — denaturálhatják a fehérjéket, ami hátrányosan befolyásolhatja az 'ilyen fehérjék immuno­kémiai tulajdonságait. A találmány szerinti el­járás alkalmazása esetén az ilyen látexekkel nem tapasztalunk nem-specifikus agglutináló­dásokat vagy inhibitálást, így arra lehet követ­keztetni, hogy a találmány szerinti előérzéke­nyítés során alkalmazásra kerülő inert fehérje semlegesíti a hordozó-részecskék felületén visz­szamaradt felületaktív anyag káros befolyását és így a találmány szerint előérzékenyített ré­szecskékre adszorbeáltatott antigén teljes egé­szében rendelkezésre áll az agglutinációs reakció céljaira. Azt találtuk továbbá, hogy kiváló eredmé­nyeket érhetünk el szérum^albumin, pl. bovin szérum-albumin, valamint tojás-albumin és lakt­-albumin alkalmazása esetén. Alkalmazhatók azonban a találmány szerinti eljárásban inert fehérjeként más fehérjék, pl. szérum-globulin, hemoglobin vagy laktoglobulin is. Alkalmazha­tók továbbá különféle inert fehérjék elegyei is. Az adott esetben alkalmazandó inert fehérje megválasztása a lefolytatni kívánt immuno­kémiai meghatározás természetétől függ. Az alkalmazandó inert fehérjének a hordozó­anyaghoz viszonyított mennyiségi aránya is alkalmazandó koncentrációja az illető inert fehérje minőségétől, valamint a hordozóanyag 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom