154162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a tetraciklin-csoportba tartozó tiszta antibiotikumok előállítására
154162 csapás útján történő elkülönítésére vonatkozik. A találmány tárgyát oly eljárás képezi, amelylyel a tetraciklin-csoportbeli antibiotikumok a micéliumtól megsavanyítás és valamely erre alkalmas szűrőanyaggal való szűrés útján mentesített fermentációs léből kinyerhetők. A megsavanyítás céljaira sósav, kénsav, foszforsav, salétromsav, oxálsav, klórecetsav vagy más savak kerülhetnek célszerűen felhasználásra. Legjobb eredményeket akkor érhetünk el, ha a fermentációs lé pH-értékét szűrés előtt 3,0 alá állítjuk be. Az antibiotikumot azonban a fermentációs leveken kívül egyéb tisztátalan antibiotikum-oldatokból is kinyerhetjük a találmány szerinti eljárással. A találmány szerinti eljárás értelmében az elkülönítendő tetraciklin-antibiotikumot tartalmazó fermentációs léhez, vagy tisztátlan oldathoz volframsavat vagy a vízben ill. az említett vizes oldatokban oldható volframsókat adunk. A volframátnak az oldhatósága a lecsapás szempontjából nem bír különösebb jelentőséggel, minthogy a volframát-ion az antibiotikummal komplexet képez és így a volframát állandóan oldódik és a jelenlevő antibiotikummal reakcióba lép; a volframátnak a teljes oldódása tehát a találmány szerinti eljárás során biztosítva van. A volfrámsav sói közül az alábbi vegyületeket alkalmazhatjuk a találmány szerinti eljárásban : Vegyület ammónium-metavolframát (NHíJaWiOxa-S^O ammónium-paravolframát (NH4 ) 6 W 7 0 24 -6H 2 0 kadmium-borovolf rámát Cd2 B 2 W 9 0 32 -18H 2 0 foszforvolfrámsav P2 0 5 -12W0 3 -42H 2 0 kálium-ortovolf rámát K2 W0 4 -2H 2 0 kálium-metavolf rámát K2 W 4 0 13 -8H 2 0 kálium-paravolframát K8 W 7 0 24 -6H 2 0 nátrium-volf rámát Na2 W0 4 -2H 2 0 nátrium-volf rámát, minőség Na2 W0 4 nátrium-paravolf rámát Na6 W 7 0 24 • 16H2 0 kereskedelmi 2H2 0 Molekulasúly 1.123,65 1.887,36 2.737,49 3.680,00 362,09 1.165,77 2.013,72 293,84 329,87 2.097,22 A volframsavas só és az antibiotikum közötti súlyarány, Na2 W0 4 • 2H2 0-ra számítva, 0,5:1 és 4:1 között legyen. Azt találtuk, hogy a legjobb eredményeket 1,2:1 és 1,5:1 közötti súlyarány esetén érhetjük el, minthogy ilyenkor a kapott csapadék jól szűrhető és az átlagos hozam 99,3%. A volframát nagy feleslegben való alkalmazása lényeges befolyással van a volframát-antibiotikum-komplex oldhatóságának megnövekedésére. Feltételezhető, hogy ilyenkor az antibiotikumnak a volframát-ionokkal képezett oldható komplexe jön létre. A lecsapás 0,5 és 7,0 közötti pH-értékeknél 5 történhet. Azt találtuk, hogy a tetraciklin-csoportbeli antibiotikumok csak savas közegben csaphatók le volfrámsavas sókkal. Előnyösen 500 feletti molekulasúlyú volframátokat alkalmazunk, minthogy ezek esetében az oldat pH-10 értéke nincs lényeges befolyással a lecsapásra. Igen erősen savas oldatokban egyszerű, Me2 W0 4 típusú volframátok alkalmazhatók. A megsavanyítás az antibiotikumnak a volfrámsavas sókkal képezett komplexét kicsapja 15 az oldatból; a komplex összetétele függ attól a pH-értéktől, amelyre a megsavanyítás történik. Az oldat pH-értéke befolyással van a volfrámsavas só összetételére is, minthogy savas közegben először magának a volframátnak a 20 molekulasúlya növekszik meg bizonyos mértékben; a monovolfrámát ugyanis 6,0 és 8,0 közötti pH-értékeknél reverzibilisen hexavolfrámsav-ionokká alakul át az alábbi egyenlet szerint: 25 6 H2 W0 4 ^=±H 12 W 6 0 24 Azt találtuk, hogy a tetraciklin-csoportbeli antibiotikumoknak a komplexei már a 0,5 és 30 1 közötti pH-értékeknél is stabilak. 4,0 feletti pH-értékek esetén valószínűleg Me5 H 7 W 6 0 2 4 típusú paravolframátokkal képződnek komplexek, erősen savas, 0,4 alatti pH-értékek esetében azonban a Me3 H 9 W 6 0 24 típusú sókkal 35 képezett komplexek jönnek létre. A fenti megállapításokat a különböző pH-értékeken kapott komplexek elemzési adatai is igazolták. Így pl. a tetraciklin natriumvolfra-40 mattal {Na2 W0 4 ) képezett komplexe az alábbi pH-értékeken történt előállítás esetén az alább megadott összetételt mutatja: 1. pH = 6,0 45 2. pH = 5,0 3. pH = 4,0 4. pH 3,0 alatt 55 60 65 46,6% szervetlen anyag 47,0% szervetlen anyag 48,0% szervetlen anyag 49,9% szervetlen anyag Ugyanilyen eredményeket kaptunk ± 2% 50 hibával a komplex antibiotikum-tartalmának mikrobiológiai módszerrel történő meghatározása esetén is. Amellett, hogy az oldat pH-értéke befolyással van a komplex összetételére és ezáltal az antibiotikum lecsapásához szükséges volfrámsavas só mennyiségére is, még erősebb befolyást gyakorol a pH-érték az oldatból elkülöníthető antibiotikum mennyiségére. 4,0 feletti pH-értékek esetén az antibiotikumnak csupán 40%-a nyerhető ki, ezzel szemben az optimális, 1 és 2,5 közötti pH-értékeknél az antibiotikum elkülönítése után csupán az alább megadott antibiotikum-mennyiségek maradnak vissza az oldatban : 2
