154162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a tetraciklin-csoportba tartozó tiszta antibiotikumok előállítására
154162 1. 5039 gamma/ml CTC 2. 5039 gamma/ml OTC 3. 3080 gamma/ml TC 4. 1820 gamma/ml BrTC 5. 800 gamma/ml DCTC 27 gamma/ml 31 gamma/ml 52 gamma/ml 14 gamma/ml 9 gamma/ml A fenti adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás gazdaságos és üzembiztos kivitele érdekében nagy gondot kell fordítani az oldatnak a komplex lecsapás előtti pH-értékére, kü- 10 lönösen azért, mert megfigyelhető volt, hogy az antibiotikum-oldat pH-értéke a lecsapás során a hozzáadott volfrámát hatására erősen változik. 15 A kapott komplex csapadékot valamilyen szűrőanyaggal, pl. „Dicalit" szűrési segédanyaggal elkeverjük és leszűrjük. A leszűrt csapadékot vízzel mossuk, a szűrőről leszedjük és vízben ismételten szuszpendáljuk. Ezután a pH^ér- 20 téket 10%-os nátriumhidroxidoldat hozzáadásával 8,5-re állítjuk be, amikoris ia komplex ismét oldatba megy. A szuszpenziót leszűrjük, a szűrési segédanyagot tartalmazó csapadékot 9,0 pH-értékű vízzel utánamossuk. A szűredé- 25 keket egyesítjük és az antibiotikum hatásosabb tisztítása érdekében oly mennyiségű 10—20%-os sósavval, amennyi elegendő az 1,5 és 2,0 közötti pH-érték eléréséhez, ismételten kicsapjuk az antibiotikumot. A levált komplexet szűrési so segédanyag hozzáadásával ismételten szűrjük és megsavanyított desztillált vízzel mossuk. A csapadékot vízben újból szuszpendáljuk, a szuszpenziót 10%-os nátriumhidroxidoldattal 8,5 és 10 közötti pH-értékre állítjuk, majd új- 35 ból leszűrjük. Az elkülönített szűrési segédanyagot 9,0 körüli pH-értékű vízzel mossuk, a szűredékeket egyesítjük és az antibiotikum kinyerése céljából tovább feldolgozzuk. Az antibiotikumot az ilyen alkalikus oldatok- 40 ból előnyösen kétféle módon különíthetjük el: 1. kalcium- vagy magnéziumsókkal vagy ezek . elegyével történő lecsapás útján; 2. ioncserélők segítségével. így tehát a tetraciklin-csoportbeli antibioti- 45 kumoknak a micéliumtól megsavanyítás és szűrés útján mentesített fermentációs léből vagy a tetraciklin-antibiotükumot tartalmazó szenynyezett oldatból történő kinyerésére szolgáló eljárást a találmány értelmében az jellemzi, 50 hogy a fermentációs léhez ill. szennyezett antibiotikum-oldathoz volfrámsavat vagy volfrámsavas sókat adunk 0,5:1 és 4,0:1 közötti, előnyösen 1,2:1 és 1,5:1 közötti, Na2W0 4 • 2H2 0-ra számított mennyiségi arányban, 0,5 és 7,0 kö- 55 zötti, előnyösen 1,0 és 2,5 közötti pH-értéknél, a képződött és szűréssel elkülönített csapadékot 10—20%-os nátriumhidroxidoldattal 8,5 és 10,0 közötti pH-értékre állítva ismét oldatba visszük és a kapott oldatból az antibiotikumot (jo önmagában ismert módon, előnyösen kalciumés/vagy magnéziumsókkal és/vagy ioncserélők segítségével elkülönítjük. Kalcium- ill. magnéziumsóként előnyösen kloridot alkalmazunk. Az antibiotikum elkülönítésére azonban — mint- 65 hogy ebből a szempontból csak a kation bír jelentőséggel, az anion nem -— más kalciumés/vagy magnéziumsók, vagy pedig más földalkálifémek sói is alkalmazhatók. Kalcium- vagy magnéziumkloriddal való dolgozás esetén a volfrám-antibiotikum-komplex alkalikus oldatához, amelynek pH-értéke 8,5 és 10 között van, kb. 7,5 pH-érték eléréséig 10—20%-os sósavat adunk, majd még szilárd ammóniumkloridot is adunk 1:1 és 1:3 közötti súlyarányban az oldathoz. Az ammóniumklorid hozzáadása gátolja a kalcium- ill. magnéziumvolframát kicsapódását. Az ammóniumklorid hozzáadása után 10—20%-os kalcium- vagy magnéziumklorid-oldatot adunk az oldathoz, majd az elegy pH-értékét 10%-os nátriumhidroxiddal 8,0 és 8,2 közöttire állítjuk; ennek során kicsapódik a tetraciklin-antibiotikum kalciumsója, ill. magnéziumsója. Az antibiotikumnak a kalcium- ill. magnéziumkloridhoz való súlyaránya 1:1 és 1:4 között lehet. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a nátriumhidroxid hozzáadásának sebessége később erős befolyással van a rendszer szűíhetőségére. A nátriumhidroxid gyors hozzáadása esetén finoman diszpergált csapadék hajlamos képződni, amely azután igen nehezen szűrhető. Lassú nátriumhidroxid-hozzáadás esetén azonban durvább szerkezetű, szűrési segédanyag nélkül is jól szűrhető csapadékot kapunk. Az antibiotikum kalciumsóját szűrési segédanyag hozzáadásával vagy nélkül szűrjük és némi kalciumkloridot is tartalmazó desztilláltvízzel mossuk. A'szűredéket a mosófolyadékkal egyesítjük és az így kapott egyesített szűredékből a nátriumvolframátot visszanyerjük. Az antibiotikum kalciumsóját mosás után leszedjük a szűrési segédanyaggal együtt a szűrőről, majd vákuumban, 30—40 mm Hg-oszlop nyomás alatt, 40—50 C° hőmérsékleten megszárítjuk. A száraz kalciumsót metanollal, izobutanollal, metilbutilkétonnal vagy valamely más alkohollal vagy ketonnal, amelyet előzőleg vízzel telítettünk és sósavval 2,0 pH-értékre savanyítottunk, extraháljuk. A metanolos oldathoz a szennyezések eltávolítása céljából aktívszenet adunk. Az aktívszenet azután kiszűrjük és az adszorbeált antibiotikumot megsavanyított metanollal eluáljuk. A fém-ionoknak az antibiotikumból való leválasztása céljából a metanolos kivonatot egy ioncserélővel töltött oszlopon folyatjuk keresztül. Ily módon igen nagy tisztasági fokban kapjuk az antibiotikumot. Az oszlopról lefolyó metanolos kivonatot vákuumban eredeti térfogatának egynegyedére pároljuk be és az antibiotikumot hidroklorid vagy bázis alakjában önmagában ismert módon kinyerjük. Az antibiotikum^hidroklorid levált kristályainak tisztasági foka kb. 800—910 gamma/ml és az átkristályosítás után az antibiotikum-hozam (a fermentációs lében jelenlevő antibiotikum mennyiségére számítva) 85—90%. 3
