154089. lajstromszámú szabadalom • Kalickaszerkezet rövidrezárt forgórészű indukciós motorhoz

154089 Űj csöves motor Terh.% Ford.,'perc Slip./P/0 Áram A. 100 1458 3,6 89 190 1880 8 160 260 11100 27 2125 290 510 67 250 369 0 100 310 TordMéle motor srh.% Ford./perc Slip,/% Árarr 100 11380 8 82 175 1100 27 218 145 5110 67 240 185 0 100 290 Tehát az új csöves motornál ugyanahhoz a terheléshez képest lényegesen kisebb az áram, ée a slip is, a nyomatéka pedig végig növekszik, a Torda motornál nem (pl. csöves motornál 190% nyomatéknál 160 A és 8% slip van, míg, Tordíámál 185% nyomatéknál 290 A és 100% a slip, tehát a motor imiár áll', a Torda motornál 510 fordulaton kisebb a nyomaték, mint előtte és utána). A találmány szerinti megoldás egy célszerű kiviteli alakját az 1, 4 ábrák alapján isim értetjük. Az la ábra a forgórészt oldalnézetbe mutatja. Az 1 kaMckiarudak a forgórész hoimlokoldialán. túlnyúlnak, mindegyik rúdon 2 cső van elhelyezve. A csöveket 4 tárcsa tartja össze, mely egyúttal a csővégeket is rövidre zárja. 3 a kaückarudlak rövidzáró gyűrűi. Ezek függetlenek a 4 tárcsáktól, lb ábra a 2 csöveket összekötő és rövidzéró 4 tárcsát mutatja előlnézeíJben. 2 és 3 ábra a 2 csövek és azok rövielzárás ánafc elvi magyarázatát nyújtja. 4a ábra a forgórész oldalnézetét mutatja abban az esetben, amikor a 2 csövek nem férnek el a kerületen egy sorban s egy neszük egymás alatt fogOial helyett. A 2 csövek rövidrezáró 4 tárcsái ez esetben természetesen lényegesen szélesebbek. A csövek belsejébenlévő rézrudakiat 6 zászlók kötik össze a forgórészrudak végződésével. 4ib álbra a 4a ábra 2 csöveinek 4 rövidrezáró tárcsáját mutatja elölnézetben. A találmány nyújtotta előnyöket e módszerrel azért lehetett elérni, mert a» feltétvas jelentős melegedése az új csöves megoldásnál csupán egész kis mágneses indukció, vagyis, elhanyagolhatóan kis meddőaram mellett keletkezik. Kis gerjesztő áramfelvétel azonban csak akkor létesül, ha zárt a mágneses kör, és ha a mlágneseziési út a lehető legrövidebb. A rotorrudlakra húzott csövek mindkét feltételre vonatkozólag a legelőnyösebb megoldást nyújtják, mert a cső nemcsak zárt rnágnesfcört, de egyúttal a legrövidebb mágnesezési utat is biztosítja, ugyanis a csőnél ez 10 15 20 25 Í0 40 45 50 55 60 65 az úthossz alig több, mint a benne lévő áramvezető rúd kerülete. Az indulási nagy forgórész áram következtóben, azonban a csöves megoldásnál is nagy indukció keletkezhetne a csőfalakban, melynek meddőárama erősen csökkentené az indítási nyomatékot. A 2 ábrán isimértetett áramváltó elv alkalmazásaival azonban ez a hátrány kiküszöbölhetővé válik, mert az áramváltós megoldásnál az 5 szekundér áramkör zárt, ebben a 11 primer áramkör áriamiához képest majdnem azonos nagyságú, de ellentétes irányú áitam folyik, ez lemágnesezi a 12 vasmagot és így egész alacsony indukció elégséges az 5 áramkörben folyó áram fenntartásához. A ratorrudakna húzott vascsövek alkalmazásával az áramváltós, módszer alkalrnazása kézenfekvő, mert a rotorrudakra húzott csövek egyszerűsített formában egy-egy ilyen áramváltó rendszert képeznek. A mi esetünkben az áramváltóknál szokásosi lemezeit 12 vasmag helyett osztatlan csövet és nem 3 ábrán 22-vel jelölt a lemezelésnek megfelelő vékony vastárcsákbál álló csövet alkalmazunk. Azonkívül a tárcsákból álló 22 cső, vagyis a vasmag belsejébe, az 1 forgórlészrúd mieülé (a primer menet) nem teszünk még egy külön 5 szekundér vezetőt, mért ugyanazt az eredményt érjük el az osztatlan cső két végének rövidzárásával, mivel az osztatlan cső két végén is a teljes szekunder feszültség jelenik meg. Esetünkben úgy képezzük ki a lemágnesező zárt szekunder áramkört, hogy a vascsővégéket mindkét oldalon 1 ábra 4 tárcsában foglaljuk, mely nemcsak rövidre zárja a csővégek feszültségét, de egyúttal rögzíti is a csöveket a tengelyhez. A csöveket rövidzára vastáncsáknak azonban függetleneknek kell lenniök a forgórészrudakat rövidrezáró 3 gyűrűktől, mivel a szekunder köriben ellentétes áram kering a primerhez képest. A rövidrezáró tárcsák folytán a szekunder áram jól, mérhetően a csövek teljes hosszában folyik, míg a kevésbé hatásos örvényáramok körkörösen folynának a cső falában. Mivel a csőfal árama ohmifcus lesz és mivel a lemágnésezés következtében még fennmaradó kis indukció nem igényel jelentős gerjesztési áramot, így a primer, vagyis a forgórész áram, a cső falán keresztül folyó árammal közel egyenlő lesz, és majdnem teljesen ohmikus jellegű is. Tehát a motor indulásakor, a csőfalak ohmikus ellenállása úgy hat, mintha azok közrvétlen a ratoráramkörben volnának beiktatva, vagyis a csőfaleHienálMs mértéke szerint induláskor, a forgónész ellenállása megnövekszik. Mivel a csövek, melyekben az indulási áram majdnem teljes melege fejlődik, az állórész tekercselésen és a forgórészien kívül fekszenek, így azok melege könnyen elvezethető anélkül, hogy az az álló és forgótrészt terhelné. Egy külön jelentős előnyt biztosít a csöves megoldás résziére. A forgórész gyorsulásakor a rotorfrekvencia fordított arányban csökken a fordulattal, fordulaton, terhelés alatti igen kis frekvencia mellett, de főleg a vas rövid-2