153982. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenilalkánszármazékok előállítására
7 153982 ból: etil-2'-klór-4-bifenililmalonát, forráspontja 172—178 C° (0,075 mm. (Talált: C 65,6; H 5,7; Cl 10,45. C19 H 19 C10 4 : C 65,8; H 5,5; Cl 10,2%). «H(2'-klór-4-bifenilil)propionsav, olvadáspontja 110—112 C°. (Talált: C 69,6; H 5,4; Cl 13,8. CisHisClOa: C 69,2; H 5,0; Cl 13,6%). an(2'-fluor-4-bifenilil)propionsav, olvadáspontja 94,5—97 C°. (Talált: C 73,7; H 5,5. C15 H 13 F0 2 : C 73,8; H 5,3;%). «-(2-metil-4-bifenilil)propionsav, olvadáspontja 101—103 C°. (Talált: C 80,0; H 6,9. C16 H 16 0 2 : C 80,0; H 6,7%). «^(2-metoxi-4-bifenilil)propionsav, olvadáspontja 111—113,5 C° (Talált: C 74,8; H 6,3. C16 H 16 0 3 : C 75,0; H 6,25%). 2. példa: 136 ml ecetsavanhidrid oldatát 1560 ml széndiszulfidban keverés közben hozzáadtuk 2-klórbifenil (302,5 g) és 480 g alumíniumklorid oldatához 1000 ml széndiszulfidban. A keveréket 1,5 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraltuk, az oldószert ledesztilláltuk, és a maradványt jeges sósavba öntöttük. A keveréket éterrel extraháltuk, majd mostuk, és a száraz extraktot bepároltuk. A maradványt ledesztilláltuk, és a megdermedt olajos terméket könynyű benzinből (62—68 C° forráspont) átkristályosátottuk. 4-iaoei til-i2'-!kl)ór ! bifenilt kaptunk 64— 66 C° olvadásponttal. (Talált: Cl 15,3. C14 H U C10: Cl 15,40/0 ). 215 g 4-acetil-2'-klórbifenilt, 44,8 g ként és 144 ml morfolint visszafolyató hűtő alatt 17 óra hosszat forraltunk. Közvetlenül utána a keveréket 1520 ml sósav és 805 ml jégecet hozzáadása után 10 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forralva hidrolizáltuk. A keveréket vízzel hígítottuk, leszűrtük, éterrel extraháltuk, visszaextraháltu'k alkálilúgba, az alkálilúgos kivonatot megsavanyítottuk, és visszaextraháltuk éterbe. Az éteres kivonatot megszárítottuk és bepároltuk, a maradványt éjjelen át 50 ml kénsavat tartalmazó 500 ml etanollal visszafolyató hűtő alatt forraltuk. Az etaniolit ledesztilláltuk, a maradványt vízzel hígítottuk, éterrel extraháltuk, és a mosott, szárított éteres kivonatot bepároltuk. Az olajos maradványt ledesztillálva etil-2'-klór-4-bifenililacetátot kaptunk 172—174 C°) 0,5 mm forrásponttal. (Talált: C 69,7; H 5,6; Cl 12,9. C16 H 15 C10 2 : C 69,9; H 5,5; Cl 12,9%.) 3. példa: 240 g 3-nitroanilint diazotáltunk 280 ml sósav, 160 ml víz és 130 g nátriumnitrit 150 ml vízzel készült oldatában. A diazónium-sót szűréssel elválasztottuk, és 1,8 liter benzollal 0—10 C°-on erőteljesen kevertük. Hozzáadtuk 330 g nátriumacetát-trihidrát oldatát 500 ml vízben, és a keverést 48 óra hosszat folytattuk. A benzolos réteget elkülönítettük, vízzel mostuk, megszárítottuk, és bepároltuk. A maradványt ledesztillálva olajos, majd megdermedő 3-nitrobifenilt kaptunk. 194 g 3-nitrofoifenil, 400 g akníniumklorid és 2,5 liter széndiszulfid keverékéihez: cseppen-5 ként keveréís közben 156 g acetílkloridot adtunk, majd enyhén forraltuk 4 óra hosszat. A keveréket jeges tömény sósavra öntöttük. A szerves réteget elválasztottuk, mostuk, megszárítottuk, és a széndiszulfidot ledesztiilláltük. 10 A maradványt etanolból kikristályosítva 4-acetil-3'-nitrobifenilt kaptunk 110—111,5 C° olva?dásponttal. 98 g 4-aicetil-3'-nitroibifenilit részletekben keverés közben hozzáadtunk 280 g ónl(II)klorid-15 -dihidrátnak 1,7 liter tömény sósavval és 50O ml etanollal készült oldatához, és gőzfürdőn 4,5 óra hossziat hevítettük, A kever ékeit lehűtöttük, jeges 40%-os nátronlúgba öntöttük, és a kivált sziMrd anyagot szűrőre vittük. A ter-20 méket vízzel mostuk, és etanolból átkristályosítva 4-iaoetü-3'-iaminobifeniilt kaptunk, 159—162 C° olvadásponttal. 21,1 g 4^aaetil-3'-aiminoibifenilt feloldottunk 125 ml 4n sósavban, és 7,6 g nátriuminitrit 25 25 ml vízzel készült oldatával diazotáltuk. A diazíónium-oldatoit leszűrtük, és cseppenként hozzáadtuk réz(T)klorid élénken kevert oldatához sósavban, majd gőzfürdőn hevítettük. Az oldatot ezután másfél órai hevítés után jégre ön-S0 töttük, éterrel extraháltuk, az éteres kivonatokat mostuk, szárítottuk, és az étert elpáro^ logtattuk. A maradványt ledesztillálva olajos, majd megdermedő 4-aoetil-3'-klórbifenilt kaptunk. 35 10,4 g 4-acetil-3-klórbifenilt, 5,9 ml morfolint és 2,17 g ként az 1. példában leírt módon visszafolyató hűtő alatt forraltunk, A tiomorfoilidot 28 ml ecetsav és 35 ml tömény sósav elegyével hidrolizáltuk, a nyers savat el-40 .vülönítettük, és vizes metanolból, majd könnyű benzinből ((forráspontja 80—100 C°) átkristá:yosí>tva 3'-klóir-4-bifenilecetsavat kaptunk 129 —131 C° olvadásponttal. (Taliáit: C 68,4; H 4,6. Cf/l Hti'C10 2 : C 68,1; H 4,45%. 45 Hasonló módon készültek a következő ecetsav-származékok a megfelelő új acetofenonokból: 2',6'-d,iifluoir-4J bifenililecetsav, olvadáspontja 132 —133 C°, .(Talált: C 67,9; H 4,0. CvMuFiO-i. 50 C 67,7; H 4,0%). 2-fluor^4-bifenili, lecetsav, olvadáspontja 143— 144,5 C°, (Talált: C 73,1; H 4,8. Ct4 HuF0 2 : C 73,1; H 4,8%). 2-klór-4-!bifenildlecetsav, olvadáspontja 106—107 55 C°. (Talált: C 68,0; H 4,7; Cl 14,35. Cu^iiClOf, C 68,1; H 4,5; Cl 14,4%). 2-bróm-4-bifenililecetsiav, olvadáspontja 114— 116 C°. (Talált: C 57,8; H 3,9; Br 27,7. Cl4 HnBr0 2 : C 57,7; H 3,8; Br 27,5%). 60 2-metoxi-4-bifenilileeetsav, olvadáspontja 111— 112 C°. (Talált: C 74,5; H 5,8. Q5H14O3: C 74,4; H 5,8%). S-metoxi^-bífenilileoeitsav, olvadáspont 162:— 164 C°. '(Talált: C 74,7; H 5,8. C15 H ]4 03: C 74,4; 65 H 5,8%). 4
