153982. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenilalkánszármazékok előállítására
153982 10 4. példa: A 2. példa szerint készült 30 g 4-acetil-2'-klórbifenilt, 6,5 g ként és 18 ml morfolint az ]. példáiban leírt módon visszafolyató hűtő alatt melegítettük. A kapott tóomorfolidot 90 ml ecetsavval és 105 ml tömény sósavval hidrolizáltufc, és a kicsapódott nyers savat vizes metanolból, majd könnyű benzin (forráspontja 80—100 C°) és benzol keverékéből .átkristályosítottuk. 2-klór-4-bifenililecetsavat kaptunk 116,5—1)19,5 C° olvadásponttal. (Talált: C ©8,5; H 4,7. CuHuClC^: C 66,1; H 4,5%). 5. példa: 4,8 ml ecetsavanhidöd oldatát 50 ml széndiszulfidban keverés köziben hozzáadtuk 10 g 2-fluorbifenil, 20 g alumíniumklorid és 80 ml széndiszulfid keverékéhez, és a keveréket Visz^ szafoiyató hűtő alatt enyhén, forraltuk. 1,5 óra elmúltával a széndiszulfid legnagyobb résziét sok sósav-gázzal együtt ledesztilláltuk és a maradványt jég és sósav keverékére öntöttük. A keveréket éterrel extraháltuk, és a kivonatot mostuk és szárítottuk, majd az étert ledesztiöláltufc. A szilárd maradványt etanolból átkristályosítva 4-aoetil-2'^fluorbifenirt kaptunk 84—85,5 C° olvadásponttal. 5,6 g 4-acatü-2'-fluarbifemlt, 1,3 g ként és 3,8 ml morfolint 18 óra hosszat visszafoiyató hűtő alatt hevítettünk. A tiomorfoiidot 20 ml ecetsavval és; 30 ml tömény sósavval további 25 órán át. visszafolyató hűtő alatt hevítve hidrolizáltuk. A kivált savat elkülönítettük, mostuk és szárítottuk, majd könnyű benzinből (80—100 C°) átkristályosítottuk. 2''-ifiluor-4-bifenililecetsavat kaptunk 101—103 C° olvadásponttal. (Talált: C 72,9; H 4,7. CMHUFO,: C 7:3,1; H 4,8%). 6. példa: 140 g 2-amino-5-klórtoluolt 2,5 liter benzolban. 18 óra hosszat visszafoilyató hűtő alatt 175 ml amilnitrit oldatával 500 ml benzolban hevítettünk. Az oldószert ledesztilláltuk, és a maradványt frakeionáltan vákuumban desztillálva 4-!klór-2-metilbifenilt kaptunk. Forráspontja 109—-111 C/0,8—1,0 mm. 75 g 4-klór-2Jmetabiifenilt feloldottunk 100 ml nitroibenzoilban, és eseppenként hozzáadtuk keverés közben 0—5 C°-on 60 g alumíniumklorid és 40 ml acetilklorid 250 ml nitrobenzollal készült oldatához. A keverést 30 percig folytattuk, majd a keveréket 16 óra hosszat 0—5 C°-on állni hagytuk. Ezután szobahőmérsékleten további 5 óra hosszat kevertük, és a keveréket jég és tömény sósav keverékére öntöttük. A keveréket éterrel extraháltuk, a kivonatot mostuk és szárítottuk, és az étert elpárologtattuk. A nitroibenzolt gőzzel ledesztiiláltuk, és a maradványt etanolból átkristályosítottuk,. 4-acetil-4'-klör-2'-metilbifenilt kaptunk 80—82 C° olvadásponttal. 24,5 g 4-aoetil-4'-k]ór-2'-meti.lbifel niil:t, 5 g ként és 15 ml morfolint visszafoiyató hűtő alatt 18 óra hosszat hevítettünk, és a. képződött tioimorfólidot 80 ml ecetsavval és 100 ml 5 sósavval további 48 óra, hosszat visszafoilyató hűtő alatt (hevítve hidirolizáltuík. A keverékét lehűtöttük, egyenlő mennyiségű éter és könnyű benzin, (forráspontja 62i—6)8 C°) keverékével extraháltuk, a szerves réteget mostuk, szárí-10 tottuk, és az oldószert le'dasztillíáltuk, a maradványt 200 ml nátronlúglban feloldottuk, aktív szénnel forraltuk, és leszűrtük. A szüredé»ket vízzel 1 literre hígítottuk, 92 g nátriumhidrcHxidot adtunk hozzá, és az. oldatot 95—100 15 C°-on 85 g Raney-nikkel 'hozzá adásia közben 3 óra hosszat kevertük. További 1 órai keverés után a szuszpenziót 3 óra hosszat 0—5 C°-om állni hagytuk, a szilárd anyagot szűrőn elkülönítettük1 ,, és ai szünedéket smiegsavanyítottuk. 20 A savas szürödéket egyenlő mennyiségű éter és Ikönnyű benzin '(forráspontja 80—100 C°) eiegyével (1,5 liter) extraháltuk, a kivonatot mostuk, szorítottuk, az oldószert elpárologtattuk, és a maradványt könnyű benzinből (for-25 ráspontja 80—100 C°) kikristályosítottük. 2'-metil-4-bifenililecetsiaVat kaptunk 108—110 C" olvadásponttal. (Talált: C 79,4; H 6,3. dsH^Ou: C 79,6; H 6,2%). Hasonló módon előállítottuk a következő ve-S0 gyületekiet is: . 2'-etil-4-báfenililecetsav, olvadáspontja 82—83 C°. (Talált: C 79,6; H 6,5. C16 Hi 6 0 2 : C 80,0; H 6,7%). 2',3'-Jdl imetil-4-bifenililecetsav, olvadáspontja S5 172—174 & (Talált: C 79,7; H 6,5. CIBHI^: C 80,0; H 6,7%. 7. példa: 40 68 g 4-bifenililmalonsav szuszpenzióját 100 ml víziben lehűtöttük, majd hozzáadtunk 96 ml 2,84 n vizes dimetilamin oldatot. A keveréket jéggel lehűtöttük, és 22 ml 3i8°/o formaldehidoldatot csepegtettünk keverés köziben hozzá. A 45 keverést szobahőmérsékleten éjjelen át folytattuk, a. keveréket leszűrtük, és a szüredéket sósavval 4 pH-ra megsavanyítottuk. A kicsapódott szilárd anyagot szűrőire vittük, 150 ml víziben szuszpendáltuk, nátronlúggal közömbö-50 sítéttük, és nitrogénatmoszféráiban éjjelen át visszafolyató hűtő alatt forraltuk. A lehűtött keveréket sósavval megsavanyítottuk, a csapadékot elkülönítettük:, és vizes etanolból kikristályosítva 2.-4'-bifeniMílafcrilsa!vat kaptunk 160 55 —182 C° olvadásponttal. (Talált: C 80,4; H 5,6. C;5 Hi 2 0 2 : C 80,3; H 5,4%). 8. példa: 258 g 4-bróim-2-metilanilin oldatát. 1,5 liter 60 benzolban hozzáadtuk 2i40 i ml n-butilnitrit oldatóhoz 1,5 liter benzolban, és a keveréket szo^ bahőmérsékletcn éjjelen át állni hagytuk, majd 12 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt hevítettük. Az oldószert elpárologtattuk, és a ma-65 radványt könnyű benzinnel extraháltuk. A ki-
