153977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilikomagnéziumalumináthidrát-gélek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. I. 25. (AE—201) Néniét Demokratikus Köztársaság-béli elsőbbsége: 1965. II. 10. Közzététel napja: 1967. IV. 22. Megjelent: 1968. II. 15. 153977 Szabadalmi osztály: 12 i 33/26 Nemzetközi osztály: C 01 b 33/26 Decimái osztályozás: 661.862.65+ 661.183.4+ 661.183.6 Feltaláló: Hoffmann Klaus oki. vegyész, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Arzneimittelwerk Dresden, Radebeul, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás szilikomagnéziumalumináthidrát- gélek előállítására A találmány tárgya eljárás egy szilikomagnéziumalumináthidrát-gél (szárazgél) előállítására. A gyomor és a duodenum savtúltengésének és az ezzel összefüggő betegség tünetek terápia- 5 jában Antacidum elnevezéssel egy sor szervetlen bázisú gyógyszer ismeretessé vált. Ezeknek a gyógyszereknek különböző hatásmechanizmusuk van. A hiperaciditás egyrészt főként adszorpciós úton csökkenthető. Ehhez olyan anya- 10 gok felelnek meg, amelyek nagy belső-felületük folytán nagy adszorpciós erőkkel, azonban csekély savkötőképességgel rendelkeznek. Ilyen anyagok a kalciumszilikát-gélek és a nátriumalumíniumszilikátok. Az Antadicum elnevezésen 15 ismert másik anyagcsoporthoz tartozó anyagok igen nagy savkötőképességgel, azonban csak csekély adszorpciós erővel rendelkeznek. Ilyen anyagok pl. a nátriumhidrogénkarbonát, magnéziumkarbonát, magnéziumoxid vagy kalcium- 20 karbonát. Ezeknek a szereknek az a lényeges hátrányuk, hogy a gyomornedvet semlegesítik, sőt alkalikus közeget, vagyis nemfiziológiás pH-értéket állítanak be a gyomorban. A pH-érték nemfiziológiás értéktartományba való eltoló- 25 dása folytán a gyomorban még nagyobb sósavtermelés indul be, amely végső fokon a betegségtüneteket fokozza („savvisszaverődés"). Az elmúlt időkben olyan készítményeket dolgoztak ki, amelyek nagy adszorpciós erejük 30 mellett lehetőleg nagy savkötőképességgel is rendelkeznek, anélkül, hogy a gyomornedv pH-értékét az alkalikus tartományba tolnák át. Ilyen készítményekhez tartoznak a magnéziumtriszilikátok és az egyszerű magnéziumalumíniumszilikátok. Ezeknek a vegyületeknek az a hátrányuk, hogy az átlagos nagy savkötőképesség ellenére a fiziológiai szempontból optimális pH-tartomány, vagyis 3—5 pH-érték, alkalmazásukkal nem tartható be, hanem inkább gyomornedvnek a semleges pont körüli értékig való pufferolása következik be. A korszerű Antacidumokkal szemben az alábbi követelményeket támasztják: Hatékonyságuk gyors és tartós legyen, savkötőképességük g-onként 150—270 ml n/10 HCl legyen, nagy adszorpciós erővel és ennek folytán antipeptikus tulajdonságokkal is rendelkezzenek, nem kívánt hashajtó, ill. obstipáló hatástól pedig mentesek legyenek. Ezekhez a vegyületekhez tartoznak a magnéziumalumíniumhidrátok, a dihidroxialumíniumnátriumkarbonát és öregedési tulajdonsága folytán korlátozott mértékben az alumíniumhidroxidgél. Mivel a tiszta alumíniumvegyületek obstipáló mellékhatással, másrészt a tiszta magnéziumvegyületek pedig erős hashajtó mellékhatással rendelkeznek, így a gyakorlatban Antacidumként azokat a vegyületeket részesítjük előnyben, amelyek mind magnéziumot, mind alumíniumot is tartalmaznak. Ennek 153977