153972. lajstromszámú szabadalom • Öntött tűzálló, MgO-ban gazdag alaktestek és eljárás előállításukra
153972 ket egyes magn-ézia-alapú döingölőmasszáfc esetéiben alkalmaznak. Ennek megfelelően a taUiálmíány eljárás tűzálló alakltestefc előállítására, amely abban áll, hogy legalább 85% MgO-tfc és adott esetben magnezit ásviánytainilag indokolt alkatrészeinek oxidjait, nevezetesen CaO-t, Fe^Oa-at és SiC^-t tartalmazó alapanyagot úgy szemcsézürik, 'hogy a kapott szemcsés massza szemcséinek eloszlása a csatolt rajz 1. ábrájának vonalkázott területérie essen, és a legnagyobb szameseátmérő legalább mintegy 2 mm legyen, majid az így kapott szemcsés masszából tűzálló masszák feldolgozására önmagáiban ismert 1—4 sú;ly% kötőanyag és megfelelő mennyiségű víz hozzáadásával önthető masszát készítünk, azt formába öntjük, tömörítjük, előszárítjuk, a formából eltávolítjuk és készre szárítjuk. Az 1. ábra a vonalkázott ABCDF területen mutatja azt a szemcseeloszlást, amelyet a találmány szerinti eijlárás értelmiében a szemcsés massza előállításakor figyelembe kell venni. Az ábra abszcisszáján a szokásos módon logaritmikus léptékben a szita-, ill. szemesaátmérőt adtuk meg mm-ekben, míg az ordinátján ,súly%-ban a szitált .anyagnak a szitán áthullott mennyiségét tüntettük fel. A kb. 0,1 mm és 0,5 mm átmérőd között viszonylag csekély mércékben emelkedő szakasz ilyen méretű szemcsék gyakorlati hiányára utal. A találmány szerinti eljárás szempontjából igen fontos, hogy a masszáiban elegendő finom rész legyen jelen, vagyis ihogy az anyagnak mintegy 20—30%-a 0,06 mm alatt tetszőleges szemcseeloszlásban legyen jelen. Ennek megfelelően az 1. ábrán az A és B pontokat nem a szemcseeloszlási -tartomány alsó haltáraként kell felfogni, minthogy a sziemcseeloszlási görbék még a 0!,06 mm alatti tartományiban is folytatódnak, azonban a szeimeseeloszlás ebben a tartományban a találmány szempontjából nem lényeges. A vonalkázott zóna felső, vagyis a legnagyob szemcse-átmérőnek megfelelő vége szintén nem döntő az egy konkrét esetihez kiválasztandó szemcseeloszlás kialakítása szempontjából.. A legnagyobb szemcseátméirő az alaktest nagyságától függ, és kisméretű alaktestek esetében legalább kb. 2 mim és általában legalább 5 mm lesz, az ABOEF szemcseelos-zilási tartománynak megfelelően. Nagyobb méretű alaktestekben a -felső szemcseihatár mintegy 10; —20 rom lehet, egyes esetekben azonban 50 mm, vagy akár 100 mm szemcseátmérők is felhasználhatók. A durva szemcséjű massza mintegy 30% mennyiségekét érhet el, az ABODE szemcseeloszMs^tartománynak megfelelően. Az alaktesteknek öntéssel való előállítása azzal a jelentős előnnyel jár, hogy lehetővé válik, ilyen extrém méretű szemcseátmérők, vagyis tulajdonképpen magnéziaszinitier^rögök (különösen ömlesztett magnéziia-rögök) felhasználása anélkül, hogy attól kellene tartani, 'hogy ezeket a rögöket az egyébként szükséges préselési vagy döngölési művelettel széttördelnénk. Különös előnyt jelent, ha a diurva szemcsék tömörek, például 5% alatti pórustérfogatot mutatnak, minthogy ilyen módon sikerül az alaktestek sűrűségét növelni. Arra is lehetőség van, 5 hogy a tömör durva szemcséket az alaktestek tűzoldalán dúsítsuk, hogy ott nagyobb sűrűséget biztosítsunk és ezáltal jobb ealenállőképesséjget alakítsunk ki. Ezt azáltal érhetjük el, hogy az alaktest öntésére használt formát fő-10 leg az alaktestek, későbbi tűzoldali határoló felületének kialakítására használjuk, és a formát az alakitest előállításakor olyan helyzetben rendezzük el, hogy az alaktest későbbi tűzoldala a formában lefelé nézzen. 15 A találmány értelmében felhasználásra kerülő massza, amelynek szemcseeloszlása az 1. ábra vonalkázott zónájának felel meg, magnéziai-alapra épül, Vagyis általában főleg szintermagnéziából áll. A találmány szerinti eljárás 20 egy előnyös foganatosítási móidja érteimélben a MgO-komponens legalább részben különösen nagy sűrűségű magnéziából, előnyösen olvasztott magnéziából áll. Ha a duirvaszeimicséket' kisebb porozitású és csekély zsugorcdású magné-25 ziából állítjuk elő, fontos, hogy az alapmassza is térfogatállandó legyen. Ezt például azáltal érhetjük él, ha az alapmasszát vasban szegény magnezitből készítjük. Kötőanyagként nátrium-nidrogén-^szulfát (Na £0 HS04 ), keserűsé ;(MgS04-7iH2 0), kieserit (Mg S04 -H2 ! 0), magnéziiumfclorid -(MgC^), kálium-kromát és hasonló anyagok jöhetnek számításba, miként ez kémiailag kötött tűzálló magnézia-téglák és döngölömasszák előállításánál 35 ismeretes. A kötőanyag mennyiségét úgy szabjuk meg, hogy szulfátos vagy szuifitos kötőanyag felhasználásakor kötőanyag nélkül szárazanyagra vonatkoztatva az SO3-, ill. SO2-tartalom mintegy 1—-2% legyen. Önthető masz-40 sza nyerése érdekében megfelelő mennyiségű vizet kell hozzáadni, amely mennyiség célszerűen a teljes száraz masszára vonatkoztatva mintegy 6—6%; e mennyisiégbe azonban a kötőanyagban levő kristályvizet is bele kell szá-45 mítani. Nagyon jól használható önthető rnaszszát kapunk például akkor, ha a megfelelő szemeseeloszlással rendelkezésre álló magnéziaszintert 1—3% MgS04 • 2H2 0-val és 5—7% vízzel elegyítjük. 50 A massza előnyösen tartalmazhat bórsavat vagy bárvegyüleiteket a kötőanyag nélküli szárazanyagra számítva mintegy 0,5% BjOs-tartalomnak 'megfelelő mennyiségben, aminek ré-55 vén a kész alaktestnek, amely küégetlen anyag, magasabb közbülső zónaszilárdságot kölcsönözhet. További adalékok, mint krómérc vagy timföld is alkalmazhatók bizonyos tulaj donágok, például dikialcium-szilikiáit^sziéteséssel szembeni 60 állékonyság, meghatározott hővezetőképesség vagy megjavult hőmérsélkletváltozás-állékonyság biztosítása céljából. Az alábbi táblázat kilenc olyan különböző massza összetételének' vegyelemzési adatait tar-65 talmazza, amely masszák a találmány szexinti 2
