153967. lajstromszámú szabadalom • Textilszálak és textilanyagok mosására és hasonló kezelésére vonatkozó eljárás és berendezés
3 A találmány jobb megértése érdekében különbséget kell tennünk az a) (mosóklözegek és a b) vegyi közegek között. Az a) közegek hatósebessége és hatékonysága nem csupán a felhasznált mosöklözeg (mennyiségétől függ, hanem összefüggésben van annak töménységével is. A b) közeg esetében, bár nagyobbfokú töménysége növeli a reakció sebességét, azonban ezzel egyidejűleg megengedhetetlen vegyi károsítást is okozhat a szálakban, így annak ilyen formában való használata nem lehetséges. A találmányt megelőzően mosóeljárásoknál a mosófolyadékban való hosszadalmas áztatás elkerülhetetlen volt, és az eljárás keveréssel vagy mechanikai művelettel volt kombinálva és ezeket a jellegzetességeket szinte valamennyi eljárásban megtaláljuk, Jegyien az ipari vagy háztartási művelet. Az elmúlt időben számos eljárást javasoltak az öblítés és egyéb kezelés számára, így nyers gyapjú mosására, mely eljárásokkal az igen sok időt. igénytbevevő áztatási folyamatot igyekeztek megrövidíteni olyan eljárások igényibevételével, melyeknél az -energia különböző formáit használták fel. Ilyen műveletek a szóró, vagy intenzív keveréssel végzett művelétek. Az említett eljárásokhoz felhasznált mosófolyadék rendszerint felületaktív anyagnak híg vizes oldata, mint szappan vagy detergens, alkálival kombinálva vagy önállóan felhasználva. Ezeknek az eljárásoknak közös jellemzője, hogy a mosőkiözeget nagy mennyiségű vízben oldják fel és így neim volt lehetőség arra, hogy a szennyeződés iméntékének vagy jellegének megfelelően gyorsan változtatni lehessen az összetételién. Ugyancsak gyakori, hogy a szóró müvelet vagy keverés következtében levegő behatolás történik a mosófolyadékba, amennyiben a közeg kellő töménységben van jelen. Ez, a levegőbehatolás szivattyú berendezésekkel kapcsolatban jelent nehézségeket, és csökkenti az energia hatékonyságát, melyet az anyaghoz ténylegesen felhasználhatnak. Egyidejűleg habosodlást is előidéz, ami további nehézségeket jelent, így pl. a mosótartályban a folyadék mélységének szabályozásánál. Megállapítást nyert, hogy amennyiben a mosóközeget szokványos nagytiterű szappanként alkalmazzák, azok a mosófolyadékok, melyek a folyadék minden 100 súlyegységére 0,01 résznél több aktív zsírsavat tartalmaznak, a fentiekben leírt nehézségeket okozhatják, amennyiben nagyobb energia behatásnak teszszük ki, a gyorsabb eljárás megvalósítása érdekében. Másrészről a mosó folyadéknak 100 súlyegység folyadékra vonatkoztatva több mint 0,O2í5 rész szappant kell tartalmaznia, ha a közeg hozzáadásával a mosó hatás lényeges megjavítását akarják elérni. Ebből következik, hogy a koncentráció növeléséve1 ! a nagy töménységű mosófolyaidék még mosása előtt babosodni fog. A találmány egyik célja ennek a velejáró hibának a kiküszöbölése, mely hasonló módon tapasztalható egyéb mosóklözegeknél is. Javasolták „nem habzó" vagy „habzásgátló" 4 mosószerek alkalmazását a folyadékiban. Ennek ellenére a legtöbb eljárásnál a mosőhatás a felüléti feszültség változáslátói függ ós ez a változás maga a folyadékot habosodásra és levegő 5 felvételőre teszi hajlamossá. Ennek megfelelően minden folyadék, mely a mosás kellő hatékonyságának biztosítására megfelelő nagy koncentrációjú közeget tartalmaz, fokozottabb mértékben hajlamossá válik a habzásra és levegő 10 elnyelésre, hasonlítva lágy vízhez, vagy lágy vízben oldott alfcáliához. Így habzásgátló szedrek; a lassú eljárások alacsony energiaszintje mellett lehetnek hatékonyak, de a nagy sebességű mosó eljárásoknál szükséges nagy energia-15 szint esetében' az elért hatás nem. elegendő, hogy 'megakadályozza a levegő behatolását, hacsak a közeget, mely viszonylag igen drága, nem adagoljuk a gazdaságosságot meghaladó mennyiségben. Ennek megfelelően a találmány 20 célkitűzéséhez tartozik, hogy ilyen speciális szerek felhasználásának szükségességlét kiküszöböljük. További célkitűzése a találmánynak, hogy a mosóközegnék az anyagba történő bevitelét 25 szabályozott módon biztosítsuk é solyan arányban, mely könnyen változtatható és így ebben a vonatkozásban további megtakarítást érhetünk el. A találmány egy jellegzetessége szerint a 30 már ismertetett, anyagok mosása, tisztítása vagy hasonló kezelése céljából az anyagot felületaktív anyag hatásának tesszük ki, melyet az eljárás egyik szakaszában alkalmazunk, majd ezt követően az eljárás egy második szakaszá-35 ban energetikai úton mosófolyadékot alkalmazunk. Ennek megfelelően a felületaktív mosóközeget alacsony energiaszint mellett és az aktív anyag koncentrációja mellett használhatjuk, ezzel szemben a mosóifolyadék alkalmazása 40 nagy energiaszint mellett történik az: aktív részek csekély koncentrációja mellett. Előnyösen a mosófolyadéknál alkalmazott energiaszintnek a felületaktív mosóközegnél felhasznált energiaszinthez viszonyított aránya 45 100:1 lehet, melyet a kezelt anyag felületegységére számított energiaegységben mérünk, míg a felületaktív anyagnak a mosóközegben való koncentrációjának aránya a .mosófolyadékban levő aktív anyaghoz viszonyítva nagyobb mint 50 50:1-hez. Ennek megfelelően az, az energiamennyiség, amellyel a felületaktív mosóközeget alkalmazzuk az anyaghoz, előnyösen kisebb legyen, mint 1,85 X10-6 joule/cm 2 , míg az az energiameny-55 nyiség, mellyel az anyagot a mosófolyadék hatásának tesszük ki, nagyobb legyen mint 200 X10-8 joule/cm 2 . A mosóközegben levő aktív anyag tisztítóhatása egyező kell legyen normál nagy titer szappan vizes oldatával, 0,2(5 és 60 5,0 súlyrósz aktív zsírsav tartaloimmal az oldat 100 részében, emellett a mosófolyadékban levő aktív anyag detergens hatása egyenértékű legyen 0,01 és előnyösen kevesebb mint 0,005 súlyrész tartalmú oldatéval az oldat 100 részére 65 számítva. Ilyen módon a mosó-folyadéknál a 2
