153953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-amino-2,4,5-trijódbenzosav-származékok előállítására
153953 3 4 kinyerjük az alkálisót, pl. valamely szerves oldószer hozzáadásával történő kicsapás útján, vagy pedig oly módon járunk el, hogy az oldatot megsavanyítjuk és az (I) általános képletű terméket szabad sav alakjában különítjük el. A kapott savat kívánt esetben sóvá alakíthatjuk ill. a kapott sóból a savat kívánt esetben felszabadíthatjuk. A kiindulóanyagként lalkalmazásra kerülő (II) általános képletű új savkloridok előállítása vagy valamely 3-acilamino-2,4,6-trijód-benzoilklorid alkilezőszerekkel, pl. valamely alkilhalogeniddel vagy dialkilszulfáttal történő alkilezése útján, vagy pedig valamely N-alkil-N-acil-2,4,i6,-trijód-benzoesav tionilkloriddal, előnyösen a rekció szempontjából közömbös szerves oldószeres közegben történő reagáltatása útján állíthatók elő. Az (I) általános képletnek megfelelő új vegyületek egy része két geometriai izomér-alakban létezik; ezek elvileg elválaszthatók egymástól. Az (I) általános képletnek megfelelő új vegyületek értékes röntgenkontrasztanyagok, amelyek különösen kolangiográfiai és kolecisztográfiai célokra alkalmazhatók előnyösen; e vegyületek egy része orális, más része pedig intravénás beadás útján kerülhet alkalmazásra. Az orális beadásra szánt vegyületek sorában olyanok találhatók, amelyek beadásuk után igen rövid idő alatt már lehetővé teszik röntgenkép felvételét az epehólyagról és így kitűnően alkalmazhatók gyors kolecisztográfiai szerekként. Különös előnyük, hogy igen nagy maximális koncentrációban halmozódnak fel az epében és igen előnyös az epe és a vizelet közötti kiválasztási arányuk, így tehát az epehólyag gyors és igen jó röntgenfényképezését teszik lehetővé. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: 18,45 g 3-N-allil-N-acetil-2,4,6-trijód-benzoilkloridot 30 ml kloroformban oldunk és 8 g béta-aminopropionsav-etilésztert adunk az oldathoz. A reakció ellanyhulása után a reakcióelegyet még 1 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd lehűtjük és az oldatot kloroformmal hígítjuk. Híg sósavval, majd vízzel, azután nátriumhidrogénkarbonátoldattal és végül ismét vízzel történő mosás után a kloroformos oldatot szárítjuk és bepároljuk. A bepárlási maradékot etanolban oldjuk, majd 50 ml n-nátriumhidroxidoldatot adunk hozzá és 10 percig forraljuk. Az így kapott alkalikus oldatot azután vízzel hígítjuk, aktívszénnel szűrjük és sósavval 1 pH-értékre savanyítjuk, amikoris kiválik a nyers sav, amelyet azután etilacetátból átkristályosítunk. Ily módon 13,5 g N^(3-N'-acetil-N'-allilamino-2,4,6-trijód-benzoil)-béta-aminopropionsavat kapunk (az elméleti hozam 67,5%-a), amely 187—193 C°-on olvad. 2. példa: 23,56 g 3^N-metil-N-acetil-2,4,6-trijód-benzoilkloridot 60 ml tiszta kloroformban oldunk és az oldathoz 15,3 g N-alfa'-furanometil-béta-amino-propionsav-metilésztert (előállítva alfa-furanometilamin akrilsav-metilészterrel való reagáltatása útján) adunk az oldathoz. A reakció ellanyhulása után a reakcióelegyet 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután 200 ml kloroformot adunk a lehűlt reakcióelegyhez és híg sósavval, majd vízzel, azután nátriumhidrogénkarbonátoldattal, majd végül ismét vízzel mossuk. Szárítás után a kloroformot elpárologtatjuk és a 'bepárlási maradékot metanolos nátriumhidroxidoldat feleslegével való kezelés útján elszappanosítjuk. Az elszappanosítási oldat megsavanyításakor kiválik a nyers sav, ezt etilacetátból átkristályosítjuk. Ily módon 24,1 g N-(3-!N'-acetilJ N'-metilamino-2,4,6-trijőd-beinzoil)-N-alfa'"furanornetil-béta-aminopropionsavat (az elméleti hozam 86%-a) kapunk, amely 150—156 C°-on olvad. A fenti eljárások során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő savklorid az alábbi módon állítható elő: 57,5 g N-acetilammo-2,4,6-trijód-foenzoilkloridot 500 ml dioxánban oldunk, az oldathoz 26 g dirnetilszulfátot adunk, majd 5 C° hőmérsékleten 30 perc alatt hozzácsepegtetünk 100 ml 4 n nátriumhidroxidoldatot. A kapott emulziót szobahőfokon még 30 percig keverjük, majd beleöntjük 800 ml éterbe, amikoris két réteg képződik. A felső réteget elkülönítjük, nátriumhidrogénkarbonátoldattal kirázzuk és vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk. Az oldatot azután részlegesen bepároljuk, amikoris kikristályosodik a 3-N-rnetil-N-acetilamino-2,4,6-trijód-benzoilklorid, amely 183— 190 C°-on olvad. Acetonból történő átkristályosítás után 186—192 C°-on olvadó terméket kapunk. A fent leírthoz hasonló módon állíthatók elő az alább felsorolt további savkloridok is: 3-N-acetil-N-allilamino-2,4,6-trijód-benzoil-klorid, op. 124—126 C°; 3-N-acetil-N-metilamino-2,4,6-trijód-benzoilklorid, op. 186—190 C°; 3-N-propioml-N-metilamino-2,4,6-trijód-benzoilklorid, op. 158—166 C°. Az 1. és 2. példában leírthoz hasonló módon állíthatók elő a megfelelő kiindulóanyagokból az alább felsorolt további hasonló vegyületek is: N-(3-N'-acetil-N'-metilamino-2,4,6-trijód-benzoil)-aminoecetsav, op. 250—256 C°; N-(3-N'-acetil-N'-metilamino-2,4,6-trijód-benzoil)-N-allilaminoecetsav, op. 190—195 C°; N-(3-N'-acetil-N'-metilamino-2,4,6-trijód-ben-10 3 5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2