153930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új indol-származékok előállítására

153930 4 indolszármazekokat, ha valamely a csatolt rajz II. általános képletének megfelelő fenilhidrazont — e képletben X, Y, és Rx jelentése az előbbivel azonos, mimeilett X előnyösen mvagy p-helyzetben ált — savas kondenzálószerrel kezelünk. Egyes I. képletű vegyületek átalakíthatók másmilyen I. képletű vegyületekké. így pl. olyan I. képletű vegyületekből, melyekben Y hidrogénatomot, Rx rövidszénláncú alkilesoportot jelent (ezek megfelelnek a csatolt rajz III. képletének, amelyben X jelentése megegyezik az előbbivel, IV pedig rövidszénláncú alkilgyököt jelent) valamely IV. általános képletű vegyület reakcióképes észterével — ebben a képletben Z és R2 jelentése megegyezik az előbbivel — alkalikus kondenzálószer jelenlétében végzett reakció útján az I. általános képletnek megfelelő, Y helyén azonban R2 — CH — csoportot tartalmazó vegyületeket Z lehet előállítani. A III. képletnek megfelelő vegyületeket pedig úgy állítjuk elő, hogy olyan I. képletű vegyületekből, melyekben Y hidrogént, Rí pedig benzilgyököt jelent (vagyis 3-benzil-2,3,4,5- tetrahidro- 1H- azepino[4,5-b] indol -származékokból) ismert módon eltávolítjuk a benzilcsoportot pl. katalitikusan aktivált hidrogénnel, majd az így kapott 2,3,4,5-tetrahidro- 1H- azepino[4,5-b] indol-származékot valamely rövidszénláncú .alkanol reakcióképes észterével reagáltatjuk savlekötőszer jelenlétében, vagy pedig rövidszénláncú aldehiddel kezeljük redukáló körülmények között. Az olyan I. általános képletű vegyületek, melyekben Y nem hidrogénatom, ugyanakkor Rj. hidrogénatomot jelent, ugyancsak átalakíthatók más I. képletű vegyületekké, ha ezeket valamely rövidszéniáncú alkanol reakcióképes észterével reagáltatjuk savlekötőszer jelenlétében, vagy rövidszénláncú aldehiddel reagáltatjuk redukáló körülmények között. Kondenzálószerként az E. Fischer indolszintézisnél szokásos Lewis-féle savak használhatók, így pl. etanolos sósav, híg vizes kénsavoldat, polifoszforsav, hangyasav, továbbá cinkklorid, vagy bórtrifluorid-éterát jégecetben. A gyűrűzáródás hőmérsékleti tartománya a szobahőmérséklettől a forrási hőmérsékletig terjed a kondenzálószertől és a közegtől függően. A II. általános képletű fenilhidrazonokat célszerűen az V. általános képletű fenilhidrazinokból és a VI. általános képletű hexahidro-4H- azepin -4- on származékokból, vagy ezek sóiból közvetlenül a gyűrűzáródás előtt in situ állítjuk elő — e képletekben X, Y, és IV jelentése az előbbivel azonos — éspedig vagy a kondenzálószer hozzávezetése előtt, a komponenseknek megfelelően megválasztott reakcióközegben történő melegítése útján, vagy a kondenzálószer jelenlétében. Az utóbbi esetben a gyűrűzáródási reakció azonnal, esetleg enyhe mlegítés hatására végbemegy. A II. általános képletű fenilhidrazon-nszármazékok izolálása olyan esetekben tarthat megkülönböztetett érdeklődésre számot, ha a fenilhidrazon képződési reakciót egyes fenilhidrazinok illetve hexahidro- 4H- azepin-4-onok elválasztására is felhasználjuk, magától értetődően ilyen vegyületek előállítására szolgáló reakcióelegyekből kiindulva. Az V. és VI. képletű vegyületek ismertek és analóg módszerekkel előállíthatók. Egy további módszer értelmében az I. képletű vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy valamely VII. általános képletű szubsztituált hidrazinszármazékot— e képletben X, Z és R2 jelentése az előbbivel azonos — valamely VIII. általános képletű hexahidro- 4H- azepin-4-on-ketállal — e képletben RÍ" hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkilgyököt jelent — kondenzáltatjuk savas-vizes közegben. Ez az eljárás különösen előnyös akkor, ha a VII. képletű azepinon^származék nem stabil, pl. ha Rj" hidrogénatom. A ketalizáló csoportok előnyösen rövidszénláncú geminális dialkoxi-csoportok, mint pl. geminális dimetoxi- vagy geminális dietoxi-csoportok illetve ciklikus csoportok, mint pl. etiléndioxi- vagy propiléndioxi-csoportok lehetnek. Az R2

— CH — csoportot a III. képletű Z vegyületekbe pl. úgy vezetjük be, hogy az utóbbit valamely alkalikus kondenzálószer segítségével alkálifém származékká alakítjuk át, és ezt valamilyen, adott esetben a Z és R2 szubsztituensek jelentésének megfelelően helyettesített benziihalogeniddel vagy p-toluolszulfosav-benzilészterrel reagáltatjuk. Alkalikus kondenzálószerként ebben az esetben pl. nátriumhidridet, vagy naftáimból és nátriumból tetrahidrofuránban in situ képezhető nátriumvegyületet, vagy cseppfolyós ammóniában oldott nátriumot használhatunk. Végezetül lehetséges az I. általános képletű definíciójának j hatálya alá eső IX. általános képletű vegyületeket alkilezési reakcióval oly I. képletű vegyületekké átalakítani, melyekben Rx nem jelenthet hidrogénatomot. A IX. képletben X, Z és R2 jelentése az előbbiekkel azonos, az alkilezési reakciót pedig valamely rövidszénláncú alkanol reakcióképes észterével savlekötőszer jelenlétében, vagy rövidszénláncú aldehiddel redukáló körülmények között valósítjuk meg. A rövidszénláncú alkanolok reakcióképes észterei pl. halogenidek, kénsavészterek, arilszulfonsavészterek különösen . p-toluolszulfonsavészterek lehetnek. A reakciót káliumkarbonát mint savlekötőszer jelenlétében, előnyösen káliumjodid hozzátéttel iners szerves oldószerben, pl. acetonban vagy butanonban valósítjuk meg. Rövidszénláncú aldehidként főleg a formaldehid, valamint az acetaldehid és a propionaldehid használható, valamely komplex fémhidrid pl. litiumalumíniumhidrid vagy nát-10 15 20 25 m S5 40 45 50 55 60 2