153930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új indol-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI, HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. XII. 02. (GE—574) Svájci elsőbbsége: 1964. XII. 03. Közzététel napja: 1967. III. 22. Megjelent: 1968. I. 15. 153930 Szabadalmi osztály: 12 p 6—10 Nemzetközt osztály: C 07 (4, Deciméi osztályozás: Feltalálók: Dr. Rentier Ulrich vegyész, Riehen, Svájc Tulajdonos: J. R. Geigy A. G. cég, Basel, Svájc Eljárás új intíol-származékok előállítására A találmány tárgya: eljárás a csatolt rajz I. általános képletének megfelelő, gyógyászatilag értékes tulajdonságokkal rendelkező, új indolszármazékok, valamint szerves és szervetlen savakkal képezett addiciós sóik előállítására. Az I. általános képletben X hidrogénatomot, halogénatomot (35 rendszámig), rövidszénláncú alkil- vagy alkoxigyököt; Rí hidrogénatomot, rövidszénláncú alkil- vagy benzilgyököt; Y hidrogénatomot vagy R2

— CH — képletű csoportot; ! Z utóbbiban Z fenilgyököt, amely adott esetben egy vagy több az X definiciójának megfelelő helyettesítőt hordozhat, illetve piridil-gyököt; R2 hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkilgyököt jelent. Az I. általános képletű vegyületekben X pl. higdrogénatom, metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil-, t-butil-, metoxi-, etoxi-, n-propoxi-, izopropoxi- vagy n-butoxigyök, illetve fluor-, klór- vagy brómatom lehet. Z 10 15 20 25 30 jelenthet pl. fenil-, fluorfenil-, klórfenil-, brómfenil-, metilfenil-, etilfenil-, izopropilfenil-, dimetilfenil-, metoxifenil-, etoxifenil-, npropoxifenil-, izopropoxifenil-, dimetoxifenil-, továbbá 2-piridil-, 3-piridil- vagy 4-piridil-csoportot. Rx

pl. hidrogénatomot, metil-, etil-, n-propil- vagy benzilcsoportot képviselhet, míg Rg előnyösen hidrogénatomot vagy metilcsoportot jelent. Indolszármazékok előállítására leginkább E. Fischer módszerét alkalmazzák, melynek során adott esetben helyettesített fenilhidrazinból és a legkülönbözőbb aldehidekből és ketonokból fenilhidrazinokat készítenek és ezekből állítják elő gyűrűzárással a szóbanforgó vegyületeket. Ha a kiindulási anyagként szolgáló fenílhidrazon valamely aszimmetrikus felépítésű aszimmetria foka nem túl nagy, akkor izomérek elegye keletkezik, ami ennek a módszernek a hátránya. Ez kitűnik pl. B. Robinson cikkéből (Chem. Reviews 63, 337—402, különösen 387—388.). Az itt összefoglalt irodalmi adatok alapján azt lehetett várni, hogy az N- szubsztituált hexahidro-4H- azepin-4-on — fenilhidrazinok ciklizálásakor izomérek elegye keletkezik. Ezzel szemben, meglepő módon azt találtuk, hogy jó kitermeléssel egységes reakciótermék formájában kaphatjuk az I. általános képletű 153930