153905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amin előállítására
153905 önmagáiban ismert módszerekikéi állíthatjuk elő. A jelen találmány alkalmi köre kiterjed az olyan új vegyületeknek tekinthető kiindulóanyagokra is, amelyek a végtermékhez hasonló hatást fejtenek ki a vérkeringésre és ennek megfelelően önmagukban is gyógyszerként alkalmazhatók. Ilyen kiindulóanyagok közé főként azokat soroljuk, amelyek már az l-(o-pro. pargiioxi-fenoxi)-a-izic! propilammo-propánvázat tartalmazzák. Ilyen kiindulóanyagókként a 2-oxo-vegyületet, vagy a nitrogénatomon és/vagy a 2~hidroxi-esöporton acilezett származékokat említjük* meg. A 2-oxo-vegyületet pl. úgy állítjuk elő, hogy a (6a) és (6b) vegyületeket egymással reagáltatjuk. A (6a), ill. (6b) képletű vegyületben Xt és Yi adott esetben lehasítható gyököt hordozó, amino-csoportot kialakító reakcióképes csoportok és adott esetben a lehasítható gyököt szokásos módon lehasítjuk. így pl. az Xi és Yi gyökök: egyike lehet reakcióképesen észterezett hidroxil-csoport, mint pl. a fentiekben említett csoportok, míg a másik csoport nem szubsztituált vagy pedig hidrolízissel lehasítható gyökkel szubsztituált amino-csoport. A fenti reakciót előnyösen valamely bázisos kondenzálószer jelenléteben végezzük. A 2-oxo-vegyület előállítható továbbá olymódon is, hogy o-propargiloxi-'fenolt, vagy annak valamelyik íémsóját, adott esetben a nitrogénatomon hidrolitikusan lehasítható gyököt hordozó l-hidroxi-2-oxo-3-izo'propilamino-prO'pán reakcióképes észterével, főként halogenidjével reagáltatunk és adott esetben a lehasítható gyököt szokásos módon lehasítjuk. A nitrogénatomon és/vagy a 2-hidroxi-csoporton lehasítható gyököt tartalmazó, találmány szerinti vegyületeket úgy állíthatunk elő, hogy pl. a (7a) vagy (7b) általános képletű vegyületeket a (6b) általános képletű vegyületekkel reagáltatjuk, mimellett a (7a) általán«TM bápletű vegyület (6b) vegyülettel való reakciójánál X? hidrogént vagy valamely hidrolízissel lehasítható gyököt jelent, míg az Xi és Yt szubsztituensek egyike reakciókepesen észterezett hidroxil-csoportot, a másik pedig olyan amino-csoportot jelent, amely adott esetben valamely lehasítható gyökkel szubszrtituálva van. A (7b) és (6b) vegyületek kondenzációjánál Yi adott esetben lehasítható gyököt tartalmazó amino-csoportot jelent. A nitrogénatamon és/vagy a 2-hidroxi-csoporton szubsztituált fenti vegyületeket olymódon is előállíthatjuk, hogy az o-propargíloxi-feno'h vagy annak sóját valamely (8a) vagy (8b) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk, mimellett a fenti képletben X reakciókepesen észterezett hidroxil-esóportot, míg X2 ésY 2 ' szubsztituensek egyike valamely hidrolízissel lehasítható gyököt, míg a másik adott esetben hidrogént jelenthet, A nitrogénatomon és/vagy a 2-hidroxil-csoportón szubsztituált fenti vegyületek előállítására szolgáló harmadik lehetőség abban áll, hogy a (9) általános képletű vegyületbe, amely képletben X2 és X 2 ' hidrogén vagy egyikük valamely hidrolízissel lehasítható gyök, míg a másik hidrogénatom, egy vagy több lehasítható gyököt a szokásos módon, pl. acilezéssel bevi-5 szünk. A (10) általános képletű, hidrolízissel lehasítható gyököt tartalmazó vegyületeket, amely képletben X' karbonil-csoportot jelent, úgy állithatunk elő, hogy az 1-amino vagy 1-izcpropil-10 amino-2-hidroxi-i3-(o-propargiloxi-ífeLnexi)-propánt a szénsav valamelyik reakcióképes di-«zármazáfcával, pl. szénsavdiászterrel, szénsavhaloge-TÚdészterrel vaigy sziénsavdi'halpgeniddel, főként foszgénnel reagáltatjuk. A (10) általános kép-15 létű vegyületeket a (11) általános képletű vegyületekből gyűrűzárás útján is előállíthatjuk, mimellett a (11) képletben Y' az —NE'COOH képletű karboxianikio-csoport reakcióképes származéka, a karboxiamino gyökben szereplő R' 20 pedig hidrogént vagy izopropil-csoportot jelent. A reakcióképes származékok közé tartoznak pl. az észterek, pl. alkil- vagy fenilészter, a halogenidek, mint kloridok vagy bromidok, az amidok,. mint difenilamidok vagy pl. az —N=C=0 25 vagy —'NR'COOR" képletű anhidridek, mely képletben R' a fenti jelentéssel rendelkezik, míg R"acil-csoportet, főként valamely karbonsav acil-csoportját jelenti. A nitrogénatom nem szubsztituált termékekbe az izopropil-csoportot S0 ismert módon úgy visszük be, hogy pl. a vegyület nátriumsóját az izopropanol valamely reakcióklépes észterével reagáltatjuk. Olyan (10) általános képletű vegyületeket, amelyékben X' alkilidén-csoportot jelent, úgy £5 állítunk elő, hogy pl. az 1-amino- vagy 1-izopropilamino"2^hidíroxi-3-i(o^pa, opargiloxi-fenoxi)propánt valamely aldelhiddel vagy ketonnal reagáltatjuk, ill. a 3-i(o-propargil'Oxi-fenoxi)-l,2-epoxi-propánt vagy S-ío-propargiloxi-fenoxi)-40 -1,2-dihidroxi-propánt valamilyen aldehiddel vagy ketonnal és ammóniával vagy izopropilaminnal visszük reakcióba. A fenti módon előállított, nitrogénatomon nem szubsztituált termékbe az izopropil-csoportot utólagosan úgy 45 visszük be, hogy pl. a termékeket az izopropanol valamely reakcióképes észterével reagáltatjuk. A (10) általános képletű vegyületeket végül olymódon is előállíthatjuk, hogy az o-propargil-50 oxi-fenolt vagy valamely fémsóját a (12) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk, mimellett a fenti képletben X' karbonil- vagy alkilidén-csoportot, míg X valamely reakciókepesen észterezett hidroxil-csóportot jelent. 55 A találmány szerinti vegyületek előállítását az alábbi kiviteli példáik kapcsán részletesebben ismertetjük: 1. példa 60 15 g 3-(o-propargiloxi-fenoxi)-<l,2-epoxi-propán és 15 g izopropilamin 20 ml etanolban képzett oldatát 4 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A reakcióeiegyet vákuumban 65 bepároljufc és a maradékot 2n sósavban oldjuk,
