153891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9,9-dioxo-fentiazinok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. I. 05. (AE—199) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1965. V. 21. Közzététel napja: 1967. III. 22. Megjelent: 1968. I. 15. 153891 Ss-abadalmi osztály: 12 p 1—5 Nemzetközi osztály; c m d,s Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Wunderlich Helmut vegyész. Dresden, Stark Andreas oki. vegyész, Radebeul, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Arzneimittelwerk Dresden cég, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás 9,9-dioxo-fentiazinok előállítására A találmány a csatolt rajz szerinti (1) általános képletű 9,9-dioxo-fentiazinok előállítására szolgáló eljárás; e képletben X hidrogénvagy halogénatomot, alkil- vagy acilcsoportot jelenthet. A 9,9-dioxo-fentiazinok értékes farmakológiai tulajdonságokat, elsősorban parazita- ill. rovarellenes hatást mutató vegyületek, emellett fontos közbenső termékek további értékes vegyületek, elsősorban fontos gyógyszerek előállítására. Ismeretesek már eljárások a 9,9-dioxo-fentiazinok előállítására. így többek között Gilmann és Nelson, J. Am. Chem. Soc. 755, 5422—5425 (1953) magát a 9,9-dioxo-fentiazint, H. Kano, Pharm. Bull. (Tokyo) 5. 389—393 (1957) a 3~klór-9,9-dioxo-íentiazint, Bourgnin, Helv. Chim. Acta 42, 259 sk. (1959) és Smith, •J. Org. Chem. 16, 415 sk. (1957) a 3-bróm-9,9--dioxo-fentiazint és Yale J. Am. Chem. Soc. 79. 4375 sk. (1957) a 3-trifluormetil-9,9-dioxo-iéntiazint ill. ezek előállítását ismertetik. E vegyületek előállítása a 10-helyzetben előzetesen acilezett fentiaziii-származékokból történik, a kénatom savas közegben, hidrogénperoxiddal, krómtrioxiddal, káliumpermanganáttal vagy hasonló oxidálőszerekkel történő oxidálása útján. Az így kapott 10-acil-9,9-dioxo-fentiazinokat azután hidrolízissel kell dezacilezni, hogy a kívánt 9,9-dioxo-ientiazinokhoz jussunk. Ha ezt a védő N-acilezést elhagyjuk, akkor a savas közegben lefolytatott oxidáció igen erő-5 sen színezett reakciótermékek képződéséhez vezet, amelynek sorában a Kehrmann, Ber, d. dtsch. Chem. Ges. 48, 318 sk. (1915) által leírt (II) képletű fentiazon és (III) képletű fentiazóniumsók szerepelnek, míg alkalikus közegben 10 lefolytatott oxidáció esetén 9-szulfoxidok, 2--hidroxi-fentiazinok, sőt tionolok is képződnek. Előzetes N-aciiezés esetén a íentiazonium-képződés és a szemikinoid-vegyületek kialakulása a 10-helyzetű hidrogénatom hiánya követ-15 keztében nem következhet be és így ilyen esetben csakis N-acil-9,9-dioxo-fentiazinokat kapunk. Az ezáltal szükségessé váló két további reakciólépés azonban számottevő hátrányt jelent a 9,9-dioxo-fentiazinok eddigi előáliítás-20 módjai esetében. A savas közegben történő oxidációs eljárásokon kívül leírták már a fentiazin alkálihidroxid jelenlétében történő 'oxidálását is, amelynek során állítólag 9.9-dioxo-fentiazin képződik ter-9j5 mákként (Comp. rend. Acad. Bulgare Sei. 11485—8 [1958]; Chem. Abstr. 54, 1526 e [I960]). Az e közleményben közölt olvadáspont-értékből azonban kitűnik, hogy a megadott olvadáspont-érték a fentiazin 9-szulfoxid olvadáshő pontjával azonos. A közlemény szerinti módon 153891