153879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pteridinszármazékok előállítására
5 153879 6 tolják a trombotitaagglutinációt. Nagyion jó hatásosságuk mellett a találmány szerint előállítható vegyületek toxicitása igen csekély. Ennélfogva terápiai alkalmazhatóságuk igen széles, és az eltűrhetőségük nagyon jó. Különösen hatásosak a következő vegyületek: 4-diizopropanolammo-2,7-dimorfo:lino-6-ifeni]-pteridin 4-etanolisopropanolamino^2,7-dimorfolino^6--fenil-pteridm 4-(2',3'-dihidro[xipropil-metilamino)-2,7-dimo!rfolinio-6-fenil-pteridin 4-etanolpropanolamino-2,7-dimorfolino^6-fenil-pteridin 4-(2, y 3'-di i hidDOixipropil-etiliarnino)-2,7-dimorfolino-6-fenil-pteridin 4-etiletanolamin:o-2,7-dimorfolino-6-fenil-pteridin 4^diizopropanolamino-2;7-dimorfolino^6->;(p-tolil)-pteridin 4^(2',3'-dihidroxipnopil-benzilamino)-2,,7-dimorfolino^6-fenil^pteridin 4-dietanola:mino"2,7-*(2' ,i6'-dimetilmorfolino) -8--fenil-pteridin 4-metiletianolamino-2,7-dimoirfoli:nio-6-fenil-pteridin Az alábbi példák közelebbről megvilágítják a találmányt, 1. példa: a) 2,4,7-Triklór^6-fenil-pteridinne, k vagy 2,7--diklór-4-j ód-6-fenil-pteridinnek: hűtés közben dioxánban diizopropanolaminnal végrehajtott reakciója útján kapott 8,2 g (0,:0i2 mól) 2,7-diklóiM-diizoppopanolamino-6-fenil-pteridint (op. 106—187 C°) vagy a fentemlített 2,7-diklór•-vegyületből dioxánban szobahőmérsékleten morfolinnal való .1 órai reagáltatás útján kapott 9,2 g (0,02 mól) 7-klór-4-diizopropanolamino-2-morfolino-8-fenil-pteridint (op. 191— 19ö C°) 25 ml morfolinnal 30 percig visszafolyató hűtő alatt melegítünk. A még forró sötétszínű oldatot kib. 500 ml vízbe öntjük, mire a reakciótermék narancsszínű csapadékként kiválik. Némi állás után leszivatjuk, vízzel mossuk, és megszárítíjiuk. Hozam: 9,8 g (az elméleti 96%-a). A terméket 0,1 n sósavas oldattal 2 n ammóniával való kicsapás útján megtisztítjuk, és metanolból átkristályosítjuk. Az így kapott 4-diizopl ropana]amino'-2,7-dimio | rfolinoi-6-fe!nil-pteridin 193—195 C°-on olvad. b) Az l/a. példában leírt módon előállított 7,3 g (0,02 mól) 4-etiletanO:lamino-2,7-diklór-6--fenil-pteridint (op. 158—159 C°) vagy 8,3 g (0,02 mól) 4-etiletanolamino'-7-kló:r-2-morfolino-6-fenil-ptieiridmt (op. 199—200 C'°) 20 ml morfolinnal 20 percig visszafolyató hűtő alatt hevítjük. A terméket az: l/a. példában leírt módon feldolgozzuk. Hozam: 9,1 g (az elméletinek 98%-<a)- Metanolból való egyszeri átkristályoisítás és 0,1 n sósavas oldatból 2 n ammóniával való egyszeri lecsapás után a 4-etiletanolamino-2,7-dimorfolino-8-fenil-pteridin 187—189 C°-on 5 olvad. c) 4-etanolizopropanoiamino-2,7-diklór-8-fenil-pteridinnek (op. 196—198 C'°) vagy 4-etanolizopropanolamino-7-klór- 2-morfolino-6- fenil-10 -pteridinnek (op. 194—196 C°) morfolinnal való analóg reagáltatása útján a, 4-etanolizopropanolamino-2,7-idimorfolino-6-fenil-pteridin is előállítható. Op. 237—239 C°. Hozam: az elméletinek 95%-a. 15 2. példa: 4,7-Diklór-2-metiltio-6-fenil-pteridinnek hűtés közben dioxánban etiletanolaiminnal való rea-20 gáltatása útján kapott 3,8 g (0,01 mól) 4-etil-etanolam,ino^7-klór-'2-metiltio-6-fenil-pteridint (op. 145—147 C°) vagy a fentemlített 7-klóir-vegyületnek morfolinnal való rövid hevítése útján kapott 4,3 g (0,01 mól) 4-etiletaniolamino-25 -2-metiltio-7-morfolino-l 6-fenil-pteridint (op. 150—152 C°) kevés rézszulfát jelenlétében 20 ml morfolinnal 2 óra hosszat kb. 200 C°-on zárt csőben hevítünk. A kapott sötétszínű oldatot kb. 400 ml víz'be öntve a reakciótermék sö-30 tét narancsszínű csapadék: alakjában kiválik. A terméket 0,1 n sósavas oldatból 2 n ammóniával kicsapjuk. Hozam: 3,1 g (az elméletinek 66%^a). Metanolból átkristályosítva és 0,1 n sósavas aldatből ismét kicsapva a 4-etiletar...ol-35 ammo'-!2,7-dimorfolino"6-fenil-pteridin 187—] 39 C°-on olvad. 3. példa: 40 a) 4-Etiltio-2,7-diklór-6-fenil-pteridinből miorfolinnal visszafolyató hűtő alatt való rövid hevítéssel kapott 2,1 g (0,005 mól) 4-etiltio-2,7--dimorfolino^ß-fenil-pteridint i(op. 244—246 C°) 20 ml etiletanolaminnal etiletanolamin-hidro-45 klorid jelenlétében kb. 15 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt hevítünk. Ezután a fölös amint vákuumban nagyrészt ledesztillájuk, és a maradványt 200 ml vízben felvesszük, mire a 4i-etiletanolamino^2,7-dimorfolmo-6-fenil-pte-50 ridin kiválik. A terméket tisztítás, céljából etilénklorid és ciklohexán 2:1 arányú elegyéből átkristályosítjuk, és 0,1 n sósavas oldatból 2 n ammóniával kicsapjuk. Hozam: 0,9 g (38%-a az elméletinek). A vegyület azonos a 2. példa sze-55 rint kapott vegyülettel; hasonló módon elő lehetne állítani 4-etoxi-2,7-dimorfolino-6-fenil-pteridinből is. b) A 4-etílel tanolaminoi-2,7-dimorfolino-8-í a-60 nil-pteridint (op. 186—188 C°) az a) alatt a 4--etiltio'-vegyület reagáltatására leírt eljárással teljesen analóg módon szintén a 2,7-dimorfolino-4-feniltio-6-fenil-pteiridinnek (op. 229—281 C°) és a 4-!bel nzilti'0-2,7-dimorfolino^6^fenil-pte-65 ridinnek etiletanolaminnal visszafolyató hűtő 3
