153871. lajstromszámú szabadalom • Vulkaniálási eljárás

7. kialakított futósávok alkalmazását, melyeknél szükségszerűen a középrész és a vállrészek kö­zött hosszkülönbségek nem hozhatók létre, ki­zárja. A találmány célja a laposan elővulkanizált, ül. vulkanizált futósávoknak futófelület felújí­tásokhoz való felhasználási területét a sarok­rész körül egészen a vállrészekig kiterjeszteni. A találmány szerinti eljárásnál e célra meg­hosszabbított oldalakkal kiképzett lapos futó­sávokat keresztirányban ívelt formában vulka­nizálunk, amelyeknél a középrész és az élek közötti hosszkülönbségeket kiegyenlítjük. Ezt a feladatot egyszer azzal végezhetjük el, hogy a futósávnak felfektetésre kerülő középrészét, amely középrész a kerékabroncs legnagyobb ke­rületére fekszik fel, meghosszabbíthatóan ala­kítjuk ki, ezzel szemben a futósáv oldalrészeit, amelyek jobbára oldalt levő abroncskerületek­hez feküsznek föl, hosszukban változatlanul tartjuk. Másrészt a hosszúsági eltérésekhez való alkalmazkodást a középrész hosszának válto­zatlan értéken tartásával és az oldalrészek ke­rületének felfektetéskor létrehozott kisebbíté­sével hozzuk létre. Lehetséges az is, hogy a hosszkülönbség kiegyenlítése két módjának kombinációját alkalmazzuk. A találmány azt javasolja, hogy a közép- és szélrészek közötti hosszkülönbségeket ráncok beformálásával képezzük, amelyek a sáv köze­péhez viszonyítva keresztben vagy ehhez ferdén az oldalak felé csökkenő mérettel vannak ki­képezve. Ezeket a ráncokat úgy számítjuk, hogy amikor a futósávok fölfeküsznek az íves kerékabroncsra, az abroncs középrésze és az abroncs oldalai közötti kerületi különbségek kigyenlítődnek, úgyhogy maga a profil feszült­ségmentesen fekszik föl az abroncsra. Ezek a ráncok a profilalapban vannak elren­dezve és mind fölfelé a profilok közötti köz­benső térbe, mind lefelé a profilalapok mélye­déseként kialakíthatók. Hasonló célokból előállíthatók egyenes futó­sávok, amelyeknél az élektől a középrész irá­nyában kifutó ékalakú kimunkálások vannak, amelyek felrakott futósávoknál zárulnak, illetve amelyek kötőanyaggal tölthetők ki. A kinyúlási lehetőség továbbá a profilokba is beépíthető, amely esetben a profilba alulról egy vagy több helyen bevágásokat vagy kimun­kálásokat képezünk és a profilláb alakját a létrejövő alakváltozásnak célszerűen képezzük ki. Felrakás folyamán a bevágás, a bevágások, illetve a kimunkálások kinyílnak és a kerületi különbségeket kigyenlítik. A kötőanyag úgy számítható ki, hogy ez a ki­nyúlás következtében létrejövő ékalakú tereket kitölthesse. Annak érdekében, hogy az anyag az így előálló terekbe kifogástalanul befoly­hasson, a profilokhoz olyan kötőlyukakat képe­zünk ki, hogy a levegő túlnyomás vagy atmosz­féránál kisebb nyomás esetén el tudjon tá­vozni. A futósávok fölfektetése az abroncs közép­részének feszítésével vagy az oldalélek össze-8 nyomásával jöhet létre, vagy olyan nyomó­henger alkalmazásával, aminek előnyösen meg­felelő ellenprofilja van. Ezeket az eljárásokat kombinálva is alkalmazhatjuk. Ennek érdeké-5 ben, hogy a profilt ismételten kifogástalanul létre tudjuk hozni, a nyomóhengert a futósáv hosszának megfelelően a hozzátartozó sugárra állítjuk be. Az abroncs középpontjának irányá­ban elállíthatóan erősítjük fel. A profilos 10 nyomóhengerek a profiloknak megfelelően ki­cserélhetők. A 16—21. ábrákon az 1 számmal az abron­csot, 2 számmal a futósávot jelöltük. Mint a 16. ábrából látható, a középrész kerülete az a 15 pontban (Ra sugár) nagyobb mint az ettől ol­dalt levő b és c pontokban levő Rb és Re suga­rak. Ezeket a különbségeket a találmány sze­rint, amelynél a futósávokat egyenes, ívelt vég­telen szalag alakjában állítjuk elő, felhelyezés-20 kor vagy a középső kerület meghosszabbításá­val, vagy az oldalsó kerületek rövidítésével, vagy e kettő kombinációjával egyenlítjük ki. A 17. ábra szerint pl. a 2 futósávokban a 30 profilok között vagy 31 profilalap-mélyedés-25 ként, vagy a profilok közötti 32 kiemelkedés­ként képezzük ki a ráncokat. Ezek a ráncok felrakáskor kinyúlnak, mint a 30a és 30b pro­fil közötti hosszokon és ezáltal megnyúlik a futósáv középrésze is. Ha a középrész hosszát £0 meg kell tartani, akkor a szélektől a közép­rész felé ékalakban futó 33 kivágásokat lehet a profilokban kiképezni, amelyek felrakáskor zá­rulnak és az oldalsó kerületek megkisebbednek, mint ez a 18. ábrán a 34 és 35 profilokban 25 látható. Másrészt a középsáv a profilokban 36 bevá­gásokkal látható el. Ezek a bevágások felra­kásnál kinyílnak és meghosszabbítják a futó­sáv középső részét. Hogy fölhelyezett állapot-40 ban tiszta profil adódjék, a profilláb előállítá­sánál mindkét oldalból egy keveset ki kell venni, mint az a 20. ábrán a 37 számmal je­lölt helyen látható. Több 33 kivágással ellátott profilt mutat a 21. ábra, amely kivágások fel-45 rakáskor zárulnak és ezáltal a sávot a kisebb kerülethez hozzáfekvővé teszik. Pontosan és biztonságosan rakható fel a 2 sáv a 38 nyomóhengerrel. Ez a henger előnyö­sen a 39 ellenprofillal van kiképezve, amely 50 az abroncsok különböző profiljainak megfele­lően kicserélhetőre van kiképezve. Azonkívül a henger az abroncs- és nyomóhengerközéppon­tot összekötő 40 vonal irányában elállítható, úgyhogy ez alkalmazkodik az abroncs nagysá-55 gához és a kerületi eltérésekhez. A profil alsó oldalam levő bevágások és ki­munkálások a profilok közötti közbenső terek­kel a 41 összekötőlyukak segítségével lehetnek összekötve, úgyhogy a levegő túlnyomás vagy 60 atmoszféránál kisebb nyomás hatására el tud távozni, ha a futósávokat egy túlnyomással vagy atmoszféránál kisebb nyomással ellátott köpenyben vulkanizáljuk az abroncsra. Egy futósáv előállításához alkalmazható to-65 vábbi eljárás az új vulkanizáló eljárás kere-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom