153871. lajstromszámú szabadalom • Vulkaniálási eljárás

153871 5 6 szöbölhető a kötőlapig kiható nagy profilnyo­más, úgyhogy e profilélek alatti kötőlaprész többé nem igyekszik oldalra kitérni. Ezáltal a profilüregekben is olyan nyomást állítottunk elő, amely csak kismértékben kisebb annál a nyomásnál, amely a köpenyen kívül uralko­dik. Ezáltal az egész futósávfelületen egy hozzá­vetőlegesen egyenletes nyomás keletkezik, amely egyenletes terhelésként hat a kötőlapra, úgyhogy a folyási folyamat alatt a kötőlap egyenletes vastagságú marad és a hőátadás egyenletesen jön létre. Ez olyan mértékben így van, hogy ezek után lehetségessé válik olyan futósávoknak fölerősítése, amelyek csupán pro­filbordákból állanak és így az ossz anyagmeny­nyiségnek mintegy 25%-a megtakarítható. A gázalakú nyomóközegek mellett szabá­lyozható folyékony közegek is alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló szerkezet egyszerűsödik, ha a 15 veze­téket, amely a köpenyben atmoszféra alatti nyomás keltésére használatos, egyidejűleg nyomóvezetékként is használjuk a köpenyen belül nyomás keltésére pl. úgy, hogy a 15 ve­zetékbe a kétágú 42 csapot iktatjuk be, amely­nek egyik 43 ága az atmoszféránál kisebb nyo­más keltésére és másik, 44 ága az atmoszférá­nál nagyobb nyomás keltésére használható. A 12. ábrán a 14 nyomóteret vázlatosan áb­rázoltuk. A nyomást pl. a 16 szelepen keresz­tül 4 atü-re emeljük, ugyanakkor a 4 köpeny­ben, amelybe előzőleg az 1 kerékabroncsot fek­tettük, a 15 vezetéken keresztül 3 atü-s nyo­mást tartunk. A vulkanizáláshoz szükséges hőt a 18 hőforrás által felmelegített és a köpenyt körülvevő 17 folyadékkal juttatjuk a köpenyhez és a kerékabroncshoz. A köpeny felhasználásával végzett vulkani­záló eljárásnak további alkalmazási területe a légabroncsokhoz, főként mezőgazdaságban hasz­nálatos kerékabroncsokhoz magas profillal és hosszított oldalfallal ellátott futósávoknak elő­állítása. Az ilyen típusú futósávokat eddig csak acélformákban tudták előállítani, amelynél min­den egyes abroncsnagysághoz külön forma volt szükséges. Az új eljárás szerint eljárva és ru­galmas köpenyt használva ennek előállítása ru­galmas köpenyben lehetségessé vált, amely kö­peny rugalmassága következtében különböző sávnagyságok és sávalakok esetén is be tudja fogadni az előállításhoz szükséges alkatrésze­ket. Az említett célra a találmány szerint a futó­sávot egy vagy több részdarabban alakítjuk ki és/vagy elővulkanizáljuk, majd ezt követően lehűtjük. Azután az alkatrészeket kiemeljük a formából és nagy nyomáson gázalakú vagy fo­lyékony közegben, mint pl. gőzben, levegőben, vízben, glicerinben vagy hasonló közegbén ala­csony hőmérsékleten szabadon fűtjük. Ezáltal a lehető legjobb minőségű, ágyazásképes futó­sávot nyerjük. Ez a futósáv, illetve ezek a futósáv darabok olyan alakúak, hogy külső felületük és belső felületük sugara keresztirányban különböző. A részdaraboknak vagy a futógyűrűnek belső su­gara nagyobb a járműabroncs külső kereszt­irányú sugaránál és a részdarabok, illetve a futógyűrű belső hosszirányú sugara hasonló­képpen nagyobb az abroncs kerületi sugaránál. Ennek eredményeként a részdarabok az abroncs felfekvő felületének középső hosszirányú sáv­jávai érintkeznek először, úgyhogy mindenféle levegőbezáródás ki van küszöbölve. Emellett a futósáv belső keresztirányú sugara kisebb külső keresztirányú sugaránál. A sávok olda­lai ékalakban futnak ki. Az egyes részdarabok tompa illesztéssel ütköztethetők egymáshoz. A profil alapjában légtelenítő lyukak van­nak, amelyek a futósáv alsó oldalánál egy be­téthálóval vannak összeköttetésben. Ez a betét­háló megkönnyíti a levegő elvezetését és ezál­tal kiküszöböli légzárványok, illetve légbezáró­dások visszamaradását. A 13—15. ábrákon az abroncs és futósávok különböző sugarai láthatók. A futósáv több 2a részdarabból áll, amelyeknek 19 végei tompa illesztéssel vannak egymás mellé helyezve és összevulkanizálva. Az abroncs kerületi irányá­ban levő 20 külső sugara kisebb, mint a 2a részdarabok alsó felfekvő felületének 21 sugara. Ennek az elrendezésnek eredményeként mind­egyik 2a részdarab először a 22 közepén fek­szik fel a kerékabroncsra és a levegőt 19 vé­gek felé nyomja, ahol a levegő mindaddig el tud távozni, amíg a 19 végek egymással össze­érve a levegő útját le nem zárják. Kereszt­irányban a 2a futósáv felfekvő felületének 23 sugara szintén nagyobb a kerékabroncs kereszt­metszetének 24 sugaránál, úgyhogy kereszt­irányban is először a 22 középrész fekszik föl és a levegő elnyomódik a még nyitva levő oldalak felé. A 2a futósáv külső 25 sugara is­mét nagyobbra van kialakítva. A 26 profil fenekén légkieresztő 27 lyukak vannak fúrva, amelyek a futósáv felfekvő felü­letén levő 2.8 hálóval vannak összeköttetésben. A futósávok vagy a 2a részdarabok oldalt az ékalakú 29 csúcsokba futnak ki keresztmetszet­ben, amely 29 csúcsok a kerékabroncshoz való felfekvésük után egy váll nélküli átmenetet képeznek a futósávoktól az abroncstesthez. Egy további eljárás szolgál a futósávoknak, főként erősen bordázott abroncsok futósávjai­nak előállítására, amelyeknél a futósávok pro­filja egészen a váHrészekig ér el. Ismert, hogy a kerékabroncsnak ívelt futó­felülete van, úgyhogy az abroncs közepén a kerület nagyobb a vállrészeknél levő kerület­nél. Lapos alakban előállított futósávoknál ezért e futósávoknak a normálisan ívelt abroncsfelü­letekre való fölfekvésénél vagy a futósáv kö­zéprészében feszültség keletkezik, vagy a váll­részeknél a profilban zömítés következik be. Ennek eredményeként a lapos alakban előál­lított futósávok alkalmazási területe szűk térre van korlátozva. Eddig főként az nem volt lehet­séges, hogy a kerékabroncsok felújítását egé­szen a vállakig végezzük, mert a középrész és vállrészek közötti kerületi különbség a laposan 10 15 20 25 cO £5 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom